Hiába volt ott Navalnij özvegye, Szijjártó nem beszélt erről az uniós miniszteri ülés után

Az Európai Unió Tanácsa mélységesen aggódik a romló emberi jogi helyzet miatt Belaruszban, és elítéli a belarusz rezsim megfélemlítő kampányait, mondták ki az uniós külügyminiszterek hétfői találkozójának következtetései.

Az egyhangúlag jóváhagyott, jogi erővel nem bíró dokumentum szerint a miniszteri testület kéri, hogy a politikai foglyokat azonnal és feltétel nélkül engedjék el, valamint rehabilitálják. A halálbüntetések végrehajtását függesszék fel, majd töröljék el. A tagállami Tanács szerint a példátlan szintű elnyomás aláássa a február 25-i parlamenti és önkormányzati választások legitimitását. A miniszterek elítélik többek között azt, hogy a belarusz rezsim hibrid támadások eszközként használja a migrációt az EU-val szemben, támogatja az orosz agressziót Ukrajna ellen és részt vesz ukrán gyerekek deportálásában. Arra szólítják fel a kormányzatot, hogy ne legyen továbbra is Oroszország „tettestársa”. A testület elkötelezett, hogy az emberi jogok megsértőit felelősségre vonja, és készen áll rá, hogy az ukrajnai invázió miatt további „korlátozó és célzott intézkedéseket” hozzon.

A következtetéseket szinte pontosan egy évvel azután adták ki, hogy Szijjártó Péter Minszkben találkozott belarusz kollégájával. A külgazdasági és külügyminiszter akkor elmondta: „ezért majd engem sokan fognak támadni. Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollegámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”. Az Európai Parlament egy márciusi állásfoglalásban sajnálta az utat, és hangsúlyozta, hogy fontos megerősíteni az EU egységét Belarusszal szemben, „beleértve a jelenlegi rezsim diplomáciai elszigetelését”. Szjarhej Alejnyik külügyminiszter tavaly áprilisban mégis viszonozni tudta a látogatást. Októberben Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Minszkbe hívta Orbán Viktort. A belarusz kormány magyarországi nagykövete tavaly arról beszélt: „a fafeldolgozásban magyar partnereink afféle lobbisták, hogy legalább a pelletre vonatkozó kvótákat keresztülvigyük, amire nagy a kereslet az európai piacon”.

A miniszterek a hétfői ülésen Alekszej Navalnij özvegyével is találkoztak. Az orosz ellenzéki politikus pénteken halt meg pénteken szibériai börtönében. A holttestét azóta sem adták ki a családnak, így független forrásból nem lehetett megállapítani, pontosan mi okozta a halálát. „Putyin megölte a férjemet” – állította hétfőn közzétett videóüzenetében Julija Navalnaja, aki megígérte, hogy folytatni fogja a férje munkáját. Németország az eset miatt újabb szankciókat javasolt az Ukrajna elleni invázió február 24-i kezdetének évfordulójára tervezettek mellé. Szijjártó Péter – a belarusz rezsim elleni állásfoglaláshoz hasonlóan – a találkozóról és Alekszej Navalnij haláláról sem az ülést felvezető Facebook-posztjaiban, sem az azt követő közel egyórányi sajtótájékoztatóján nem szólt, csak azt említette meg, hogy videóüzenetet kaptak az ukrán kollégájuktól.

„Közeledik a háború második évfordulója, a brüsszeli bürokratákban pedig tovább dolgozik a megfelelési kényszer. Ma itt, a teremben nem lesz szó se tűzszünetről, se béketárgyalásokról. Helyette szó lesz egy újabb szankciós csomagról, hiszen évforduló van és az eddigiek is olyan jól működtek…” – posztolta az ülésre indulva a magyar külgazdasági és külügyminiszter. „Az elmúlt napok eseményei az ukrajnai háborúban ismételten megerősítették, hogy nincs megoldás a csatatéren, ott csak halottak és pusztítás van. Ukrajnában egyre több és egyre fiatalabb embereket soroznak be, így ha nem sikerül véget vetni a háborúnak, akkor jelentősen meg fog emelkedni a halottak száma. Ezt el kell kerülni, és az értelmetlen megfelelési kényszer által táplált szankciós csomagok helyett végre a béke elősegítésére kellene koncentrálni” – tette hozzá, feltehetően Avgyijivka orosz kézre kerülésére utalva.

Többek között a Financial Times szerint a magyar kormány kínai cégek miatt blokkolta a szankciókat. Szijjártó Péter az ülés utáni sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a kifogásolt büntetőintézkedéseket kivehették, cserébe átengedi a csomagot. „Az elmúlt hetekben folyamatosan gyomláltuk ki” az olyan lépéseket, amelyek „alapvető magyar gazdasági érdeket” sérthetnek. Az MTI külön rákérdezett, hogy ezek szerint átengedi-e a szankciókat, mire a magyar tárcavezető elismerte, hogy így „a vétónak ebből a szempontból nincs értelme”, de a csomag ettől még szerinte a korábbiakhoz hasonlóan rossz döntés.

Egyelőre az Európai Békekeret ötmilliárd eurós, Ukrajnába vitt eszközökre szánt alzsebéről sincs megegyezés. A Politico korábban egy olyan tervről írt, hogy a katonai eszközök szállítását utólag finanszírozó alap kiegészítésének magyar részéből csak halált nem okozó felszerelésre fizetnének. Szijjártó Péter az ülés után arról beszélt, hogy Magyarország teljesen kimaradna ebből, helyette a magyar részből olyan célokra – például a terrorizmus elleni harcra – költenének, amire a kormány akar.

Közel-Kelet: tengeri misszió és keresztbe vétózott szankciók

Az ülésen a Közel-Kelettel is foglalkoztak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban megerősítette, hogy Magyarország blokkolja a szélsőséges izraeli telepesek elleni uniós szankciókat. A korábbi hírek alapján Csehország sem támogatta az intézkedéseket, és Szijjártó Péter az ülés után elismerte, hogy volt „egy-két” ilyen kormány, de hétfőre szerinte egyedül maradt. Úgy vélte, hogy az Izrael elleni terrortámadás után a lépés további feszültséget szítana és Izraelt gyengítené. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy ezt összekössék a Hamász elleni további szankciókkal, ahogy „több tagország” tenné, így utóbbiakról sem tudtak egyetértésre jutni.

A húszi támadások ellen hétfőn egy közös tengeri hadműveletről döntöttek. Az Aspidesszel védenék meg a Vörös-tengeren és a Hormuzi-szoroson áthaladó fontos kereskedelmi útvonalat, ahol a húszik a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közti háború óta civil hajók elleni dróncsapásokat is végrehajtottak. Az USA és az Egyesült Királyság már korábban légitámadásokat mért a törzs támaszpontjaira. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a helyzet megdrágította és bizonytalanabbá tette az áruszállítást, magyar cégeket is érintett, és volt gyár, aminek vissza kellett fognia a termelést a késő alkatrészek miatt. A magyar kormány is támogatta a műveletet, Szijjártó Péter pedig az Európai Békekeretből is adna pénzt a jemeni parti őrség megerősítésére (ebből az alapból eddig túlnyomórészt Ukrajnába vitt katonai eszközöket, fegyvereket térítettek utólag) és a húszikat terrorszervezetté minősíttetné.