Nyolc hónap halogatás után jóváhagyta a parlament a finnek NATO-csatlakozási kérelmét

Elfogadta az Országgyűlés a finnek NATO-csatlakozását ratifikáló javaslatot, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint nyolc hónappal ezelőtt nyújtott be a parlamentnek.

A szavazáson a képviselők közül 182-en igennel szavaztak, és mindössze hatan nemmel. A svédek kérelméről azonban nem döntöttek.

A jelen lévő kormánypárti politikusok közül mindenki igent nyomott, a nem szavazatokat a Mi Hazánk hat képviselője adta le.

A döntést megelőző vitán a Mi Hazánk képviselője, Novák Előd arról beszélt, hogy a finnek csatlakozásával nő a világháború esélye, ezért nem támogatják, hogy Finnország csatlakozzon. Hozzátette: „Európa, sőt lehet, a világ jövője van a kezünkben.” A DK-s Vadai Ágnes szerint a finnek és a svédek nem a magyar embereket, hanem a kormányt kritizálták. Feleslegesnek nevezete az elmúlt nyolc hónapot, mivel már tavaly nyáron jóváhagyhatták volna a csatlakozási kérelmeket.

„Megkövetem a svédeket és a finneket” – mondta Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok képviselője. Szerinte a svédek csatlakozásáról azért nem szavaznak, mert a kormány a „törököknél keresi Magyarország szuverenitását”, ezért úgy cselekednek, ahogy a törökök kérik. „Milyen érzés, hogy a főnök bemond valamit, maguk meg úgy cselekednek?” – kérdezte Tompos Márton a kormánypárti képviselőktől. Hozzátette: sajnálja, hogy egy diplomáciai botrány kellett ahhoz, hogy átérezzék, mit is művelnek az országgal.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz képviselője ünnepnapnak nevezte a mait, mivel egy olyan ország csatlakozik a NATO-hoz, amelynek jelentős katonai ereje van. A fideszes Turi-Kovács Béla szerint az ellenzéki képviselőkből hiányzik a „megfontolás”, azért döntöttek volna olyan gyorsan a kérdésről. „Érthetetlen a kormány mérlegelésének a kifogásolása” – mondta Turi-Kovács.

Nyolc hónapja húzódik, de a svédeknek még várniuk kell

A svédek és a finnek NATO-csatlakozásának ügye közel egy éve kezdődött. Tavaly áprilisban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után két hónappal jelezte a két ország: ők is csatlakoznának a katonai szövetséghez. Néhány héttel később be is nyújtották kérelmüket, a júniusi csúcstalálkozón pedig a tagországok is megegyeztek: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt. A döntés véglegesítéshez a harminc tagország parlamentjeinek jóváhagyása is kell, szeptember végéig 28-an ratifikálták is a csatlakozási kérelmeket.

Ha a NATO-tagállamok többségén múlik, már szeptember végén véglegesedhetett volna a két ország csatlakozása, Törökország és Magyarország azonban halogatta a döntést.

A kormány, illetve a kormánypártok politikusai tavaly ősszel arról beszéltek, hogy még az őszi ülésszakon jóváhagyják az Országgyűlés elé már július 14-én benyújtott javaslatokat. Ez azonban nem történt meg, a halasztást először a társadalmi egyeztetéssel indokolták, később pedig azt mondták, hogy az uniós megegyezéshez szükséges jogszabályok tárgyalása miatt elfoglalt a parlament – arról, hogy mikor és milyen indokkal halogatták a kérdést, ebben a cikkünkben bővebben.

Február végén, a Fidesz–KDNP balatonfüredi kihelyezett frakcióülése után váratlan indokkal álltak elő a kormánypártok. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, a frakció azonban megosztott a kérdésben, így komoly vita alakult ki. Sokan azt sérelmezték a frakcióból, hogy a svédek és a finnek „sértegették” Magyarországot, ezért a konfliktusos kérdések rendezésére tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Az ezt vezető Hende Csaba a diplomáciai program végén közölte, elégedettek voltak, támogatják az országok csatlakozását.

Végül a tárgyalódelegáció hazatérte és a csatlakozásról szóló javaslat vitája után – amin kormánypárti képviselők hosszasan sorolták, hogy mivel sértegetett a két ország – bejelentették, hogy március 27-én csak a finnek kérelmét hagyják jóvá. A döntésről a múlt heti EU-csúcson a svéd miniszterelnök azt mondta, hogy „válaszokat követel” Orbán Viktortól, hogy miért választotta szét a két ország kérelmét.

A kormány részéről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a hétvégén arról beszélt, hogy a magyar képviselők „megnyugtatást várnak” a svédektől, mivel „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”.

A kormány továbbra is hangsúlyozza: támogatják a svédek csatlakozását, de arról nem beszélnek, hogy az országnak mit kellene tennie azért, hogy a Fidesz–KDNP-frakció összes tagját meggyőzzék. A halogatás miatt a finn NATO-csatlakozásról szóló javaslat a 2010 óta eltelt időszakban a 13. leglassabban elfogadott a 2271-ből – derül ki Ferenci Tamás statisztikus frissen közzétett adatbázisából. Arról, hogy mit tárgyaltak még ennél is tovább az elmúlt 13 évben, ebben a cikkünkben írtunk.