NATO-főtitkár: Itt az ideje, hogy Törökország és Magyarország ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását

Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és teljes mértékben befogadják az észak-atlanti szövetségbe a két észak-európai országot – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Helsinkiben.

A Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg azt mondta, hogy a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, és a jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői. A két ország „már most sokkal jobb helyzetben van, mint a jelentkezésük előtt, mert elképzelhetetlen, hogy a NATO ne reagálna abban az esetben, ha valamilyen fenyegetés érné Svédországot vagy Finnországot” – mondta a NATO-főtitkár.

Sanna Marin megjegyezte, hogy még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést, amelyet a magyar kormány – a finn miniszterelnök szavai szerint – támogatásáról biztosított, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához. Jens Stoltenberg Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, reméli, Budapesten „gyorsan” zöld jelzést kaphat az ügy. Stoltenberg beszélt arról is, hogy a NATO-tagállamok között egyetértés van arról, hogy Ukrajna „hosszú távon” a szövetség tagja lesz, de jelenleg egyelőre Kijev Oroszországgal szembeni támogatására fókuszálnak.

Svédország és Finnország még 2022. június végén jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Ennek jóváhagyásához mind a harminc tagország, köztük Magyarország támogatása is kell. Szeptember végéig 28 ország már jóváhagyta a csatlakozási kérelmüket, így jelenleg két ország van, amelyik ezt még nem tette meg: Magyarország és Törökország.

Svédország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások az után akadtak el, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette: Stockholm nem számíthat Ankara támogatására, miután Svédországban egy tüntetésen a török elnököt mintázó bábut akasztottak fel, egy másik megmozduláson pedig egy dán szélsőjobboldali aktivista elégette a Korán egy példányát.

A török kormány hivatalos álláspontja szerint Svédország olyan embereket „bújtat”, akik kapcsolatban állhatnak a terrorszervezetként számontartott Kurd Munkáspárttal és az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen vallási csoportjával, amelyet a török vezetés államellenes szervezkedéssel vádol.

Magyarország fél éve nem ratifikálja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta, elvi alapon támogatni kell, és erre kérte is a Fidesz-frakciót, de a balatonfüredi frakcióülésen vita alakult ki a kérdésben, ezért parlamenti tárgyalódelegációt küldenek a két országba.

„Magunk között mondva, a képviselők nem teljesen lelkesek. Van, aki azt gondolja, váltsunk már pár szót a derék finnekkel és svédekkel, mert az mégsem járja, hogy a két ország segítséget kér tőlünk, közben gátlástalanul nyilvánvaló hazugságot terjesztenek Magyarországról, például arról, hogy itt nincs demokrácia vagy jogállamiság” – mondta Orbán a rádióban.

December közepén a finn külügyminiszter arról beszélt, „Magyarország megígérte, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését”. Azonban a magyar országgyűlés februárban nem foglalkozott a kérdéssel. Várhatóan a tavaszi ülésszak harmadik ülésnapján, március 1-jén kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmének támogatását.