Finnország kérvényezi a NATO-tagságot

2022. május 15. – 12:23

Másolás

Vágólapra másolva

Sauli Niinistö finn köztársasági elnök azt mondta, hogy Finnország kérvényezni fogja a NATO-tagságot, írja a Guardian. A csatlakozási javaslatot várhatóan hétfőn terjesztik a finn parlament elé ratifikálásra.

A finnek és svédek hosszú semlegesség után azért döntöttek úgy, hogy szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, mert „nem akarnak Ukrajna sorsára jutni”. Finnország 70 évnyi függetlenségét adja fel a NATO-csatlakozással, amit az ukrajnai agresszor Oroszország nem néz jó szemmel.

Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin, és Sauli Niinistö finn elnök sajtótájékoztatót tart, amelyben bejelentetik, hogy Finnország kérelmezni fogja a NATO-tagságot. – Fotó: Heikki Saukkomaa / Lehtikuva
Finnország miniszterelnöke, Sanna Marin, és Sauli Niinistö finn elnök sajtótájékoztatót tart, amelyben bejelentetik, hogy Finnország kérelmezni fogja a NATO-tagságot. – Fotó: Heikki Saukkomaa / Lehtikuva

Svédország és Finnország semlegességéről és annak hátteréről ebben a cikkünkben írtunk.

Saoli Niinostö finn elnököt korábban Vlagyimir Putyin telefonos megbeszélésen figyelmeztette, hogy Finnország súlyos hibát követ el, ha csatlakozik a NATO-hoz. A finnek jelezték, hogy „fontosnak tartják a feszültségek elkerülését”, a Kreml pedig azt állította erre, hogy „Finnország biztonsága nincs veszélyben.” Oroszország emellett a villamosenergia Finnországba irányuló szállítását is leállította afféle válaszreakcióként a csatlakozási szándékra.

A finn és a svéd külügyminiszter is Berlinbe indult, hogy a NATO-találkozón török kollégájukkal egyeztessenek, miután Törökország ellenvetéseket fogalmazott meg Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Berlinbe érkezve több külügyminiszter is támogatásáról biztosította a finneket és svédeket.

Erdogan korábban azzal érvelt, azért ellenzi Finnország csatlakozását, mert „a skandináv országokat a terrorszervezetek melegágyainak tartja”. Hozzátette, ezen túlmenően ezek a „terroristák a parlamentjeikben is ott ülnek”, célzott ezzel a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt nevű katonai csoportra.

Szijjártó Péter a berlini találkozón a finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.

A NATO-hoz való csatlakozáshoz az összes tagország beleegyezésére szükség van. Törökország 1952 óta NATO-tag, és tagsága továbbra is a nyugati országok irányában folytatott külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére Törökország nemrég úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a májusra tervezett athéni NATO-hadgyakorlaton.

Mint ebben a cikkben hosszasan megírtuk, a finn hadsereg különösen erős, a csatlakozás növelné a NATO erejét a Balti-tenger térségében és az északi sarkvidéken is. Ez természetesen sérti az orosz érdekeket, ezért Moszkva azonnal fenyegetőzésbe kezdett.