Az EU-ból csak a magyar kormány nem kérte Izraelt, hogy ne támadjon Rafahra

Az Európai Unió 27 tagállamából 26 külügyminisztere közös nyilatkozatot adott ki hétfőn, miután az összes uniós tárcavezető Brüsszelben találkozott. A dokumentumban elismerik Izrael jogát az önvédelemre, de azt kérik, hogy ne tegyen katonai lépéseket a gázai Rafah ellen. A miniszterek szerint a városba, amely ellen az izraeli hadsereg szárazföldi támadást indíthat, bőven több mint egymillió palesztin menekült a harcok elől.

Úgy vélik, hogy az offenzíva rontaná az amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet, valamint megakadályozná, hogy sürgősen szükséges alapszolgáltatásokat és humanitárius segítséget nyújtsanak. A külügyminiszterek felhívták rá a figyelmet, hogy a nemzetközi jog alapján védelmet kell nyújtani minden civilnek, amihez szerintük azonnali humanitárius szünetre lenne szükség. Ez egy fenntartható tűzszünethez és a Hamász terrorszervezet által októberben szedett összes túsz feltétel nélküli elengedéséhez vezethetne, írták a dokumentumba, amelyben a túszok szenvedése miatt is aggódnak. (A Hamász több száz izraeli civilt ejtett foglyul és ezreket ölt meg az októberi támadásában, amire válaszul Izrael megindította a gázai hadműveleteit.)

A dokumentum nem nevesíti, mely külügyminiszterek csatlakoztak a nyilatkozathoz, amit a miniszteri Tanács soros elnökségét adó Belgium kezdeményezett, de az EUObserver, az Euractiv, a Politico és az Euronews szerint Szijjártó Péter maradt ki.

A magyar tárcavezető az ülés utáni sajtótájékoztatóján csak az izraeli telepesekkel szemben tervezett uniós szankciókról beszélt, elismerve, hogy ezt a magyar kormány blokkolja, bár korábban volt még „egy-két” másik ország is. A büntetőintézkedésekről úgy vélte, hogy az Izrael elleni terrortámadás után a lépés további feszültséget szítana és Izraelt gyengítené. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy ezt összekössék a Hamász elleni további szankciókkal, ahogy „több tagország” tenné, így utóbbiakról sem tudtak egyetértésre jutni.