Azt hitték, érinthetetlenek, most mégis bíróság elé állnak

Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt és egy vállalkozót kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vesz – a vállalkozó igencsak bizalmi barátjaként – Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.

Az év áprilisától őt is elkezdték lehallgatni, és arra jutottak, hogy többféle típusú korrupciós ügyben van benne. A védelmi szolgálat 2021 őszén tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett. Novemberben végül a repülőtéren letartóztatták a feleségével épp Dubajba készülő Schadl Györgyöt. Ez aztán még Gulyás Gergelynek sem jelentett újdonságot, mert egy kormányinfón azt mondta, „valamilyen korrupciós ügy miatt” vitték el Schadlt.

Ekkor a nyilvánosság még nem tudott a részletekről, sőt, más szereplőkről sem, decemberben aztán robbant a bomba: a legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár, sőt Varga Judit miniszterhelyettese mentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Schadl lehallgatása közben ugyanis arra jutottak, egyik kapcsolata maga Völner volt, aki kenőpénzekért cserébe elintézett bizonyos „bennfentes” dolgokat Schadlnak.

Az akkori ügyészségi közlemény szerint Völner rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Bár a területileg illetékes végrehajtói posztokat pályázaton lehet elnyerni, a pályázatokat az igazságügyi tárcánál Völner Pál vezetésével bírálták el, aki a Magyar Bírósági Végrehajtó Karral kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos is volt.

A vádirat szerint márpedig Schadl legalább 83 millió forint kenőpénzt csurgatott oda Völnernek a különböző segítségekért.

Schadl azóta is letartóztatásban van, ő a börtönből érkezik majd a bírósági perre, de Völner – aki nevének nyilvánosságra kerülése után rögtön le is mondott az államtitkári posztjáról, ám parlamenti képviselőként még végkielégítést is kapott – szabadlábon várja a pénteki első tárgyalást. Az ügynek velük együtt huszonkét vádlottja van.

Kezd összeállni a puzzle

Másfél év alatt egészen sok részletre derült fény az ügyből, több laphoz is eljutottak részletek a vallomásokból és a nyomozati anyagból, itt most a fontosabb és érdekesebb részeket fésültük össze. Nyilvánvalóan fontos, hogy a magyar igazságszolgáltatás felett hatással, befolyással rendelkező Igazságügyi Minisztérium mennyiben érintett a korrupciós cselekményekben.

Bár a kormány belső minisztériumi vizsgálatot máig nem lát indokoltnak, a legfőbb ügyészi indítvány szerint Schadl a pénzt annak érdekében adta Völnernek, hogy a politikus államtitkárként és miniszterhelyettesként:

• elérje, hogy azokat nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan Schadl támogatott;
• támogassa Schadlt abban, hogy a végrehajtói karral kapcsolatos működési, gazdasági, szervezeti elképzelései érvényre jussanak;
• támogassa Schadlt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjenek el a Schadl által megjelölt személyek vagy cégek;
• és hogy Völner közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.

Az ügy fő csápjáról, a végrehajtói körökről a Telex is nyilvánosságra hozott több részletet. Az egyikben minisztériumi dolgozók meséltek arról a tanúvallomásaikban, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció. Ebben több tanú is említette, hogy a pályázatoknál láttak listákat a „támogatott” végrehajtókról, és egyes nevek mellett monogramok és nevek voltak, hogy kik támogatják őket „magasabb szintről” – a tanúvallomások szerint a támogatók közt több fideszes képviselő neve is felbukkan, köztük Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter vagy Csizi Péter jelenlegi vagy volt országgyűlési képviselők neve is. Mindannyiuknak küldtünk kérdéseket az ügyben, de sem ők, sem a Fidesz nem válaszolt a megkeresésünkre.

Egy végrehajtó pedig arról beszélt, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe: a Schadl György irodájában dolgozó F. „azt mondta nekem, hogy el tudja intézni azt, hogy végrehajtó legyek, ennek azonban az a feltétele, hogy a leendő végrehajtói irodám osztalékának a felét neki kell hogy kifizessem”. A végrehajtó végül belement a bizniszbe, ennélfogva ma már ő maga is a Schadl–Völner-ügy gyanúsítottja.

