Az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek – egy lehallgatott beszélgetésen így ekézte a bírókat Völner Pál

Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.

A Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál hívja fel Schadl Györgyöt. A beszélgetés rögzítésének ideje nem ismert, de az egyértelműen jóval a lebukásuk és a botrány kirobbanása előtt készült. Völner igazságügyi államtitkárként hívja a bírósági végrehajtói kar elnökét, akiről később kiderült, hogy rendszeresen vitt kenőpénzeket az államtitkárnak. A vidám hangulatú beszélgetésben Schadl megkérdezi Völnert, hogy mikor kereshetné fel személyesen a héten vagy a jövő héten. Völner erre azt válaszolja, akár már másnap ráér, ugyan akkor az Országos Bírói Tanács (OBT) ülése van.

• Völner Pál: „Hát az OBT az kilenctől van, de itt ilyen Skype-on vagyok, tehát igazából olyan, mintha nem lennék. Tehát igazán csak annyi, hogy hallgatom őket.”
• Schadl György: „Szerintem ezzel Senyei is így lesz, akihez tízre megyek.” (Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a szerk.)
• Völner Pál: „Ja, ja, ja! Nem, de ott szerintem ő a helyettes asszonyt szokta kijelölni, tehát ő már ilyen szinten vesz ebben rész.”
• Schadl György: „Azt mondta nekem, hogy »ha neked kéne ezt hallgatnod, akkor hidd el, te is rosszul lennél«, mikor legutóbb beszélgettünk.”
• Völner Pál: „Ne! Igaza van. Én a múltkor hallgattam őket. Borzasztó tehát, az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek, tudod!? Ezek büntetőbírók, és nem tudnak megfogalmazni egy határozatot. (…) Amit egyébként azért nem tudnak megfogalmazni, mert hogyha ilyen ülés van, akkor elvileg ugye van egy előterjesztés, és lenne mögötte ugye, ahogy a testületeknél szokás, kettő vagy három határozati javaslatforma.”
• Schadl György: „És akkor abból ők mazsolázhatnak.”
• Völner Pál: „És akkor nem a határozatot kell megfogalmaznod, hanem hogyha akarod, akkor módosítod a határozati javaslatot, de nem kell a konyhaajtóból elindulni az egésszel. Olyan szinten, és akkor mindenki ilyen nagyon okos, tudod, mert mindegyik ugye különbíró, és akkor mindegyik »még ez legyen benne, azt hagyjuk ki«. De ilyen piszlicsáré ügyekkel, mondom, hogy a sofőrjét használhatja-e mondjuk a bírósági elnök.”
• Schadl György: „Ott érzik a saját fontosságukat legalább.”

Ezután megállapodnak, hogy miután Schadl másnap úgyis meglátogatja Senyei Györgyöt (akinek szintén lenne lehetősége részt venni az OBT-ülésen), beugrik Völner Pálhoz is.

A Telexen nemrég írtunk egy Schadl György és Senyei György közötti bizalmas hangvételű telefonbeszélgetésről. Korábban egy másik hangfelvétellel kapcsolatban, amit a 444 dolgozott fel, Senyei úgy nyilatkozott: „Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”

Az OBH sajtótitkársága szerint ezt a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként. Az ugyanakkor érdekes, hogy az ügyben Senyei máig nem beszélt arról, hogy a bírósági igazgatás vezetőjeként ő maga hányszor, és milyen ügyekben találkozott személyesen Schadl Györggyel, noha a kiszivárgott felvételek alapján meglehetősen bizalmas viszonyt ápoltak.

Az ugyanis már tavaly nyilvánosságra került, hogy a végrehajtói kar korrupció miatt letartóztatott elnöke, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, és úgy érezte, ebben egy bíró akadályozza őt. Ezért megpróbálta kirúgatni ezt a bírót, megkereste az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét, Senyei Györgyöt, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis a napvilágra került nyomozati iratok szerint azt mondta Schadlnek, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. (Minderről itt olvashat bővebben, míg a végrehajtó kar elnökét és a volt igazságügyi államtitkárt érintő botrányról itt.)

A bírói tanács működéséről szóló államtitkári gúnyolódásnak azért lehet jelentősége, mert a kormány március végéig ígérte meg az OBT jogköreinek megerősítését, miután ez az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében az EU szabályai szerint fontos feltétel. Az alaptörvény értelmében az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában, ennek azonban a testület nehezen, pontosabban korlátozottan tud csak eleget tenni. A kormány mindent megígért az Európai Bizottságnak, ám, amint azt megírtuk, a január 18-án nyilvánosságra hozott reformcsomagban több trükk is van, ami azt a célt szolgálná, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) kinevezési gyakorlatát érdemben ezután se ellenőrizhesse az OBT, és a kormánytöbbség által megválasztott vezetőkhöz lojális emberekkel tölthessék fel a Kúriát.

