Emmanuel Macron francia elnök és további 13 állam- vagy kormányfő is célpont volt a Pegasus-botrányban

2021. július 20. – 18:17

frissítve

Emmanuel Macron francia elnök és további 13 állam- vagy kormányfő is célpont volt a Pegasus-botrányban
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • A francia elnököt és egy tucatnyi ország vezetőjét is lehallgathatták a Pegasus kémszoftverrel, legalábbis rajta voltak a célszemélyek listáján, amelyet 17 sajtóorgánum – köztük Magyarországról a Direkt36 – együttműködésében fedtek fel.
  • A programot az izraeli NSO-csoport készítette, amely kormányzati ügyfelekkel áll kapcsolatban. A cég minden ügy kivizsgálását ígérte, nem zárva ki, hogy lehetnek közöttük megalapozottak is.
  • A kormányzat által megszervezett, újságírókat, politikusokat, vállalkozókat érintő lehallgatással vádolt országok közül több visszautasította a vádakat.
  • A listán azonban 50 országból 50 ezer ember száma van, a prominens politikusoké valóban hozzájuk tartozik, és a leellenőrzött telefonok többségében valóban volt nyoma a Pegasus beavatkozásának vagy kísérletének.

Emmanuel Macron francia elnök és Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt belga kormányfő is rajta van a Pegasus kémprogram által megfigyelésre szántak listáján – írta meg a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint Macron elnök mellett 13 másik állam- és kormányfő, sőt egy király száma is megvan az adatbázisban, vagyis ennyi állami vezető volt célpont. Macron elnök érintettségéről a szintén német Die Zeit is ír.

Az egyelőre nem bizonyos, hogy Macront, Michelt – még Belgium miniszterelnökeként –, illetve a többi vezető politikust meg is figyelték a telefonjukon keresztül a kémszoftverrel, csak az, hogy mindannyian a célszemélyek között voltak. (Rövid összefoglalónkat az ügyről itt olvashatja, a Pegasus-botrányról részletesebb összefoglalót cikkünk végén talál.)

A Washington Post listája alapján Emmanuel Macron mellett az iraki és a dél-afrikai elnök van a lehetséges megfigyeltek között, továbbá a pakisztáni, az egyiptomi és a marokkói kormányfő. Hét további exminiszterelnök is ott van, akiket hivatali idejük alatt figyelhettek meg: a már említett Charles Michel mellett a libanoni és az ugandai volt kormányfő is rajta van a listán, valamint a volt olasz kormányfő, Romano Prodi, aki az Európai Bizottságot is vezette 1999 és 2004 között. Ő, többekkel ellentétben, fel is vette a telefont, amikor a listából megszerzett számon felhívta a Washington Post, de nem kommentálta a Pegasus ügyét.

A lehetséges megfigyeltek között lévő király VI. Mohamed, Marokkó feje. Az ő és a kormányfő megfigyelése különösen érdekes, mivel a szoftver egyik beszerzőjeként a marokkói államot sejtik, amely Párizs szerint a legmagasabb szintre érő franciaországi megfigyelések lebonyolítója lehetett.

A Washington Post hangsúlyozta, hogy a megnevezett politikusok telefonjai nem álltak a vizsgálat rendelkezésére, így azt, hogy végül valóban fel is törték-e azokat, és azon keresztül megfigyelték-e őket, vagy csak a potenciális célpontok között voltak, nem lehet tudni. A Pegasust készítő izraeli NSO-csoport vitatja, hogy maga az 50 országot érintő, 50 ezer nevet tartalmazó lista valóban a programmal megfigyeltek vagy megfigyelésre szántak telefonszámait tartalmazná. Ugyanakkor a Washington Post 67 bevizsgált telefonról tesz említést a lista alapján, ebből 37 esetében bizonyítható volt, hogy futott rajta a kémszoftver, vagy kísérletet tettek rá.

Kedden az NSO közölte: egyetlenegy ügyfelének célpontjai között sem szerepelt sem Macron, sem VI. Mohamed marokkói király, sem az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) vezetője, Tedrosz Gebrejeszusz.

Párizs nyomozni kezd, Marokkóra gyanakodva

A francia ügyészség kedden még csak arról számolt be, hogy francia újságírók megfigyelése miatt indítanak nyomozást. Az ő esetükben a marokkói kormány gyanítható az akció mögött, ahogyan Macron megfigyelése mögött is. (Magyarországon, ahol a kormányzati szereplők egyelőre nem adtak világos választ arra, hogy hazánk megvette-e, és ha igen, milyen célból és módon használta a kémszoftvert, egyelőre nem indult nyomozás, az ügyészég vizsgálja ennek lehetőségét, míg az adatvédelmi biztos momentán a szabadságát tölti.)

Az NSO szerint néhány gyanú be is igazolódhat

A cég állítása szerint ügyfelei kizárólag államok kormányai, jelenleg 40 ország hatvan kormányzati szervével állnak kapcsolatban, a program pedig terroristagyanús elemek, a szervezett bűnözés, az embercsempészek és a pedofilhálózatok ellen vethető be. A Washington Postnak nyilatkozott az NSO-csoport vezetője, Shalev Hulio, minden egyes állítás alapján vizsgálatot ígérve.

