Orbán Viktor: Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal

„Béke és biztonság” szlogennel tartotta szombaton Orbán Viktor a 24. évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. Összeszedtük a miniszterelnök beszédének legfontosabb állításait:

• Az orosz–ukrán háború akár még évekig is eltarthat, a NATO-ban és az EU-ban a magyarokon kívül mindenki a háború pártján áll. Valójában Magyarország mellett már csak a Vatikán áll a béke pártján. De a magyarok fölött csak Isten áll, csak neki felelnek, más országoknak nem.
• Több tiszteletet kért a magyaroknak „Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”.
• Erkölcsileg csak az a helyes, ha kimaradunk a háborúból. Az ukrán háború azt mutatta meg Orbán szerint, hogy Oroszországnak nem lenne esélye a NATO-val szemben, és ezért szerinte nem igaz, hogy Oroszország veszélyt jelentene Magyarország biztonságára.
• Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, sőt, valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal – például azért, mert fegyvert szállít, és kiképzi az egyik harcoló fél katonáit.
• A gazdasági kapcsolatokat fenn kell tartani Oroszországgal, ez a nemzeti érdek, és Orbán ezt javasolja a szövetségeseinek is.
• Az uniós szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ennyivel többet költöttek a vállalatok, az állam és az emberek energiára.
• Az infláció olyan, mint a tigris, de most az a legfontosabb, hogy azt „ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának, nem szabad tőle megijedni”.
• A negyedik kétharmadhoz nemcsak szerencse, de szív is kellett, még úgy is, hogy „Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot az elvtársaiknak”.
• Orbán szerint a „genderpropaganda nem egy szivárványos dumcsi”, a pedofíliára pedig nincs bocsánat.
• Végül pedig azt ígérte, Magyarország a béke és biztonság szigete marad.

„A háborúból kimaradunk, Magyarország a béke és biztonság szigete marad, letörjük a inflációt is, ez a kormány dolga, nem is lesz benne hiba”, mondta.

De Orbán szerint van itt egy másik veszély is – ezzel pedig arra az ügyre gondolt, amiben egy pedagógiai asszisztens a TikTokon arról beszélt, milyen szexuális kapcsolata van egy 15 éves diákkal. „A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen”, mondta Orbán, aki szerint ilyen helyzetekben nem elég a kormány, hanem kellenek a szülők és a pedagógusok is. „A genderpropaganda nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyerekeinkre leselkedő veszély” – mondta.

Ezzel pedig a miniszterelnök befejezte a majdnem egyórásra nyúlt beszédét.

2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét – mondta Orbán Viktor. A hivatásos károgók – volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok – már javában temettek minket, és armageddont jósoltak.

A fájdalmasan magas infláció ellenére azonban a magyar gazdaság három rekordot is megdöntött tavaly:

• soha ilyen sokan nem dolgoztak Magyarországon,
• soha ennyi befektetés nem volt, mint 2022-ben, és
• soha ennyi kivitel nem volt.

„Az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged” – mondta Orbán. Azt kérte, bízzanak bennük, eltalálják, erre akár fogadhatnak is. „Az év végéig egy számjegyű gyaluljuk az inflációt.”

Orbán szerint most az a legfontosabb, hogy az inflációt „ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának, nem szabad tőle megijedni, cselekedni kell, és meg lesz az eredménye”. A kormány pedig arra jutott, be kell avatkozni a gazdaságba ebben a helyzetben, és maradni kell a különféle stopoknak, amiket bevezettek.

Most pedig mást is bevezetnek: a kedvezményes vármegyebérletet: május 1-jétől ez 9450 forintba kerül majd, az országbérlet pedig 18 900 forintba.

Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, a megértéssel kell kezdeni – tért át a gazdasági témákra Orbán. A bajt Brüsszel szabadította ránk, a betegség neve: brüsszeli szankciók.

Oroszországot célozták meg, de Európát találták meg – tette hozzá. Azt ígérték, a szankciókkal véget vetnek a háborúnak. Eltelt egy év, és Orbán szerint nem látszik a háború vége. A szankciókat a korábbi ígéretekkel ellentétben kiterjesztették az energiahordozókra is, ami miatt drasztikusan megnőttek az energiaárak a miniszterelnök szerint. A megugró energiaárak minden árat megemelnek – folytatta. Nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk neki, hetven százalékkal nőtt Oroszország energiabevétele.

