Március elsején tárgyal az Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelmek támogatásáról
2023. február 21. – 15:11
Az Országgyűlés jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakának harmadik ülésnapján, március 1-jén kezdi tárgyalni a parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének támogatását. A Hvg.hu értesülését a Telexnek Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője is megerősítette.
A Hvg.hu információi szerint a házbizottság szerdai ülésére készített jövő heti parlamenti napirendi javaslat szerint a február 27-i hétfői és a 28-i keddi ülésen még más témákkal foglalkozna a törvényhozás, csak a szerdai, március 1-ji ülésnapon kezdődne a svéd és a finn NATO-tagságról szóló kormány-előterjesztések általános vitája. Zárószavazás emiatt majd csak a rákövetkező héten várható.
Bedő Dávid a Telexnek azt mondta, először a költségvetésről, majd a svéd, végül a finn csatlakozásról tárgyal majd az Országgyűlés.
Ezzel az EU-tagországok közül utolsóként tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Svédország és Finnország még 2022. június végén jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Ennek jóváhagyásához mind a harminc tagország, köztük Magyarország támogatása is kell. Szeptember végéig 28 ország már jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Jelenleg két ország van, amelyik nem hagyta jóvá a svédek és a finnek NATO-csatlakozási kérelmét, Magyarország mellett Törökország a másik.
December közepén a finn külügyminiszter arról beszélt, „Magyarország megígérte, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését”. Szijjártó Péter külügyminiszter még tavaly novemberben mondta, hogy egyeztetett a finn és a svéd külügyminiszterrel is, és elmondta nekik, hogy Magyarországon nem fog múlni országaik belépése. „Hazánk miatt ez egyetlen napot sem fog csúszni.” Magyarországot több ország is sürgette, hogy hagyja jóvá a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét. Korábban a V4-ek találkozóján is szó volt a jóváhagyásról, de már a németek is felszólították Magyarországot.
A külügy már július közepén benyújtotta az Országgyűlésnek a javaslatokat, szeptemberben a Telex kérdésére azt közölték, hogy ősszel „jó eséllyel” napirendre veszik azokat. Ez végül mégsem történt meg, így a ratifikáció már több mint fél éve megtorpant Magyarországon, miközben a kormány változatos indokokkal magyarázta a késlekedést. Például azzal, hogy a törvényhozásnak előre kellett venni az uniós pénzek megszerzése érdekében sürgős javaslatokat, illetve azzal, hogy a kormány „nem sürgetheti a parlamentet”, és egyébként is, az ügyben „még folyik a társadalmi vita”.