„Minden, a szoftverrel kapcsolatos visszaélésről szóló állítás engem is érint. Minden állítást ellenőrzünk, és lehetséges, hogy néhányat megalapozottnak találunk. Ebben az esetben kemény lépéseket fogunk tenni” – mondta a cégvezető.

Az NSO korábban már jelezte, hogy volt már olyan ügyfele, amellyel megszakították a kapcsolatot. (Az egyik ilyen Mexikó, ahonnan 15 ezer név van a listán, köztük Felipe Calderón volt államfő.) Shalev Hulio azonban hangsúlyozta, hogy a történtek, ha igaznak bizonyulnak, akkor sem a cég, hanem az azt használók felelősségét jelentik.

Ruanda, India és Marokkó közleményben utasította vissza, hogy közük lenne újságírók megfigyeléséhez. Marokkó döbbenettel vette tudomásul a az érintettségéről szóló híreket. Mexikó, Szaúd-Arábia és az Emírségek kormánya nem reagált a Washington Post megkeresésére.

„Marokkó jogállam, amely alkotmánya révén garantálja a magánbeszélgetések érinthetetlenségét.”

Az állami vezetők megfigyelése új szint

Emmanuel Macron és Charles Michel megfigyelésének szándéka új szintet jelent a Pegasus-botrányban, arról ugyanis, hogy állami vezetők lennének lehetséges célpontok, eddig nem jelent meg hír. A 17 sajtóorgánum által nemzetközi összefogásban felgöngyölített ügyben ismertté vált lista alapján Macron 2019 márciusa óta lehet a program egyik célpontja, amikor afrikai diplomáciai körúton járt. Ekkor került a listára 14 francia miniszter is. (A nemzetközi projektről lásd keretes írásunkat.) A francia elnök azonban ezt a telefont – amelynek számát elnökké választása előtt rendszeresen megosztotta újságírókkal, és korábban is nyilvánosságra került – bizalmas információk megosztására nem használja, épp a lehetséges kémkedéstől tartva.

A listán 600 kormányzati képviselő van, 34 országból. Tekintettel arra, hogy a Pegasust 40 ország kormányzati szerve vásárolta meg, a lehetséges megfigyeltek köréből vegyes földrajzi kép rajzolódik ki: a fent említetteken kívül Afganisztán, Azerbajdzsán, Bahrein, Bhután, Kína, Kongó, Egyiptom, India, Irán, Kazahsztán, Kuvait, Mali, Nepál, Katar, Ruanda, Szaúd-Arábia, Togo, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság állampolgárai lehetnek érintettek.

Az viszont sejthető, hogy melyik telefonszámok után melyik ország titkosszolgálata érdeklődhetett: Uganda és Burundi ellen Ruanda, míg az iraki és libanoni megfigyeltekre az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia lehetett kíváncsi, a pakisztániakra pedig India.

Többek esetében rokonaik, családtagjaik telefonjai kerültek célkeresztbe, erre Magyarországon is volt példa a lista szerint, például az Orbán Viktorral szakított egykori oligarcha, az okostelefont nem használó Simicska Lajos fia vagy a korábban a HVG-nél dolgozó Dercsényi Dávid, akinek a felesége telefonját is megjárhatta a Pegasus.

Emmanuel Macron 2017-ben, 39 évesen lett Franciaország elnöke, alaposan átrajzolva a francia politikai térképet. Az egykori pénzügyminisztériumi tisztviselő a Szocialista Pártból indult, de 2009-ben kilépett, ez azonban nem volt akadálya annak, hogy 2014-ben, a szocialista François Hollande elnöksége idején gazdasági és ipari miniszter legyen. 2016-ban hozta létre a La République En Marche! (REM) nevű pártját, amely üstökösként emelkedett fel, Macront az elnökválasztáson az Elysée-palotába repítette, majd a parlamenti választásokon a többséget is megszerezte.

Szociálliberális nézeteivel az európai liberálisok meghatározó alakja lett – pártjának EP-képviselői jelenleg az Újítsuk meg Európát liberális frakció tagjai.

Ugyanígy liberális Charles Michel is, aki a Reformmozgalom vezetőjeként 2014 és 2019 között volt Belgium kormányfője – az utolsó évben már csak ügyvivőként, miután a koalíció felbomlása miatt 2018-ban benyújtotta lemondását. A Reformmozgalom is tagja az Újítsuk meg Európát liberális frakciónak.

Az elhúzódó belga kormányválságot maga mögött hagyva Michel 2019-ben a lengyel Donald Tusk mandátumának lejártával lett az EU állam- és kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő Európai Tanács vezetője.

Mi az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nem csak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. A nemzetközi oknyomozó csapat szerint 50 országból mintegy 50 ezer ember volt a potenciális megfigyeltek listáján. Magyarországról 300 telefonszámot találtak a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, de ha erre most nincs ideje, vázlatosan összeszedtük a legfontosabb pontokat egy külön cikkben. A kedd reggeli állapotról itt írtunk összefoglalót.