A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ennyivel többet költöttek a vállalatok, az állam és az emberek energiára. Az ember csak áll a brüsszeli üvegpaloták között, és nem akarja elhinni, hogy mi folyik ott – fogalmazott Orbán.

Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek, rossz szándékkal nem adták oda az országnak járó forrásokat.

„A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél.”

A miniszterelnök szerint valójában a tagállamoknak kellene ellenőriznie Brüsszelt, és nem fordítva. Abban bízik, hogy a 2024-es EP-választás után ez változni fog.

Orbán elismételte, hogy béke nem akkor lesz, ha az ukránok és az oroszok ülnek le tárgyalni, hanem ha az amerikaiak és az oroszok ülnek le. Szerinte a további harc nem a győzelmet hozza majd el, hanem még több ember halálát, évekig tartó háborút, pusztítást és a világháború veszélyét.

Egy évvel ezelőtt másként döntött Nyugat: nem elszigetelte, hanem regionális szintre emelte a háborút. Ami történt, egy újabb erős érv a brüsszeli nagyállam ellen és a nemzetállam mellett – fogalmazott Orbán Viktor.

Arról beszélt, a németek eleinte határozottan a háború ellen voltak, majd oldalt váltottak, és nem egyszerűen átálltak a háborúpártiak oldalára, hanem rögtön az élre álltak. A többi ország meg úgy gondolta, ha a németek se tudnak ellenállni ekkora külső nyomásnak, akkor nekik is át kell állniuk.

Ketten maradtunk a béke pártján: Magyarország és a Vatikán. „A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kell számítanunk” – fogalmazott. Őszintén szembe kell nézni Orbán szerint, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz. Szerinte jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre agresszívabb lesz. A miniszterelnök nem ígérte, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat.

„Biden elnök egy jóbarát helyett egy présembert, Pressmant küldte nagykövetnek”, de jó lenne elkerülni, hogy következőre valami „puccsini” (Puccini) nevű embert küldjenek, mondta Orbán.

Orbán felemlegette, hogy 2014-ben, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, úgy döntöttek, háború helyett béke és tárgyalás legyen: „így maradt el a háború, és jött létre a minszki megállapodás”, mondta.

„Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Orországgal”, mert például fegyvert szállít, kiképzi az egyik harcoló fél katonáit. Orbán szerint „a belesodródás veszélye állandósult”: sisakkal kezdődött, aztán jött az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállítása, aztán már a tankok.

Legyen bármilyen erős és hatalmas is, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, túlbecsüli a saját erejét, és alábecsüli a háború kockázatos következményeit – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte azok állnak a háború pártján, akik távol vannak Ukrajnától, de mi itt vagyunk a szomszédban.

„Brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, sok kárpátaljai magyar halt már meg a fronton. „Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – tette hozzá.

A NATO-tagság létfontosságú Magyarországnak, mert túlságosan a kontinens keleti szélén vagyunk, Ausztriának például könnyebb, mondta Orbán. „A NATO védelmi szövetség, ezért léptünk be, ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 évnyi szovjet megszállás után aláírhattam a csatlakozási kérelmet.” De a NATO nem arra van, hogy közösen a tagállamok megtámadjanak egy harmadik országot, ha valaki háborús cselekményt akar véghezvinni, azt a NATO-n kívül kell megtenni, mondta Orbán.

Míg a magyarok békepárti és a többiek háborúpárti hozzáállása felhozza az ellentéteket a felszínre, stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra. De míg más országok ezt úgy akarják elérni, hogy folytatódjon a háború, Magyarország az azonnali tűzszünettel.

A baloldal Magyarországon is a háború pártján áll, fegyvert szállítana, Ukrajnát finanszírozná, és megszakítaná a kapcsolatot Oroszországgal Orbán szerint. „Mi ezt nem tesszük” – jelentette ki. Nem szállít Magyarország fegyvert, és a pénzzel is csínyán bánnak, nehogy a Magyarországnak járó forrásokat Ukrajnának küldje Brüsszel.