A többi szál

A végrehajtói bizniszek viszont csak a fő szálaknak tekinthetők a szövevényes történetben. A nyomozás eredményei szerint Schadl nagypályás intéző volt, több területen is mozgolódott, és Völner hajlandó is volt neki segíteni, szinte mindegy volt, kit kellett ehhez bevonnia a kormányból. Például ő kezdeményezte a külügynél, hogy Schadl diplomata-útlevelet kapjon, aki meg is kapta ezt. Ez a dokumentum akkor is ott volt nála, amikor Dubajba menet a reptéren elfogták. Schadl azzal magyarázta az iratot a vallomásában, azért kapott ilyen útlevelet a külügytől, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson.

Az ügyészség szerint Völner vállalta azt is, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.

De Völner – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Oktatási Központ, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Végül ez sikertelenül zárult.

Az is kiderült, hogy a vádhatóság szerint Schadl szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat is, köztük Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is, akinek a Pécsi Tudományegyetemen segített be: a nyomozati anyag szerint Nagy jelen sem volt a vizsgáján, sőt, még a Neptun rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül. Az érintett oktató el is ismerte, hogy segített Rogán kabinetfőnökének, a pécsi egyetem viszont nem talált vizsgákkal kapcsolatos visszaélést.

De a nyomozati iratok alapján Schadl még Völner – és más befolyásos kormányzati szereplők – rokona érdekében is közbenjárt. A kiszivárgott információk szerint az exállamtitkár 2021 júniusában hívta fel Schadlt, és egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató. Schadl kérdezte, miből megy vizsgázni az illető, majd megnyugtatta Völnert, hogy intézi is a szükséges telefont.

Arról is beszéltek telefonon a lehallgatási jegyzőkönyvekből eddig kiszivárgott részletek alapján, hogy Schadl ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró – akit ő csak „szájbabaszott kis járásbírósági fikabírónak” nevezett – akadályozza ebben. Az is felmerült köztük, hogy akár a sajtón keresztül csinálják ki őt. Schadl végül megpróbálta kirúgatni az állásából az állásfoglalást jegyző bírót, és az illetékes egyetemi tanszékvezetőnél el akarta érni, hogy a bíró ne vehessen részt végrehajtói szakvizsgákon.

Schadl a lehallgatási jegyzőkönyvek és hangfelvételek alapján ennek érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, Senyei Györgyöt is felhívta, és Völnerre hivatkozott a nyomásgyakorlásnál, amivel elérte, hogy a bírósági igazgatás – vele feltűnően baráti viszont ápoló – vezetője összehozzon neki egy találkozót a Fővárosi Törvényszék elnökénél, Tatár-Kis Péternél, aki azt mondta, nem tudja kirúgatni a bírót, de más módon keresztbe tud neki tenni. A belső, bírósági igazgatási vizsgálat eredményeit Senyei azonban nyilvános indoklás nélkül titkosította.

De Völner is kért segítséget Schadltól: például gyerekeknek való influenza elleni védőoltás beszerzéséhez, hiszen roppant módon aggódott az egészségéért. A fiát is Schadl Györgyhöz küldte, hogy segítsen neki sportkocsit venni, legfeljebb 15-17 millió forintért. Schadl fizetni is hajlandó volt Völnerék helyett, csak a politikus fia kapjon meg minden kedvezményt.

Schadl ugyanakkor nemcsak kormányzati kapcsolatának érdekében volt hatékony, de még azt is elintézte, hogy ő maga kék villogós autóval járhasson. A nyomozati eredmények alapján legalábbis egy magán-mentőszolgálatot vezető ismerősével zsírozta le, hogy az autója legyen hivatalosan a mentőszolgálat nevén, és kérjenek rá kék lámpát, mert így a buszsávot is használhatta, és tilosban is parkolhatott.

Az ügyészségi információk és megfigyelések, majd pedig a letartóztatás során beszerzett bizonyítékok alapján pedig Schadl páncélszekrénye sem csak pénzt rejtett: egy közszereplőről készült szexfelvételt is tartogatott benne. Azóta sem derült ki, hogy ki volt a felvételen, vagy hogy milyen célból és hogyan jutott hozzá Schadl, erre a tanúvallomásokban sem derült fény, az ügyészség pedig végül nemrég meg is semmisítette ezeket a felvételeket.

Röpködtek a milliók

Kiderült az is, hogy Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A lehallgatási jegyzőkönyvek és megfigyelések szerint a fideszes politikus és a végrehajtói kar elnöke hivatali időben vagy épp azon kívül, éttermekben vagy az utcán találkoztak, esetleg az Igazságügyi Minisztérium előtt. Schadl ezeken a találkozókon adta át a pénzt a politikusnak, „konspirált módon”.

