Röhejes és szégyen Varga Judit Soros-dollárbaloldalozása a Pegasus-küldöttség elnöke szerint

A Pegasus kémszoftverrel sok ártalmatlannak tűnő személyt figyeltek meg, de nem hallottunk megfelelő indoklást arra, hogy miért – összegezte budapesti tapasztalataikat az Európai Parlament delegációját vezető Jeroen Lenaers. Az EP Pegasus-különbizottságának elnöke szerint az egyetlen, ami közös a megfigyeltekben, hogy kritikusak a kormánnyal. Sophie in 't Veld vizsgálóbizottsági jelentéstevő arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen applikációk jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelentik a demokráciára, mert sokféleképp alkalmasak a hatalom megtartására. A holland liberális EP-képviselő nemzetbiztonsági kockázatot lát abban, hogy a megfigyelési engedélyeket a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál írta alá.

Az Európai Parlament különbizottsága február 20-21-én Budapesten vizsgálta, hogyan használták Magyarországon a Pegasus kémszoftvert. A program körüli botrány 2021 júliusában robbant ki egy nemzetközi, 17 újságból álló oknyomozó projekt cikkei után, amiben Magyarországról a Telex partnere, a Direkt36 vett részt. Mint kiderült, az okostelefonok feltörésére alkalmas applikációt – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – sok országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használták fel. Ehelyett újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. (A témában írt cikkeink és a Direkt36 anyagai ide kattintva érhetőek el.)

A 2022 márciusában létrehozott bizottság többek között a kormányt is megkereste, hogy megtudja az okokat, de ahogy arról a korábbi cikkünkben is írtunk, Varga Judit nem sokkal a budapesti látogatás előtt visszautasította a találkozót. A bizottság eddig négy országban járt, Ciprus és Görögország mellett a nem EU-tag Izraelben is fogadták a kormányzat képviselői, de a lengyel kormány – a magyarhoz hasonlóan – megtagadta az együttműködést.

A magyar igazságügyi miniszter arra hivatkozott, hogy a nemzetbiztonság nem uniós, hanem kizárólagos tagállami hatáskör. A jobbközép Európai Néppárthoz tartozó holland Jeroen Lenaers szerint ez nem nemzetbiztonsági, hanem jogállamisági kérdés. Az EU joganyaga alapján is világos, hogy a nemzetbiztonságot nem lehet mindenre indokként használni, az nem egy „ingyen szabadulhatsz a börtönből” kártya.

A magyar igazságügyi miniszter a hivatalos levele után a Facebookon is indokolt, ahol Soros-dollárbaloldalról írt. A Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt frakciójában ülő Lenaers szerint őt aligha lehet baloldalisággal vádolni, a poszt pedig összeesküvés-elméletekkel támadta a bizottságot, ami

„teljesen röhejes” és egy kormánytagtól „szégyen”.

A találkozó elmaradása szerinte többet mond el a kormány hozzáállásáról a demokráciához, mint róluk. (A küldöttségben hat pártcsalád, köztük az Európai Néppárt mellett a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia képviselője is helyet kapott, a képviselők következő úti célja a baloldali vezetésű Spanyolország.)

Sophie in 't Veld, a bizottság jelentéstevője reagált Varga Judit indoklására, aki arra hivatkozva mondta le a találkozót, hogy a bizottság túllépi az EU határkörét, mert a nemzetbiztonság kizárólagos tagállami kompetencia. A holland liberális EP-képviselő szerint ez nemzetbiztonsági helyett jogállamisági és uniós ügy is, mert olyan, mint az üszkösödés: ha egy tagállamban előjön, máshol is elterjedhet. Választásokat is befolyásolhatnak vele, így az EU döntéshozó testületeit is, tehát „ránk tartozik”, és az uniós kvázi-alkotmányban rögzített alapjogokat is sértheti. A Pegasus és minden hasonló kémprogram elképesztően invazív: nem csak lehallgatásokra, hívásokhoz, hanem mindenhez, helyadatokhoz, képekhez, applikációkhoz is hozzáférést biztosít.

Szerinte az ilyen applikációk jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelentik a demokráciára, mert sokféleképp alkalmasak arra, hogy a hatalom birtokosai meg is tartsák azt.

A képviselőket arról is kérdezték, látnak-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy Varga Judit az azóta a Schadl-féle korrupciós ügyben gyanúsítottá vált Völner Pálnak delegálta a megfigyelési engedélyek aláírását. „Igen” – válaszolt tömören Sophie in 't Veld.