Ukrajna humanitárius segítése a miniszterelnök szerint nem jelenti az oroszokkal való kapcsolat feladását, mert az szembenne a nemzeti érdekeinkkel.

„Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is.”

Orbán nem gondolja, hogy Oroszország fenyegetné Magyarország biztonságát. Az ukrán háború azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye nem lenne a NATO-val szemben, és mindenkit becsapnak az ukránok, akikel elhitetik, hogy az oroszok nem állnak meg Ukrajnában. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t – fogalmazott Orbán.

Magyarország már egy évtizede javasolta a közös európai haderő felállítását, és most látni Orbán szerint, hogy milyen kár, hogy ez nem történt meg eddig.

De lehet-e szuverénnek maradni ebben a helyzetben? – tette fel a kérdést Orbán. Meg is válaszolta: lehet, mert a magyarok fölött csak Isten áll, más országok nem. Helyes és egyedül csak az a helyes erkölcsileg, ha kimaradunk a háborúból, mondta.

Magyarország elismeri, hogy Ukrajna a saját területét védi, de Orbán szerint erkölcsi szempontból sem lenne helyes Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé tenné.

Orbán azért tudja, mindez a magyaroknak kevés. „Azt tudjuk, hogy mi lesz, az a kérdés, addig mi lesz” – mondta. Szerinte 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta: a háború és infláció veszélye már nem új.

De hogyan győzzük le a háború veszélyét? – tette fel a kérdést. „Szívünk szerint azonnal véget vetnénk neki, de ehhez nincs elegendő erőnk”, így csak egyetlen választás maradt, ki kell maradni a háborúból. Ez azért nem lesz egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll”.

„Marad a vidéknek tett ígéret is” – mondta Orbán Vikor. Azt ígérte, soha nem látott fejlesztéseket indítanak be, és annyi pénzt biztosítanak, amennyit még nem látott a magyar vidék még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem.

A termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot, feltámasztják a privatizációval tönkretett élelmiszeripart,

„lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helyt állnak majd”.

Marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is, Orbán szerint ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsék Hunniát és Pannóniát. Ezért hídakat építenek a Dunán: a paksit hamarosan befejezik, a mohácsi hamarosan megkezdik.

A Győri-Szombathely-Veszprém ipari övezet mellé beemelik a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolcon háromszöget. Ehhez sok energia kell. „ Ezért erőműveket és vezetékrendszereket fogunk építeni akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni. Majd lesz más” – folytatta.

Arról sem mond le a kormány, hogy minden évben legyenek újabb családsegítő döntések. 2023-tól a gyermeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek SZJA-t.

Mikor azt hittük, végre kiegyenesedtünk, 2020 tavaszán beütött a Covid. Fájdalmas volt, pótolhatatlan veszteségekkel – folytatta Orbán Viktor.

Amikor túljutottunk a járványon, a miniszterelnök azt gondolta, végre elfoglaljuk azt a polcot, amire a tehetségünk, történelmünk feljogosít bennünket. Remélte, a baloldal is megérti, hogy ez egy közös haza, és nincs nekünk másik.

Erre beütött a háború, ami úgy tűnik – fogalmazott Orbán –, hogy több évig is eltarthat. A Covid után nem a helyes útra tért vissza a világ, hanem jött a háborúk kora. A miniszterelnök szerint 2022 volt a rendszerváltás utáni legnehezebb év.

Orbán szerint ők azt akarják, hogy mindenki, kelet és nyugat, észak és dél érdekelt legyen a magyarok sikerében, blokkosodás helyett egyesítés legyen.

Marad a rezsivédelem, a 13. havi nyugdíj, folytatják az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását. Az a cél, hogy a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart magyar kézben tartsuk, és a távközlési és információs szektor is magyar többségi kézbe kerüljön – utóbbival a Vodafone felvásárlására utalt. A miniszterelnök szerint itt még mindig nem állnak meg, „már lobog a szélben a szélzsák” – utalt a Liszt Ferenc Repülőtér megvásárlására.

Újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelmi politikát és a teljes külpolitikát. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk magunk elé – mondta Orbán. A célt nem kell feladni, csak eszközt kell változtatni.

