Svéd–finn NATO-csatlakozás: Halogatták, halogatták, most hirtelen a Fidesz-frakción belüli vitáról beszélnek

A kormány immáron több mint fél éve halogatja a svéd–finn NATO-csatlakozás parlamenti ratifikálását különböző okokra hivatkozva, de a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén csütörtökön most valami újat jelentettek be. Kocsis Máté frakcióvezető arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, azonban a frakció megosztott a kérdésben, komoly vita alakult ki a balatonfüredi frakcióülésen.

Többen nem értenek egyet a két ország csatlakozásának támogatásával, mivel szerintük Svédország és Finnország politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot, ehhez képest most szívességet kérnek.

Felkérték Kövér László házelnököt, hogy küldjön delegációt a két országba tájékozódás céljából, hogy rendezzék a konfliktusos kérdéseket.

Mindenesetre Kocsis szerint ez a delegációs egyeztetés alapvetően nem fogja befolyásolni a normális parlamenti menetét az ügynek, jövő héten az Országgyűlés elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése. Eddig a ratifikálás halasztására több indok is előkerült, de ilyesmi még nem.

Június végén, a NATO madridi csúcstalálkozója előtt jelentették be, hogy szabad az út: Svédország és Finnország is csatlakozhat a katonai szövetséghez. Ennek véglegesítéséhez a harminc tagország, köztük Magyarország jóváhagyása is kell. A tagok közül azonban van két ország, amelyik még mindig nem ratifikálta a kérelmet: Magyarország és Törökország. A törökök a napokban jelentették be, hogy márciusban egyeztetnek majd a svédekkel.

Őszre ígérték a szavazást

Mint kiderült, az Országgyűlés már tavaly nyáron jóváhagyhatta volna a csatlakozási kérelmet: a kormány – azon belül pedig a külügyminiszter – már július 14-én benyújtotta az Országgyűlésnek a finn és a svéd csatlakozási kérelemről szóló törvényjavaslatokat. A parlament pedig a nyári szünet előtt utoljára július 19-én ült össze, itt fogadták el többek között az Alaptörvény-módosítást és a költségvetést is. Ekkor arról beszéltek, hogy majd az őszi ülésszakban kerül a javaslat az Országgyűlés elé.

Azonban ősszel is folytatódott a halogatás: ellenzéki pártok többször is próbálták napirendre venni a javaslatot, mindezt hiába, a kormánypárti többség többször is leszavazta. Októberben, mikor már javában zajlott a parlament őszi ülésszaka, a kormány újabb indokkal állt elő:

a kérdést azért nem vették napirendre, mert még zajlott a társadalmi egyeztetés a kérdésben.

Egyeztetni a kormány egyik gondosan elrejtett aloldalán lehetett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén is arról beszélt, hogy „jó eséllyel” még ősszel rábólintanak a kérelemre.

Hiába kérték, túl elfoglalt volt az Országgyűlés

A „jó esély” nem volt elég, mivel novemberben sem került a parlament elé a ratifikációról szóló javaslat. Időközben az érintett országok is elkezdtek elbizonytalanodni. Ezt bizonyítja, hogy a finn és a svéd fél is próbált egyeztetni a kormány képviselőivel. A finn elnök Orbánnal beszélt, ezután azt írta: Jó, hogy Finnország számíthat Magyarországra a NATO-csatlakozásban.

Néhány nappal később a svéd külügyminiszter érdeklődött Szijjártó Péternél. A külügyminiszter akkor azzal hárította a kérdést, hogy az Országgyűlés most elfoglalt, mivel az EU-val való megegyezéshez szükséges javaslatok elfogadásával vannak elfoglalva. „Én a magam részéről semmiképpen sem választanám a sürgetés taktikáját” – mondta Szijjártó.

Novemberben már több másik ország is felszólította Magyarországot, hogy hagyják jóvá a csatlakozási kérelmet, többek között Annalena Baerbock német külügyminiszter is ezt kérte. A V4-ek találkozóján is próbálták sürgetni a kormányt, a lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy a kérdés kulcsfontosságú régiónk keleti szárnya szempontjából, ezért gyorsítanák a finnek és a svédek csatlakozását. Időközben a magyar Országgyűlésben olyan kérdésekről is döntöttek, hogy legyen Aranybulla-nap Magyarországon.

Decemberben felröppentek olyan hírek, hogy az Országgyűlés az egyik utolsó ülésén jóváhagyhatja a kérdést. December 7-én szavazhat a magyar parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – írta ekkor a Szabad Európa. Decemberben még borítékolhatónak tartották a szavazás eredményét: a Mi Hazánk kivételével minden párt támogatta a két ország belépését a katonai szövetségbe. A Szabad Európa értesülésével szemben a finnek már arról beszéltek november végén is, hogy február vége előtt nem számítanak a jóváhagyásra.

Néhány napja jelent meg a hír, hogy márciusban az Országgyűlés elé kerül a tervezet, ekkor vitáznak majd róla a képviselők. Ezzel szemben a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése után Kocsis Máté és Simicskó István bejelentette: a frakcióból többen nem értenek egyet a csatlakozással. Beszámolójuk szerint megfogalmazódott olyan vélemény a frakción belül, amelyek szerint a belépő országok eszkalációt jelenthetnek.

Többen azt kifogásolták, hogy Svédország és Finnország politikusai az elmúlt években többször is durván, sokszor közönségesen sértegették Magyarországot, most szívességet kérnek. Kocsis Máté úgy fogalmazott, a frakció még nem döntött, csak a miniszterelnök kérte a támogatásukat. Kocsis viszont csak nagyon kicsi esélyt lát arra, hogy ne szavazzák meg a csatlakozást. Azonban ezek után egyelőre kérdés, hogyan alakul az ügy a következő hetekben.