Külügyi államtitkár a svéd NATO-csatlakozásról: A szövetségesi viszony nem gyerekjáték

Az Országgyűlés hétfőn, este 10 óra után vette napirendjére a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitáját. Az előterjesztő Külügyminisztérium nem élt felszólalási jogával, a külügyi államtitkár csak az ellenzéki politikusok felszólalásaira reagált, szerinte pedig nem kell elsietni a döntést.

„A szövetségesi viszony nem gyerekjáték, olyan viszonyt kell kialakítanunk, ha konfliktus kialakul, akkor magyar katonákat kell odaküldeni, és ezek a katonák ott meg is halhatnak”

– mondta Sztáray Péter, külügyi államtitkár az ellenzéki képviselők arra vonatkozó kérdéseire, hogy miért nem döntött a parlament hétfőn a svéd NATO-csatlakozásról is. Az államtitkár szerint szuverén döntést kell hozni, és figyelembe kell venni a kétoldalú viszonyt is. „Svéd részről sajnos az elmúlt években nagyon sok negatív, sértő vélemény hangzott el, egy egész kötegem van ezekről a nyilatkozatokról” – mondta. Elmondta, hogy elvárnák: a svédek ne szóljanak bele magyar belügyekbe, ha „annyira a szövetségesünkké akarnak válni”.

„Ne siessük el, várjuk meg, mikor eljön az a pillanat, hogy meglegyen az a többség, amit a finn ratifikáció esetében tapasztaltunk” – mondta.

„Ritkán szoktam megdöbbenni, de most megdöbbenek. Svédország NATO-csatlakozásáról van szó, és a magyar kormánynak nincs egy szava sem” – kezdte felszólalását Vadai Ágnes, a DK képviselője. Szerinte érhetetlen, hogy a kormány miért nem mondja el érveit a svédek ellen. „Ha önök megsértődnek azért, mert egy svéd politikus a magyar kormányt kritizálja, azt sekélyesnek, sőt kínosnak gondolom – mondta Vadai.

„A Fidesz-kormány viselkedése úgy írható le, mint mikor az én lányaim óvodások voltak: a Tibike csúfolt, meg az Ágika árulkodott. Ilyen stílusú érveket hoznak egy nemzetbiztonsági kérdésben"

– mondta felszólalásában Csárdi Antal, az LMP képviselője. A politikus nem érti, hogy milyen vitájuk van a svédekkel, szerinte amennyiben támogatják a csatlakozásuk, akkor kiírják a szavazást a kérdésről és megszavazzák.

„Vitáik vannak? Milyen vitáik vannak? Kigúnyolták önöket? Vagy azt mondta a svéd parlament egy tagja, hogy bibibi?”

– kérdezte Csárdi. Harangozó Tamás arról beszélt, hogy a svédeken és Magyarországon is sokat segítene, ha megmagyarázná a kormány, hogy „mit művelnek”.

„Államtitkár úr, a törökök kedvéért szívatjuk a svédeket? Államtitkár úr, az oroszok megbízásából nem szavazunk?”

– szegezte a kérdést Harangozó a kormány részéről egyedüliként a parlamentben ülő Sztáraynak.

Illés Boglára a Fidesz részéről azt mondta, hogy a Svéd Királyság csatlakozását egyértelműen támogatják, de a képviselőknek a vitákat le kell zárni. Szerinte korábban és most is jelzik: nem rajtuk fog múlni, hogy a svédek tudjanak csatlakozni, és nem Magyarország lesz, aki utoljára szavaz majd.

A parlament nyolc hónap halogatás után hagyta jóvá Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. A szavazáson a képviselők közül 182-en igennel szavaztak, és mindössze hatan nemmel. Sokáig úgy tűnt, hogy ahogy az összes többi NATO-tagállam, Magyarország is egyszerre szavaz a svédek és a finnek kérelméről. Azonban két hete a Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: előrehozzák a szavazást Finnország NATO-csatlakozásáról, a svédekről viszont csak később döntenek. A döntést miatt a svéd miniszterelnök magyarázatot várt Orbán Viktortól.