Schadl például ilyeneket mondott egy munkatársának erről: „Figyelj csak! Írd már föl, hogy viszek egy hármast a barátunknak, akinek szoktam!” Vagy épp

„valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát.”

Ezek az összeröffenések számokban is szépen néztek ki.

• 2018. május 22-én 5 000 000 forint,
• 2018. augusztus 13-án 2 500 000 forint,
• 2018. december 5-én 2 500 000 forint,
• 2019. január 30-án 2 500 000 forint,
• 2019. március 1-jén 2 500 000 forint,
• 2019. szeptember 23-án 2 500 000 forint,
• 2019. november 20-án 2 000 000 forint,
• 2019. december 4-én 2 500 000 forint,
• 2020. január elején 5 000 000 forint,
• 2020. február 11-én 5 000 000 forint,
• 2020. március 27-én 3 000 000 forint,
• 2020. június 16-án 5 000 000 forint,
• 2020. augusztus 11-én 3 000 000 forint,
• 2020. október 1-jén 3 000 000 forint,
• 2020. november 5-én 3 000 000 forint,
• 2021. február 4-én 3 000 000 forint,
• 2021. március 10-én 3 000 000 forint,
• 2021. április 15-én 3 000 000 forint,
• 2021. május hónapban 3 000 000 forint,
• 2021. június 2-án 3 000 000 forint,
• 2021. július 13-án 3 000 000 forint

jutott a vádhatóság szerint Völner zsebébe Schadltól. (Bár az ügyészség szerint összesen legalább 83 millió forintot vett át Völner, ebből a felsorolásukból valamilyen tétel kimaradhatott, mert ezek így 67 milliót adnak ki, ám a nyomozati iratok kizárólag a minősítés alól feloldott, azaz a nemzetbiztonsági okokból nem titkos adatokat tartalmazták.)

És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített, pedig volt köztük, aki a szakterületen többnyire járatlan volt. Az ügyészség szerint „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokban vezette, mennyi pénz érkezett be, a végrehajtókat pedig monogramokkal jelölte.

Schadl így 884 millió forint kenőpénzt hajtott be.

Ezeket az összegeket gyakran a sofőrjén keresztül tudták az emberei eljuttatni hozzá, és ezekből a pénzekből fizethetett Völnernek is rendszeresen az ügyészségi nyomozás eredményei szerint. Két meggyanúsított végrehajtó beismerő vallomást is tett, ahogy Schadl egy bizalmasával is vádalkut kötött az ügyészség.

Nyilvánosan nem szólalnak meg

Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már nem szerzett mandátumot sem, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.

Az is kiderült ugyanakkor, hogy Völner a vallomásában is tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, vagy hogy kenőpénzt fogadott volna el, és panaszt tett a gyanúsítással szemben. Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára.

A letartóztatásban ülő Schadl sem szólalt meg nyilvánosan, de a vallomásaiból kiderült, tagadta azt, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. Szerinte sosem adott neki pénzt, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán Völner.

Arra a kérdésre viszont, hogy kérték-e valaha abban a közreműködését, hogy segítsen elintézni egy végrehajtói kinevezést, már kitérő választ adott.

„Volt ilyen. Nem szeretnék most erről részletesen beszámolni, nem is emlékszem mindenre.”

A végrehajtóktól bejött pénzekről pedig azt állította, azokat azért kapta, mert korábban kölcsönadott nekik. Közben a végrehajtói kar honlapján továbbra is az látható, hogy a régi vezetés – benne Schadl Györggyel – irányítja a kart, és ők sem reagáltak a kialakult helyzetre.

Telefonban annál beszédesebbek voltak

Völner, Schadl és az ügy más szereplői ugyanakkor a hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetéseikben azért közlékenyebbek voltak – legalábbis a vádiratból, és bizonyos, kiszivárgott lehallgatási és nyomozati anyagokból is ez derült ki az utóbbi hetekben. Az ilyen felvételeken többször szóba került például Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek politikai és jogi felelősségét a hatóságok és a kormány egyelőre egyáltalán nem firtatják. Egy felvétel alapján azonban egyszer Schadl azt kérdezte Völnertől, hogy

„valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”.

Varga nevét nem mondták ki ugyan, de feltehetően Völner akkori főnökéről, az igazságügyi miniszterről beszélgettek. Máskor az egyik végrehajtó Schadl szerint Varga Judit feljelentésével fenyegetőzött. Arról is beszélgettek, hogy Völnernek rosszulesett, amikor Varga Judit a Telexnek úgy nyilatkozott, Völner Pál felel a pegasusos titkos megfigyelési engedélyek aláírásáért. Az igazságügyi minisztert egyébként elmondása szerint nem hallgatták ki még tanúként sem az ügyben, és a minisztériumban sem indítottak belső vizsgálatot.

Völner és Schadl eközben a bíróságokat érintő befolyásolási kísérlet miatt később etikai vizsgálatot követelő Országos Bírói Tanácsban ülő bírókon is közösen gúnyolódott telefonban. A volt igazságügyi államtitkár úgy ekézte őket: „az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek”. Egy másik hangfelvételen Schadl az Országos Bírósági Hivatal elnökével is hasonló stílusban élcelődött a Kúria Telexszel keménykedő elnökén, és hozzátette: helyre sem lehetne igazítani a Telex cikkét, mert ami abban van, úgy igaz. Schadl egészen pontosan így fogalmazott:

„Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon! Ráadásul semmit nem tudsz csinálni, nem tudsz sajtó-helyreigazítási pert se indítani, mert amit leírtak, az abszolút úgy van.”

Később, már az őrizetbe vételét követően volt, hogy Schadl György a börtönből azzal hívta fel családját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a még le nem foglalt órákat és ékszereket. Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apjának nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását.

Schadl feleségének banki ügyletei után is megejtett egy telefont a házaspár, amiben meglehetősen indulatosan arról beszéltek, hogy a rendőrök egy újabb házkutatásnál azokat a nagy értékű vagyontárgyakat keresték, amiket az első házkutatásnál még ott láttak, de amiket azóta a széfbe rejtettek. Végül a hatóságok azért megtalálták az elrejtett értékeket, azóta pedig Schadl feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.

Közben azért nem éhezik a más bűncselekmények gyanújába is keveredett Schadl-Baranyai Helga, legalábbis egy francia krémesre még futotta neki, amikor „már mindent lefoglaltak meg elvittek”, mondta a letartóztatásban ülő férjének a telefonban egy másik kiszivárgott felvételen. Az eljárásban ugyanis lefoglalták a Schadl házaspár több milliárd forintnyi közös vagyonát, a bankszámláikat zárolták, az ingatlanokat pedig zár alá vették.

De Völner is telefonált a saját feleségével, akinek „trágyadombnak” nevezte az azóta már átalakított minisztériumot, az Emmit, de azt is megbeszélték, hogy a hatóságok elvitték tőlük a szívüknek kedves Porschét. Ekkor mondta Völner felesége azt is, hogy „figyelj, Pali, ezek rohadt mocskok, ezek rohadt patkány mocskok!… Ezek egészen egyszerűen arra mennek, hogy te valakiről pofázzál valamit.” Mire Völner csak annyit felelt:

„Lehet, hogy fogok is... Tudok olyat mondani, hogy egy-két embernek meginogjon a széke”.

A rendőrség tavaly szeptemberben vette zár alá Völner Pál és családja vagyonát, köztük bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat, céges üzletrészt is, de az exállamtitkár fiának autóját is elszállították. Ügyvédje erre törvénytelenséget kiáltott, mert szerinte ellenőrizhető, hogy az államtitkár számlájára korábban befolyt fizetése nem bűnös vagyon.

Akár 8 és 10 év is várhat rájuk

Schadl György, Völner Pál és húsz társuk ellen hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indul per most pénteken a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Ami nem jutott el a vádiratig

A vádiratba több pont viszont már nem került be a nyomozati anyagokból. A Nagy Ádámnak intézett sikeres egyetemi vizsgák mellett több miniszter és államtitkár neve sem bukkan már fel a vádiratban, köztük azoké sem, akiket a bíróság már beidézett tanúként, vagy akiket Völner Pál szeretne beidézni. Nem szerepel tehát a vádiratban Varga Judit igazságügyi miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Süli János volt miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagja, későbbi miniszteri biztos is.

Abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt. Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”.

A Telex a kezdetektől követi a Schadl–Völner-ügyet, a témában írt összes cikkünket ide kattintva találja.