Maga a beszélgetés erősíti a független igazságszolgáltatás utáni igényt

És hogy a független bíróságokra miért lenne szükség Magyarországon? A Telex birtokába került Völner–Schadl-telefonbeszélgetés első részében ugyanis ügyek intézéséről és vélhetően jogszabály-módosításokról beszélget egymással Schadl és Völner, de az elhangzottak alapján nehéz megállapítani, konkrétan miről is van szó. A kérdés az, hogy ami itt elhangzik, az egy államtitkár és a végrehajtói kar elnöke közötti hivatalos egyeztetés része bizonyos jogszabályokról, vagy inkább személyes érdekek érvényesítése.

Völner ugyanis azért hívja fel Schadlt, mert

„a minisztériumban elbaltázták, mert átment ez az ITM-es dolog, úgyhogy most nézzük, hogy fellebbezni kellene, vagy újból beadni. Tehát most nyomozzuk a történetet.”

Schadl erre azt mondja, ő tegnap este átküldte „Dettinek” az ő verziójukat. Itt aztán félreértés alakul ki, mert Schadl azt hiszi, hogy a „végrehajtásos dologról” van szó, Völner viszont azt mondja:

„Én az iskoláról beszélek, bocsánat. Jó, nem mondtam. Tehát ez a kecskeméti ügy (…). Mondom, hogy most egyeztetünk, hogy akkor melyikkel tudjuk életben tartani, mi a jobb, ha újraindítjuk, vagy ha életben tartjuk, tudod, az ügyet.”

A „kecskeméti ügyben” minden valószínűség a Mátrix Oktatási Központról van szó. Völner és Schadl is közbenjárt azért, hogy a Kecskeméten is működő intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei. Mint az RTL.hu korábban megírta, az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel. Ő ezért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, saját magának „nettó egy százaskát” gondolt, a többiből „Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít” – hangzott el egy korábbi lehallgatott beszélgetésben. Az ügyészi papírok szerint a tervezettnél végül jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl barátja.

Schadl ezután újra arról beszél, hogy ő a már említett Dettinek a „Czepek-sztorival” összefüggésben küldte el az ő verziójukat. Itt valószínűleg Czepek Gáborról van szó, de miután nem tudni, hogy a felvétel mikor készült, nem mindegy, Czepek melyik beosztása lehet fontos. Völner ugyanis már 2015-től az igazságügyi tárca államtitkára volt, ám akkor Czepek Gábor a minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. Czepek aztán 2018-ban a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára lett, 2018 és 2021 között a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, de 2020 és 2021 között ellátta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagjának, majd az igazgatóság elnökének feladatait is. Czepek idén januárban az MVM-csoport igazgatóságának elnöke lett.

A Czepek-sztorival kapcsolatban Völner azt kérdezi, „ott volt valami érdemi beleszólásotok?” Schadl annyit mond, hogy „nagyon ügyesen elhelyezték ezeket az ügyeket az úgynevezett meghatározott cselekmények között.” Az nem derül ki, hogy pontosan milyen ügyekről van szó. „Meghatározott cselekményeket” akkor írnak elő, ha nem pénzbeli tartozás elmulasztása miatt indul végrehajtás. Ilyen lehet például az, ha valakit egy gyermek átadására, egy rendszám levételére, egy bevont hatósági okirat leadására, egy kisajátított ingatlan birtokbaadására vagy akár a lakásban felhalmozott bomló élelmiszer eltávolítására köteleznek.

A hangfelvétel szerint végül Völner Pál ígéretet tesz arra, hogy ugyan Detti nem szólt neki erről, de ha Schadl közvetlenül elküldi neki, akkor egy bizonyos Tamással is megnézeti (azt nem tudhatjuk, milyen Tamásra gondol, de a minisztérium felső vezetésében Gyimesi Tamás Ferenc az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár).

A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, hogy államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását kihasználva ügyeket intézzen el Schadlnak. Schadl pénzt kapott azoktól, akiket így a végrehajtói pozícióba segített, és összesen 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.

A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:

• „Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
• „Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
• Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! – a Schadl–Senyei-beszélgetés témája a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.