Orbán a háborúról: Mi az áldozatok között vagyunk, ezt respektálnia kell Brüsszelnek

„Én is láttam azt az írást, amit Soros György publikált 1992-ben, ahol arról beszélt, az oroszokat előbb-utóbb csak le kell győzni”, de Orbán szerint most nem világos, hogy mi a hadicél, mert a két oldal különböző időpontokban különböző célokat nevez meg. Nem tudni például szerinte, hogy az ukránok akarnak-e Oroszországra vagy a Krím félszigetre csapást mérni, mondta a miniszterelnök a háború egyéves évfordulóján pénteken a Kossuth rádióban.

Orbán szerint az unió hibát követett el, amikor a konfliktus lokalizálása helyett összeurópai problémává tette a háborút, és nem jelölte meg, hogy „meddig megyünk az ukránokkal”.

Bár vannak, akik azt állítják, kevesen mondták volna meg, hogy a háború egy évig is eltarthat, de „szerényem emelem fel a kezem, a magyarok pontosan ezt mondták, hogy egy év múlva ott leszünk, hogy rengeteg áldozat lesz, és mi, európaiak folyamatosan sodródni fogunk bele a háborúba”.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy az „én már akkor megmondtam, hogy háború lesz” egy teljes egészében a kormánypropaganda által kitalált és terjesztett mítosz. A miniszterelnök tavaly ősszel egy berlini rendezvényen bökte ki, hogy amikor februárban Moszkvában járt Putyinnál, „Láttam, hogy elszánt. Nem mondta, hogy háború lesz, nem mondta, hogy támadni fog, de láttam, hogy baj van.” Azonban Orbán a találkozót követő nyilatkozatai, a kormánypropaganda által sulykolt üzenetek, és nem mellesleg a magyar hírszerzési jelentések is ennek pontosan az ellenkezőjéről szóltak. Ahogy arról a Direkt36 tavalyi, a kormány háborús helyzetben folytatott lavírozásairól szóló elemzése megállapította:

a teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invázió megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye.

Magyarok az áldozatok között

A miniszterelnök szerint a politikában érteni kell a számokhoz, és ő egyértelműnek látja, hogy az ukránoknak a nyugati segítséggel több fegyverük van, mint az oroszoknak. „Ma nincs realitása”, hogy az oroszok legyőzzék a NATO-t, és egy olyan országot, ami háborúban áll, nem lehet behozni a NATO-ba, mert akkor a többi tagország is arra kényszerülne, hogy segítsen neki. Orbán javaslata: a NATO-n kívül létre lehet hozni valamiféle katonai szövetséget, de a NATO védelmi szövetség, nem háborús szövetség.

„A magyar álláspont erkölcsileg és politikailag is helyes, ráadásul észszerű: a magyar pozíció lényege egy minél hamarabb elérendő tűzszünet, ismételte már sokadszorra Orbán. A miniszterelnök szerint azért ebben a gondolatban „mi nem vagyunk elszigetelve”, a világ nagy része ugyanígy vélekedik.

Orbán szerint természetes, hogy egy konfliktusban az ember az egyik vagy a másik oldal felé húz, egyiknek vagy másiknak szurkol, de ez nem jó nézőpont a politika szempontjából. Ugyanakkor szerinte egyik fél sem tudja megnyerni ezt a háborút, bár „tisztázatlan, hogy mit is jelentene a háború megnyerése”.

Azt sajnálja, hogy nem jelenik meg jobban a közbeszédben, hogy a Kárpátalján élő magyarok egy részét besorozták, elvitték a frontra, és ott meghalnak. „Mi vagyunk az egyetlen ország az unióban, ami se nem ukrán, se nem orosz, mégis meghalnak emberei a háborúban. Mi az áldozatok között vagyunk, ezt respektálnia kell Brüsszelnek" – mondta.

Elvi alapon támogatni kell a svédeket és a finneket

Ezután a svédek és finnek NATO-csatlakozási kérelméről is beszélt. Orbán szerint Magyarország is csak csatlakozott a NATO-hoz, ezért mi olyan ország vagyunk, amit felvettek, befogadtak. Ez pedig erkölcsi kötelességet jelent Magyarországnak, hogy ha valaki más is be akar kerülni a NATO-ba, akkor mi azt támogassuk.

Ezért Orbán azt kérte a Fidesz-frakciótól a kihelyezett ülésen, támogassa a svédek és a finnek NATO-tagságát, de „magunk között mondva, a képviselők nem teljesen lelkesek”. Van, aki azt gondolja, „váltsunk már pár szót a derék finnekkel és svédekkel, mert az mégsem járja", hogy a két ország segítséget kér tőlünk, közben „gátlástalanul nyilvánvaló hazugságot terjesztenek” Magyarországról, például arról, hogy itt nincs demokrácia vagy jogállamiság. Úgy látja, a magyar parlament is ezt az álláspontot képviseli, ezért küldenek parlamenti tárgyalódelegációt a két országba a problémás kérdések rendezésére.

De „én azok közé tartozom, akik higgadtságot javasolnak”, és bár Orbán megérti a frakciótársai aggályait, ő azt mondja, elvi alapon azért támogatni kell a két ország NATO-csatlakozását.

Pintér Sándortól vár válaszokat

Orbán szerint nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy miért lettek szankciók, mert ezek problémát okoznak Magyarországnak. Akinek se energiája, se tengere, az csövön tudja behozni a gázt és olajat, és „húsba vágó nemzeti érdekünk, hogy megakadályozzuk a szankciók kiterjedését” ezekre az energiaforrásokra.

Orbán szerint bár a magyarok eszesek, nem kizárt, hogy más is látta előre, amit mi – „és itt jönnek képbe a spekulánsok, akik nyertek ezen, tudták, hogy energiaár-növekedés lesz, és eleve rengeteg pénzt mozgósítottak erre fogadva”. És ki ilyen spekuláns? Soros György, meg a többiek, akik „kóvályognak” a világban.

Ha a fogadóirodák nyitnak ilyen lehetőséget, akkor Orbán mindenkit arra biztat, fogadjon arra, hogy az év végére egy számjegyű lesz az infláció Magyarországon. Úgy gondolja, már márciusban érezni lehet a kormány lépéseinek hatását, mert például lassulni fog az árak emelkedése.

Orbán – már nem először – szóba hozta azt az iskolai asszisztenst, aki arról beszélt a TikTokon, egy 15 évessel volt szexuális kapcsolata. „Kevés olyan ország van a világon, ahol annyira fontos lenne a gyerek a családban, mint Magyarországon. Itt a gyerek szent és sérthetetlen.” „Van nekem is teendőm az ügyben, én is fel vagyok indulva, amikor a kérdés szóba kerül. Hol voltak a felnőttek, az iskolaigazgató, a tankerület? Akikben bíztunk, hol voltak?” – tette fel a kérdéseket az Orbán, majd azt mondta, a mai délutánja erre a témára fog elmenni. Pintér Sándor belügyminiszterrel fog találkozni (hiszen ő felel az oktatásért is), ezekre a kérdésekre vár tőle választ.

A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy a fideszes exállamtitkár, Völner Pál tanúként hallgatná meg Varga Judit igazságügyi minisztert a saját korrupciós perében, arról sem, hogy a Pegasus-küldöttség elnöke szerint „röhejes és szégyen” Varga Judit Soros-dollárbaloldalozása, ahogy az sem került szóba, hogy az EU-biztos szerint nem elegek a kormány nyilatkozatai, végre kell hajtani a megszabott feltételeket az uniós pénzekhez.