Schadl György ártatlannak vallotta magát a bíróságon

Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.

A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Schadl ártatlannak vallja magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén őt 10 év börtönbüntetésre és 200 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.

De ez nem lephette meg túlságosan a bíróságot, mivel a végrehajtói kar elnöke korábban a szintén vádlott feleségének úgy fogalmazott a telefonban: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt”.

„Értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”, mondta Schadl a bíróságnak.

Annak ellenére, hogy Schadl ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét, akik ezzel elismerték, hogy Schadl néha több száz milliós összegekért cserébe segítette őket pozícióba.

A vád szerint közel egymilliárd állhatott a házhoz

A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.

Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.

Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket – utóbbi ezt tagadta a bíróságon.

És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Ezeket az összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel.

Schadl részletesen tagadta a vádakat

Schadl a bíróságon részletesen reagált az őt ért vádakra. Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl ezután feltette a kérdést: ha neki annyira fontos lett volna egy-egy ember kinevezése, akkor miért nem ült be személyesen a meghallgatásaikra?

Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni, sőt, épp ez a vádlott nevezte ki végrehajtónak a saját élettársát és annak testvérét is. Azt is állította, P. Béla egy miniszteri biztossal, Molnár Zoltánnal, „az igazságügyi tárca erős emberével” volt kapcsolatban.

Majd arról beszélt, „tudomásom szerint semmilyen kinevezési javaslatot nem hagyott jóvá, sőt, azokból inkább utólag értesült. Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Schadl tagadta, hogy pénzt adott volna át Völnernek. „Azért nem volt tettenérés, mert nagyon jól tudták, hogy nincs mit tetten érni”, mondta a bíróságnak.

Schadl szerint akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba. Majd feltette a kérdéseket: „Hogy került hozzá a lista? Befolyásolható lett volna Vízkelety Mariann? Vagy valóban csak egy aláíró báb volt, ahogy a vádirat azt előadja?”

Állítása szerint „sem konkrét ügyekért, sem folyamatos rendelkezésre állásként nem adtam át pénzt jogtalanul Völner Pálnak. Több helyen írják, hogy személyesen adtam át a pénzt, erről azért nekem csak kéne tudnom”. Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak, ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat.

„A nyomozati anyagok rávilágítottak, hogy telefonban szeretek csúnyán beszélni, de határozatlannak semmiképp sem mondanám magam”, mondta Schadl arról, hogy a vád szerint azon lamentált volna, egy-egy végrehajtótól pontosan mekkora összegeket kérjen a segítségéért cserébe.

Schadl védője, Morvai Attila azt indítványozta, hogy azokat, akiket a nyomozás alatt is kihallgattak, azokat a perben is hallgassák meg. Neveket viszont nem olvasott fel, hogy kiket akar pontosan tanúként meghallgatni, mert nem akarja, hogy a sajtóban ezek megjelenjenek. Megemlítette viszont, hogy vannak olyan személyek, akiket már más védők tanúként meghallgatnának.

Völner sem ismerte be a bűnösségét

Schadl előtt a bíróság Völner Pált hallgatta meg, aki tagadta a bűnösségét. A fideszes exállamtitkárt röviden azt mondta bíróságnak, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”.

Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, és reméli, hogy a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben.

Völner védője egy sor ember tanúkénti meghallgatását kezdeményezte, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását.

Ahogy R. Róbert vádlott is is ártatlannak vallotta magát. Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhöz. A vádirat szerint Schadlvel egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.

A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.

Már többen bűnösnek vallották magukat

A végrehajtókon kívül bűnösnek vallotta magát az a vádlott is, aki egy olyan szereplőt kötött össze Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. Ahogy a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője is beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.

A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó például abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. De az a vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra.

Schadl pénzmosással vádolt felesége és apja viszont tagadta a vádakat, miszerint széfben rejtették el a hatóságok elől a még le nem foglalt ékszekeret és órákat.

Bár eredetileg úgy volt, hogy az előkészítő ülés négy napig tart, és a negyedik napon hoznak ítéletet azon vádlottak ügyében, akik beismerték a bűnösségüket, a bíró ezt májusra napolta el. Néhány védő ugyanis hiányolta, hogy nem kaptak meg minden egyes nyomozati iratot és bűnjelet.

A rendes büntetőeljárás május közepén indul, akkor már az elsőrendű vádlott, Schadl György meghallgatásával.

Ebben a cikkben korábban összeszedtük, honnan indult és mik derültek ki a Schadl–Völner-ügyről, az alábbi videóban pedig arról kérdeztük a bíróságon Schadl Györgyöt, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, akiket egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, Schadlnek bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják.