Meghalt a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, jelentette be az oroszországi börtön, ahol fogva tartották, írja a Reuters.
„2024. február 16-án a 3. számú büntetőtelepen A. A. Navalnij elítélt egy séta után rosszul érezte magát, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét. Az intézet egészségügyi dolgozói azonnal megérkeztek, és sürgősségi orvosi csapatot hívtak. Minden szükséges újraélesztési intézkedést elvégeztek, de ezek nem hoztak pozitív eredményt. Az orvosok megállapították az elítélt halálát” – zárul a közlemény.
Az orosz Interfax hírügynökség szerint a helyi orvosok és a mentősök fél órán át próbálták újraéleszteni. Az RTVi az állami RT-re hivatkozva arról számolt be, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő források szerint Navalnij halálát vérrög okozta, ezt más források nem erősítették meg.
Navalnij egyik közeli munkatársa, Leonyid Volkov arról posztolt az X-en, hogy nem kapott megerősítést Putyin kritikusának haláláról. Volkov szerint a börtönszolgálat közleményét úgy lehet értelmezni, mint annak a „beismerését, hogy szándékosan ölték meg Navalnijt”. Navalnij halálát gyilkosságnak nevezte Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas orosz újságíró, a független Novaja Gazeta lap alapítója.
A Kreml reakciója szerint nincs információjuk az ellenzéki politikus halálának okáról. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a szövetségi börtönszolgálat elvégez minden szükséges vizsgálatot. Az állami TASZSZ hírügynökség szerint Vlagyimir Putyint is értesítették Navalnij haláláról.
Az egyik legszigorúbb börtönben tartották fogva
A 47 évesen meghalt Navalnijt az utóbbi másfél hónapban az északi sarkkör közelében, Oroszország egyik legszigorúbban őrzött börtönében tartották fogva. 2021-ben ítélték el, majd a bebörtönzése után több eljárásban is kapott még éveket, ezért jelen állás szerint legalább 74 éves koráig tartó börtönbüntetésre számíthatott volna.
Navalnij decemberben három hétre eltűnt abból a börtönből, ahol akkor fogva tartották, nem lehetett tudni, hogy mi van vele. Végül december végén jelentették be, hogy az északi sarkkör közelében lévő börtönbe került, ami egykor a sztálini korszakban működtetett Gulag büntetőtáborok része volt.
Az elszigeteltség ellenére arra volt lehetősége, akár ügyvédjein keresztül, hogy időről időre jelentkezzen a közösségi médiában. Navalnij január közepén hozta nyilvánosságra, hogy a reggeli rutinja része, hogy hajnali ötkor az orosz himnusszal ébresztik, majd egy Putyin-párti orosz popénekes patrióta slágerét kell meghallgatnia. Január elején azt mondta, „szinte lehetetlen eljutni erre a telepre; szinte lehetetlen ide még levelet is küldeni. Ez a lehető legmagasabb szintű elszigeteltség a világtól”. A börtönben ráadásul minden apróságért magánzárkába zárják, az ügyvédje tájékoztatása szerint január végén éppen azért ült ott, mert „helytelenül mutatkozott be” egy őrnek.
Egy csütörtöki bírósági meghallgatáson Alekszej Navalnij még jó kedélyűnek tűnt, nevetett és viccelődött is – írja a Sky News. Navalnij rendszeresen jókedvűen jelent meg a bírósági meghallgatásain, ahol a bírákkal is előszeretettel viccelődött. Csütörtökön videókapcsolaton keresztül jelentkezett be a kovrovi bíróságra a harpi büntetőtelepről.
Ljudmila Ivanovna Navalnaja, Alekszej Navalnij édesanyja is nyilatkozatot adott ki a férfi állítólagos halálával kapcsolatban. Ebben azt írta, „nem akarok semmilyen részvétnyilvánítást hallani”. „Láttuk a fiunkat a telepen február 12-én... életben volt, egészséges és vidám volt” – írta.
Navalnij felesége, Julija a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián szólalt fel Németországban. Azt mondta, férje halálhíre állami forrásokból érkezett, így nem tudja, hogy el szabad-e hinnie a hírt. „Nem igazán hihetünk Putyinnak és kormányának” – mondta. Majd hozzátette, hogy ha igazak a férje haláláról szóló hírek, Putyinnak és szövetségeseinek személyes felelősséget kell viselniük ezért, és mindenért, amit Oroszországgal tesznek.
Navalnij utolsó X-bejegyzésében a feleségének üzent Valentin-nap alkalmából. Ebben arról is írt, hogy két hetet magánzárkában töltött, két hónap alatt már negyedszer helyezték át oda.
Az Európai Tanács elnöke: Az EU egyedül Oroszországot tartja felelősnek
Nem sokkal azután, hogy az oroszországi börtönszolgálat bejelentette Alekszej Navalnij halálának hírét, megérkeztek az első nemzetközi reakciók is. „Az EU egyedül Oroszországot tartja felelősnek Alekszej Navalnij haláláért” – posztolta az X-en Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. „Harcosok halnak meg. De a szabadságért folytatott harc soha nem ér véget” – írta. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszországnak komoly kérdésekre kell válaszolnia Navalnij halálával kapcsolatban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Navalnij halála megmutatja a „gyengeséget és rothadást” az orosz kormány szívében. A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián azt mondta, hogy ezért Oroszország a felelős. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, az Egyesült Államok azon van, hogy megerősítést szerezzen az orosz ellenzéki politikus haláláról.
A Németországban tartózkodó Volodomir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, hogy szerinte „nyilvánvaló”, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyin áll Navalnij halála mögött. Az ukrán elnök azt mondta, az orosz elnöknek mindaddig mindegy, ki hal meg, amíg az államfői pozíciója biztos.
Rishi Sunak brit miniszterelnök az orosz demokrácia leghevesebb szószólójának nevezte Navalnijt, aki szerinte egész életében „hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot”.
A legismertebb ellenzéki politikus lett
Navalnij közéleti pályafutása régre nyúlik vissza. 2000-ben a liberális Jabloko elnökségi tanácsába is bekerült, az akkor még parlamenti párt regionális vezetője is volt. Eközben vitaműsort vezetett élőben az egyik kisebb tévécsatornán. 2007-ben nacionalista nézetei miatt kizárták a pártból. Magát „normális orosz nacionalistaként” határozta meg, vállaltan ukrán gyökereivel együtt. 2008-tól néhány éven át részt vett a nacionalista Orosz Menetelés évenkénti rendezvényein, amelyet az ellenzék megosztására előszeretettel engedélyezett a hatalom – miközben a demokratikus ellenzék felvonulásokat nem szervezhetett.
Később a radikális nacionalistákkal is szakított, egyre fontosabbak lettek korrupcióellenes projektjei: a gyanús állami beszerzésekkel foglalkozó RoszPil, majd a Korrupció Elleni Alapítvány (FBK), amelynek neten publikált anyagai széles körben ismertek. A szervezet ellen viszonylag rendszeresen indított házkutatást a rendőrség, és kobozta el a számítógépeket.
Navalnijnak a pénzügyi és jogászi végzettsége segített eligazodni az állami korrupciós ügyek feltárásában, amit jó érzékkel elő is tudott adni, remekül használva a közösségi médiát. Függetlenül attól, hogy az állami kontroll alatt lévő köztévé vagy a lojális magántelevíziók nem tettek említést róla, és a hatóság is vegzálta Navalnijt és csapatát, anyagaik eljutottak a nyilvánossághoz, erre ott voltak az ellenzéki politikus Youtube-csatornái is.
Miután egyre inkább ismert lett, a Kreml úgy döntött, mérhetővé teszik, mire képes. Kisebb meglepetésre engedélyezték, hogy Moszkva polgármesteri posztjáért induljon a 2013 szeptemberi választáson. A Kreml hivatalban lévő jelöltje 51,4 százalékot kapott a 12 milliós városban, Navalnij 27,3 százalékot szerzett. Szergej Szobjanyin így épp csak elkerülte a második fordulót, ami nagy presztízsveszteség lett volna a hatalomnak, amely országosan sem tarolt úgy, ahogyan szerette volna. A 27 százalék ijesztően soknak tűnhetett a Kreml számára a fővárosban, ahol így Navalnijnak papírja is volt arról, hogy az ellenzék legbefolyásosabb arca.
Nem volt meglepő, hogy Navalnij 2018 márciusában az elnökválasztáson nem indulhatott. A központi választási bizottság (CIK) szerint ezt az ellene hozott 2013-as bírósági ítélet teszi lehetetlenné, amely alapján a felfüggesztett börtön a jelöltállítás napján még érvényben volt. Navalnijt akkor az általa 2009-ben képviselt állami Krivolesz szerződéskötése ügyében marasztalták el, de az ítélet ügyében a strasbourgi emberi jogi bíróság Navalnijnak adott igazat – 79 ezer euró kifizetésére kötelezve az orosz államot –, bár ez nem változtat az ítélet jogerősségén.
Több feltáró videót is közöltek
Az FKB anyagai már korábban sem maradtak visszhangtalanok, hiába is kontrollálta az állam a média hagyományos csatornáit – és hiába vette őrizetbe tagjait a rendőrség vagy tartott házkutatást az FBK-nál. A „Maguknak ő nem Gyimon” (On vam nye Gyimon) című tényfeltáró film Dmitrij Medvegyev vagyonosodásáról szólt, aki 2008-12 idején afféle átmeneti elnök volt két putyini ciklus között, majd kormányfőként folytatta 2020-ig. A film címe – amely egy sértődött szóvivői nyilatkozatból ered – a Kreml-ellenes érzelmeket összefoglaló jelszó lett.
2020-ban a váratlanul kinevezett új kormányfő, Mihail Misusztyin pénzügyeiről, ingatlanvagyonáról készült alapos film, ami megint csak jelezte, hogy az FBK hatékonyan gyűjti és elemzi a dokumentumokat.
Aztán a Putyin kastélyáról szóló film keltett nagy visszhangot. A film a Fekete-tenger partján lévő Gelendzsikben egymilliárd dollárért felépített kastélyt mutatja be. Az ingatlan léte évek óta ismert volt hasonló oknyomozások révén, de a kész, fényűző palota részletes bemutatása újult erővel hatott. Például a negyedmillió forintos vécékefével, ami gyorsan szimbólum lett, sokan tüntetésekre is vittek magukkal vécékefét erre utalva.
Mérgezése után hazatért, azonnal őrizetbe vették
Az ellenzéki tüntetések előtt/alatt számtalanszor letartóztatott, legismertebb orosz ellenzéki politikus rendszeresen bírálta Vlagyimir Putyin elnököt, és többször is őrizetbe vették korábban. 2020 augusztusában novicsokkal megmérgezték, egy Szibériából Moszkvába tartó repülőgépen lett rosszul. Először az omszki kórházba került, onnan két nappal később átszállították egy berlini kórházba, ahol később megerősítették a mérgezés gyanúját. Navalnij kollégái szerint Putyin megrendelésére mérgezték meg az ellenzéki politikust, amit a Kreml tagadott.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) hónapokkal később erősítette meg, hogy novicsok-idegmérget mutattak ki a Navalnijtól vett vér- és vizeletmintákban. Navalnij pedig 2020 végén álnéven felhívta a megmérgezésében részt vevő egyik titkosügynököt, aki elmesélte, hogy az alsónadrágjába rakták az idegmérget, egyebek mellett ez derült ki a CNN tényfeltáró cikkéből.
Navalnij azután került börtönbe, hogy berlini gyógyulása után 2021 januárjában visszatért Oroszországba. Három és fél évre ítélték, letöltendőre változtatva egy felfüggesztett ítéletet. A politikust a terrorizmus elleni törvény alapján szélsőséges nézeteket valló személynek is nyilvánították.
Őrizetbe vétele után az elmúlt két évtized legnagyobb tüntetései voltak Oroszországban. Az ország 75 városában utcára vonult több tízezer ember és a rekordszámú, háromezer feletti előállított láttán érthető, miért akarta minden áron távol tartani Oroszországtól a Kreml Navalnijt. Az ezek elleni kemény rendőri fellépés ellen is sokan tiltakoztak: akkor 3500, egy héttel később ötezer embert állítottak elő országszerte.
Őrizetbe vétele után Navalnij szabadon bocsátásáért szállt síkra több európai ország is. Akkor a magyar kormány is csatlakozott az Oroszországot elítélő, közös európai uniós nyilatkozathoz.
Putyin minisztere is vitatta az ítéletet
Navalnij ellen az első komolyabb ügy 2011-ben indult, abból az időből, amikor Kirov megye liberális kormányzója – a Vlagyimir Putyin által kinevezett Nyikita Belih, a korábban parlamenti képviselettel is rendelkező Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) – tanácsadóként vette magához. A nyomozók szerint ekkor Navalnij ismerőse létrehozott egy vállalkozást, amely 10 ezer köbméter fa vásárlására szerződött az állami Kirovlesz erdőgazdálkodási céggel, a piacinál jóval alacsonyabb áron, hogy aztán a fát drágábban adják tovább. A tétel és az arány sem volt nagy: 16 millió rubeles – akkori 130 millió forintos – vásárlás mellett 1,3 millió rubelnyi kárt állapítottak meg. 2012-ben bűncselekmény hiányában az ügyet lezárták. 2013-ban újraindították, itt már az ügy bíróságra jutott, ahol Navalnij és társa elsőfokon letöltendő, másodfokon öt év felfüggesztett börtönt kapott.
Az ítélettel kapcsolatban Alekszej Kudrin, a 2000-2011 közötti orosz pénzügyminiszter – aki Putyin felé is élt kritikával, egy időre kikerült a belső körből, de jelenleg az Állami Számvevőszék vezetője – úgy vélte, a bíróság lényegében a piaci viszonyok alapvető működését kérdőjelezte meg. Az ítéletet ő is politikainak minősítette.
Navalnij következő jogerős ítéletét 2015 februárjában kapta, ekkor 3 és fél éves börtönbüntetésre, öt évre felfüggesztve. Az ügy lényege, hogy az Yves Rocher kozmetikai óriás oroszországi fiókvállalata francia vezetőjének akkori feljelentése szerint a céget kár érte, amikor a termékeinek kiszállítását az orosz posta helyett egy offshore hátterű cég által létrehozott vállalkozásnak utalták ki, amely alvállalkozóként egy helyi kft-t bízott meg. Az offshore hátterű cég a postával 55 millió rubelre (2010-ben 1 rubel kb. 7 forint volt) szerződött, ebből a cég 31 milliót a szállítást kivitelező cégnek adott, 19-et pedig egy Navalnijékhoz köthető cégnek utalt át, három évnyi ingatlanbérleti díjként. Az ügyben Navalnij öccse 3 és fél év letöltendőt kapott – börtönéveiről később könyvet is írt. Az ifjabbik Navalnij a posta regionális vezetői posztján dolgozva győzte meg az Yves Rocher-t, hogy érdemes nem velük, hanem a magáncéggel intézni a szállítást.
Ítéletek ítéletek hátán
A bíróságon az Yves Rocher oroszországi leányvállalatának megbízott képviselői elmondták, hogy a szolgáltatás olcsóbb volt, mint a postáé. A feljelentést kezdeményező francia vezetőt nem hallgatta meg a bíróság, később lemondott, és egy időre elhagyta Oroszországot. (A feljelentés mögött sokan a hatóságot sejtik, amely meggyőzte a cég oroszországi képviseletének vezetőjét, hogy tegyen feljelentést.) Az ítélet után Navalnij a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy az ítélet nem volt megalapozott, a vádlottaknak nem biztosították a tisztességes eljárás lehetőségét, így az orosz államot arra kötelezték, hogy fizessen a fivéreknek 76 ezer eurót (kb. 27 millió forintot). Azt a bíróság nem mondta, ki, hogy az orosz bíróság politikai alapon hozta meg ítéletét. Később azonban Navalnij házi őrizetét már politikailag motiváltnak minősítette a strasbourgi bíróság.
Az Ives Rocher-ügyben kiszabott felfüggesztett börtönt azután változtatta letöltendőre a bíróság, hogy Navalnij visszatért Oroszországba, miután Németországban felépült novicsokos mérgezéséből. A bíróság indoklása szerint az ellenzéki politikus, aktivista rendszeresen megsértette a feltételes büntetés szabályait, nem jelent meg a kijelölt rendőrőrsön a megadott időpontban. Navalnij ezt vitatta. A bíróság azt is kifogásolta, hogy a novicsokos mérgezést túlélő Navalnij nem értesítette a hatóságokat tartózkodási helyéről. Ez különösen meglepő, hiszen nem volt titok, hogy a szibériai kórházból Berlinbe szállítják, ahol mesterséges kómában is volt.
Civil szervezetek régóta felszólaltak a fogva tartásának körülményei ellen
Navalnij először a Vlagyimir megyei pokrovi 2. számú börtöntelepre került, és az egészségügyi állapota az ügyvédjei szerint hamar sokat romlott. Navalnij először hát- és lábfájásra, majd köhögésre és lázra panaszkodott, és sokat fogyott. Március 31-én éhségsztrájkba kezdett azzal a követeléssel, hogy a törvénynek eleget téve engedjék be a hozzá hívott orvost. Az orosz büntetés-végrehajtás az év áprilisában bejelentette, hogy Navalnijt átszállították egy börtönkórházba, de továbbra is kielégítőnek nevezték az állapotát.
Az Amnesty International 2021 áprilisában arról írt, hogy „olyan körülmények között van fogva tartva Oroszországban, amely lényegében kínzásnak számít, és ami oda vezethet, hogy lassan megölik az ellenzéki politikust”. A német parlament külügyi bizottságának tagjai levelet írtak a február óta börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusnak, amelyben a nemzetközi jogba ütköző célzott kínzásnak nevezték azt, ahogy az orosz hatóságok vele bántak.
Vérképének eredményeit látva már 2021-ben több orvos – köztük egy elismert idegsebész és egy szívsebész, akiket személyesen nem engedtek a bebörtönzött ellenzéki vezetőhöz – arra hívta fel a figyelmet, hogy Navalnij lassan haldoklik, orvosi segítségre lenne szüksége.
„Sürgős orvosi konzílium összehívását javasoljuk a büntetés-végrehajtás érintett orvosi szolgálatával a diagnózis pontos felállítására és a szükséges gyógykezelésre, miután kritikus állapota halálos kimenetellel fenyeget” – írták nyílt levelükben. Legaggasztóbbnak a veseelégtelenségre utaló jeleket tartották, amelyek tankönyvszerűen vezetnek szív és érrendszeri betegséghez. Hogy pontosan mi történt Navalnijjal, amikor összeesett, egyelőre nem tudni, de nem kizárt, hogy épp ez vezetett halálához. Igaz, mérgezésének előtörténetét ismerve a veseelégtelenségből adódó problémáknál közvetlenebb halálok sem zárható ki.
Azóta is elzárva tartották, sőt, újabb eljárásokban ítélték el, miközben többször került aggasztó egészségügyi állapotba. Börtönbe kerülése után újabb büntetéseket szabtak ki rá, az FBK működtetésében elkövetett csalás vádjával, ezért kilenc évet kapott, ezután magát a szervezetet minősítették szélsőségesnek, majd számolták fel a hatóságok. Ennek alapján Navalnij felkerült a szélsőséges szervezetekkel és terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek listájára, és ebben a minőségében újabb per indult ellene: tavaly nyáron 19 év fegyházbüntetésre ítélték.
A Sarkköri Farkas néven is emlegetett, hivatalos kódja szerint IK-3-as büntetés-végrehajtási intézetben nem Navalnij volt az első nemzetközi szinten is ismert rab. Itt töltött nyolc évet 11 éves börtönbüntetéséből a Jukosz olajtársaság elleni eljárás egyik elítéltje, a Mihail Hodorkovszkij mellett tettestársként elítélt Platon Lebegyev. Jogvédők szerint bevett dolog a rabok elleni erőszak, nem szokatlan az sem, ha a rabokat a fagyos udvaron hideg vízzel öntik le – mondta Olga Romanova, az „Elítélt Rusz” jogvédő szervezet képviselője a Dozsgy tévécsatornának.
Navalnij december végi előkerülésekor ironikusan írt helyzetéről az X-en, ahol a decemberben három hét alatt megnőtt szakállára és a börtön északi elhelyezkedésére utalva Télapóként hivatkozott magára.