Egész Európa érintett a Pegasus-botrányban, állítja az uniós jelentéstervezet

Elkészült az Európai Parlament egyik bizottságának az a jelentéstervezet, amely a Pegasus és más kémszoftverek unión belüli illegális használatáról készült.

A holland liberális képviselő, Sophie in’t Veld által jegyzett jelentés azzal vádolja az uniós országokat, hogy az eredetileg az olasz maffiában megszokott, omertát, a hallgatás törvényét gyakorolják, egymást bevédve akadályozzák a nyomozást. Az ügyet vizsgáló bizottság például alig kapott adatokat az érintett tagállamoktól, szinte csak a nyilvános információkra támaszkodhatott. In't Veld ezért inkább puzzle-ként jellemezte a jelentést, mintsem komplett munkaként.

„Megértem a frusztrációt. De ha összekapcsoljuk a pontokat, olyan képet mutat, amelyet nagyon nehéz tagadni” – idézte a képviselőnőt az Euronews.

A jelentésben négy olyan országot neveznek meg, ahol civileket is megfigyeltek kémprogramokkal. Köztük van Magyarország is, ahogy arról többször beszámoltunk, újságírókat és üzletembereket is nyomon követhettek és lehallgathattak, de Spanyolországban, Lengyelországban és Görögországban is széles körben használták a kémszoftvereket.

A jelentés megjegyzi, hogy a legtöbbször homályos indoklások vannak arra, hogy miért figyelik meg ezeket az embereket. Magyarországon egyértelműen politikai motivációi voltak annak, hogy ügyvédeket, újságírókat, ellenzéki politikusokat figyeltek meg a Pegasusszal, áll a dokumentumban.

„A megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés Magyarországon teljes. Az Orbán vezette Fidesz-rezsim könnyedén, a jogorvoslattól való félelem nélkül veheti célba a jogászokat, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket. Ráadásul szinte az összes magyar médium feletti ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját igazságverziójukat tegyék közzé, megakadályozva, hogy a média által végzett nyilvános ellenőrzések nagy része eljusson a magyar állampolgárokhoz” – írták az egyik Magyarországról szóló pontban.

A kémprogramokat nem biztos, hogy minden uniós államban használták, de szinte mindenhol olyan a gazdasági környezet, hogy elősegítik az ezekkel való kereskedést. A dokumentum Ciprust és Bulgáriát azzal vádolja, hogy a kémprogramok exportközpontjaként működik, Írországot azzal, hogy kedvező adózási feltételeket kínál, míg Luxemburgot a fejlesztőknek nyújtott banki szolgáltatása miatt teszi felelőssé, de Franciaország, Málta és Csehország is a gyártók és kereskedők kedvelt célországa.

„A spyware-botrány nem elszigetelt nemzeti visszaélések sorozata, hanem egy teljes körű európai ügy” – áll a jelentésben.

„A kémprogramipar nagyon homályos iparág, átláthatatlan és megfoghatatlan, és nagyon alacsony etikai normákkal rendelkezik” – mondta In 't Veld egy keddi sajtótájékoztatón.

A holland törvényhozó szerint a kémprogram-fejlesztők kihasználják az útlevél-mentes schengeni övezetet és az „EU által szabályozott” címke jó hírnevét, hogy termékeiket könnyen szállíthassák az egész blokkon és azon túl is.

In't Veld szerint az Európai Bizottság gyenge és tehetetlen az ügyben, nem tudja érvényesíteni az európai jogot, míg az Európai Tanácsot azzal vádolja, hogy megakadályozza a tagállamok valódi ellenőrzését.

A jelentés ajánlásokat is tesz. Szigorúbb exportszabályokat hozna a kémprogramok értékesítésére és használatára, és azt is tisztázná, hogy nemzetbiztonsági célból meddig lehet elmenni. Azt is követeli, hogy az Europol, az EU bűnüldöző ügynöksége kapjon szélesebb jogköröket a kémprogramügyek kivizsgálására.