Lenaers szerint nagyon aggasztó, hogy a felügyeletet olyanoknak kellene ellátnia, akiket a kormány nevez ki. A képviselők találkoztak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot vezető Péterfalvi Attilával, aki korábban már elvégzett egy vizsgálatot az ügyben. A nyilvánosságra hozott eredmény szerint a nemzetbiztonsági szakszolgálat több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust, akiknek a neve megjelent a sajtóban, de a százas nagyságrendű eset mindegyike megfelelt minden törvényességi követelménynek.

Lenaers szerint főleg a vizsgálatról beszélgettek az adatvédelmi biztossal, de „nem voltak teljesen meggyőzőek” a válaszai. A képviselő úgy vélte, mintha a vizsgálat jobban összpontosított volna az újságírókra és a szervezetekre, amelyek napvilágra hozták az ügyet, mint a kormányra.

A képviselők az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaival is találkoztak, de a fideszes Halász János nem ment el az ülésre. Lenaers szerint ugyan ezt jelezte a képviselő, de nem tudják hivatalosan, miért, mindenesetre a kisebbik kormánypárt képviseltette magát. (Sas Zoltán jobbikos bizottsági elnök képei alapján valóban ott volt a KDNP-s Simicskó István.) Mellettük újságírókkal és civil szervezetekkel találkoztak.

Az EP szerint máshol is megfigyeltek civileket

A Pegasust készítő NSO korábban azt állította az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottságának, hogy 14 uniós tagállam állami szerveinek adták el a kémszoftvert, közülük kettővel azonban később megszakították az együttműködést. Az Európai Parlament egy másik, igazságügyi bizottságának jelentésében

négy olyan országot neveznek meg, ahol civileket is megfigyeltek kémprogramokkal. Köztük van Magyarország, de Spanyolországban, Lengyelországban és Görögországban is széles körben használták a kémszoftvereket.

Politikusokból sem volt hiány a lehetséges áldozatok kiszivárgott listáján, többek között Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt belga kormányfő is szerepelt rajta.

Nem sokat tett eddig az EU, és nem biztos, hogy tehet

Az Európai Bizottság 2022 áprilisában közölte, hogy épp ezért nem indít vizsgálatot, a nemzeti hatóságok dolga, az áldozatoknak pedig a nemzeti bíróságokon kell fordulnia a jogaik megvédésére. A TASZ is hiába fordult az Európai Bizottsághoz, az uniós kvázi-kormány a válaszában közölte, hogy ugyan az adatok védelmére több uniós jogszabály is létezik, de egyéni ügyekkel nem foglalkozik. Sophie in 't Veld kritizálta az Európai Bizottságot, amelynek az uniós alapszerződések alapján kötelessége betartani az uniós jogot.

Az Európai Parlament még ennél is gyengébb helyzetben van ahhoz, hogy bármi érdemit tegyen. A mostani látogatás eredményeit ugyan a képviselők beépítik a végső jelentésükbe, de jogszabályt sem tudnak javasolni, nemhogy módosítani az uniós kvázi-alkotmányban rögzített uniós jogköröket. A képviselők tavasszal dönthetnek a szöveg végleges változatáról.

A megfigyelteknek ugyanakkor marad egy másik, EU-n kívüli európai intézmény, a „strasbourgi” emberi jogi bíróság. (Ez az Európa Tanácshoz kapcsolódik, amelynek minden európai ország a tagja, kivéve Belarusz, illetve a szervezet egyezményeinek felmondását néhány napja szavazta meg az orosz parlament.) Ehhez a bírósághoz azok fordulhatnak, akik már minden tagállami jogorvoslati lehetőséget kimerítettek. A TASZ itt tömeges pert kezdeményezett, de a bíróság már korábban, 2016-ban kimondta, hogy a titkosszolgálati megfigyelések engedélyezési eljárása jogsértő és a lebonyolításukat sem ellenőrzi független szerv. Egy évvel később megjelent egy tervezet, ami ezt orvosolni próbálta, de nem jutott el a parlamentig. A TASZ szerint a kormány az ítélet óta nagyjából hússzor módosította a nemzetbiztonsági törvényt, azonban (a parlamentig el nem jutott javaslat mellett) semmit sem tett a helyzet megoldására, amit az Európa Tanács előtt azzal indokol, hogy időigényesek a módosításokhoz szükséges elemzések.