Orbán szerint bár sokan azt mondják, szerencsések, azért mégiscsak negyedszerre nyert már kétharmaddal, ahhoz pedig szerinte nem elég a szerencse, hanem szív is kell.

Orbán ezután felidézte kedvenc filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat elejét a lovakkal és harmonikásokkal, mert szerinte pont ez történt 2022-ben Magyarországon. „A magyar Frank, a mi Ferink épp most próbálja meg összefogdosni a gazdátlanul maradt lovakat” – mondta Orbán, feltehetőleg arra utalva, hogy a DK kisgömböcként viszi át magához a többi ellenzéki párt tagjait.

Orbán hosszan sorolja a kormány 2010 óta elért eredményeit:

• 1 millió ember állt munkába,
• a gazdaság háromszorosára növekedett, és
• a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták idején.
• Újjászervezték a magyar államot, és
• elővarázsoltak egy keresztény Alaptörvényt.

„Izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, de úgy érezzük, megérte” – fogalmazott Orbán.

2022-ben negyedszer is kétharmaddal nyert a Fidesz, pedig a miniszterelnök szerint

• összeállt az egész baloldal,
• Brüsszelből is küzdöttek ellenünk, és
• Gyuri bácsiék begurítottak 4 milliárd forintot, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözniük ránk.

„Már kezdtük elhinni, lesz még itt szőlő, lágy kenyér mindenkinek”, ilyen leíró képekkel élt Orbán, aki szerint a magyarok rájöttek, „tudunk jóval nagyobb kenyeret is sütni, mint eddig tettük”.

Annyi minden történt az elmúlt évben: választás, háború, energiaválság, infláció, hogy akár hosszú órákig is tudna beszélni, mondta Orbán. De holnap, vasárnap ki lehet pihenni egy Atatürk- vagy Fidel Castro-hosszúságú beszédet is szerinte.

Orbán szerint az a legfontosabb kérdés, hogy az európai létben végbemenő változások – gazdasági, katonai stb. – vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét. A 23-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket, mondta. Az „Anyám, én nem ilyen lovat akartam” című sláger jut sokszor eszébe, a magyarok nem ilyen megbokrosodott világban akartak élni, de tudja, „ez nem kívánságműsor”. Pedig Orbán szerint minden olyan jól alakult már, például túljutottak a szocialista kormány ármányain, a beletörődő igénytelenségen, a rezsiválságon, mondta.

„Közel két hete pusztító erejű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, a baj hirtelen jön, nem kopogtat, egyszer csak ránk töri az ajtót”, kezdte évértékelőjét Orbán Viktor, aki megköszönte azoknak a magyar „hősöknek” a munkáját, akik kimentek segíteni a mentésben.

Orbán Viktor is már ott a helyszínen, a miniszterekkel beszélget. Helyszíni tudósítónk szerint oldalt foglal helyet Schobert Norbert, Fásy Ádám, Frenreisz Károly, Nagy Feró és Gönczi Gábor is ott van.

Szigorúan csak a meghívott vendégek vehetnek részt az évértékelőn a Várkert Bazárban, a meghívót tilos átruházni másra. A Döbrentei tér felől, kordonok között lehet megközelíteni a helyszínt. Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője, Rákay Philip és Nagy Feró már a helyszínen.

A politikusi évértékelő beszéd elég kiszámítható műfaj, ez általában a világon mindenhol így van. Sok meglepetés idén sem várható Orbán Viktortól.

Megkértük a legnépszerűbb intelligens csetbotot, a ChatGPT-t, hogy írjon egy évértékelő beszédet a magyar miniszterelnöknek. Aránylag szabadon dolgozhatott, annyi instrukciót adtunk csak neki, hogy érintse benne a háború, az infláció és az EU-s szankciók témakörét. A szöveget aztán a DeepL nevű, szintén MI-hajtotta fordítórobottal ültettük át magyarra. „Az Önök miniszterelnökeként szeretném biztosítani Önöket arról, hogy a magyar kormány mindent megtesz a béke és a stabilitás fenntartása érdekében térségünkben és azon túl is” – mondaná Orbán a ChatGPt szerint, a „hajrá Magyarország, hajrá magyarok” szlogen a beszéd végén azonban elmaradt.

További részletek a cikkünkben.