Az egész világ arra figyel, mi lehet Navalnijjal a börtönben

• Az orosz büntetés-végrehajtás bejelentette, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikust átszállították egy börtönkórházba, de továbbra is kielégítőnek nevezték az állapotát.
• A hétvégén azonban számos külföldi ország is üzent az orosz vezetésnek, és aggódott a március vége óta éhségsztrájkoló Navalnij egészségéért, miután szóvivője és orvosa arról beszélt, hogy a politikus haldoklik, vérképe alapján sürgős ellátásra szorul.
• Navalnij egyik munkatársa azt mondta, nem veszi készpénznek az átszállítást, amíg ezt az ügyvédek meg nem erősítik. Továbbra is azt követelik, hogy engedjenek be orvosokat Navalnijhoz.
• Szerdára országszerte tüntetésekre szólították Navalnij támogatóit, ami egy napra esik majd Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő beszédével.
• Ahogy egyre több hír jön Navalnij állapotának rosszabbodásáról, úgy lép fel egyre keményebben az orosz állam az ellenzéki politikus által létrehozott, a legmagasabb szintű állami vezetők valóságos anyagi helyzetének bemutatását is célzó szervezettel szemben.
• A Kreml attól is tarthat, hogy a sokasodó gazdasági, politikai problémákat valaki képes lesz becsatornázni és politikai erővé konvertálni.

„Alekszej Navalnij bármikor meghalhat”

– ezt olvasta ki a börtönben lévő orosz ellenzéki korábbi orvosa azokból a vérképből kinyert adatokból, amelyeket a 44 éves politikus felesége juttatott el hozzá. A Meduza.io idézi az orvost, aki szerint Navalnijnak egyre érzéketlenebbé váló végtagjai, hátfájása, veseelégtelenségre utaló állapota és a szervezetében aggasztóan megnőtt káliumot jelző mutatók alapján intenzív osztályon kellene lennie.

Hangsúlyozta, hogy azokat az orvosokat kellene odaengedni hozzá, akikben megbízhat az ellátás hiánya és a rossz börtönviszonyok miatt március 31. óta éhségsztrájkoló politikus. Navalnij szóvivője is arról írt szombaton, hogy a politikus haldoklik, és közeli munkatársai szerint állapota alapján napokon múlhat az élete, ha nem kap megfelelő ellátást.

A 189 centiméter magas politikus 15 kilót fogyott azóta, hogy februárban őrizetbe vették, majd börtönbüntetésre ítélték, miután visszatért Berlinből, ahol felépült az ellene végrehajtott tavaly nyári novicsokos mérgezésből. Korábbi, a strasbourgi bíróságon is vitatott oroszországi felfüggesztett büntetését letöltendőre változtatták, mivel az ügyészség szerint a berlini lábadozása alatt nem jelent meg a megadott időben a rendőrségen. Február 2-án az ellenzéki politikust börtönre ítélték, majd pedig március közepén szállították át a pokrovi börtönbe, amit az ellenzéki politikus „barátságos koncentrációs tábornak” nevezett.

Hamar kérte, hogy a börtönön kívülről érkező orvos is megvizsgálhassa, ezt azonban megtagadták tőle. Navalnij arról is beszélt, hogy alvásmegvonással kínozzák, éjszakánként nyolcszor keltik fel, noha egy kamera is veszi folyamatosan. A börtönben uralkodó körülményekről itt írtunk bővebben. Felesége, Julija Navalnaja április 3-án találkozhatott férjével a Moszkvától – pontosabban a közepén fekvő Kremltől – 101 kilométerre lévő börtönben. Elmondása szerint az üvegfalon keresztüli telefonos beszélgetés közben Navalnij többször kimerülten az asztalra bukott.

Előbb azt mondták, nincs gond, majd bejelentették Navalnij átszállítását

A Navalnij életét féltő hétvégi kijelentésekre az orosz állami sajtó példátlan lendülettel reagált – beszédes, hogy egy hivatalosan köztörvényes bűncselekményért kapott felfüggesztett, letöltendővé változtatott ítélete után börtönbe került elítélt panaszait fontosnak érezték cáfolni.

A mára már hivatalosan is csak RT-re rövidült egykori Russia Today egészen szürreális anyaggal számolt be arról, hogy szerintük mennyire jó körülmények között van a nyilvánvalóan szimuláló Navalnij. A rendszerint az orosz állami narratívát közvetítő újságban a politikust nem más kérdezte fel páratlan módon, mint a Donald Trump körül még 2016-os megválasztása előtt lobbizó Marija Butyina, akit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) fenntartott kapcsolatainak eltitkolásáért az Egyesült Államokban másfél év börtönre ítéltek, majd egy évvel később átadtak Moszkvának. Butyina azóta a Putyin által létrehozott Társadalmi Kamara tagjaként a fogvatartottak jogsegélyének elősegítésével foglalkozik. (Orosz nyelvtudás nélkül is érdemes belenézni az anyag videóbejátszásaiba, amelyben Butyina szégyentelennek nevezi Navalnijt, aki sokkal tisztább padlón járhat, mint amilyenek az amerikai börtönökben vannak.)

Az RT Navalnij rabtársait is kikérdezte, akik szintén jó börtönkörülményekről számoltak be, a börtönorvos meg arról, hogy az elítélt minden orvosi segítséget megkap, amennyiben indokolt, de állapota egyébként is kielégítő. Az anyag megjegyzi, hogy Navalnij rabruháján egy piros csík van, ami jelzi, hogy bizony, hajlamos lehet a szökésre. Nem meglepő, hogy ilyen kerül az állami sajtó anyagába, legfeljebb annak ismeretében, hogy Navalnij maga utazott haza Moszkvába, tudva, hogy ott le fogják tartóztatni.

A Ria Novosztyinak az orosz Emberi Jogi Tanács tagja – aki az állami testületben helyet foglalva egyúttal az RT egyik vezetője – beszélt arról, hogy mennyivel jobbak a körülmények, mint Ukrajnában. Majd pedig a londoni orosz nagykövet hangsúlyozta, szerinte nem hagynák, hogy Navalnij meghaljon a börtönben, megkapja a szükséges ellátást, és „nem is emelt panaszt kezelésének körülményei miatt.” Andrej Kelin szerint Navalnij a figyelmet akarja magára vonni.

Miután azonban sorra érkeztek a nemzetközi reakciók orvosának nyilatkozatára, és Navalnij munkatársai bejelentették, hogy szerdán országszerte tüntetésre hívják a politikus híveit, hétfőn az orosz büntetés-végrehajtás rövid közleményt adott ki arról, hogy Navalnijt átszállították egy másik büntetőtáborban lévő börtönkórházba, ami kiemeltebben tud figyelni a betegekre. Azt írták, hogy Navalnij állapota „kielégítő”, mindennap megvizsgálja orvos, és elfogadta, hogy vitaminokat kapjon. Ez a börtön 180 kilométerre van Moszkvától.

Továbbra is azt követelik, hogy engedjenek be hozzá orvosokat

Az is sokat elmond a Navalnij állapota körüli hivatalos kommunikációval szembeni kétségekről, hogy Leonyid Volkov, a regionális Navalnij-hálózatot Litvániából koordináló aktivista az AP szerint első reakciójában jelezte, hogy ő nem veszi készpénznek az átszállítást és a vitaminok elfogadását sem, amíg azt Navalnij ügyvédei meg nem erősítik. Egy pénteken küldött üzenetben Navalnij azt mondta, hogy a börtön vezetése a múlt héten azzal fenyegette, ha kell, erővel érik el, hogy egyen, akár kényszerzubbonyt és mást is felhasználva.

Ivan Zsdanov, a Navalnij által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) igazgatója pedig arról írt a Twitteren, hogy a politikust csak „egy újabb kínzó táborba viszik”, csak most olyanba, ahova a súlyos betegeket szállítják át kezelésre. Anasztazia Vasziljeva, a Navalnijt támogató Orvosok Szövetsége szakszervezet vezetője, a politikus egyik orvosa úgy kommentálta a fejleményeket, hogy ez nem egy olyan kórház, ahol megfelelő diagnózist állíthatnak fel, és ha szükséges, kezelést írhatnak elő. Újból azt kérte, hogy engedjék be őt és más orvosokat Navalnijhoz – a megfelelő egészségügyi ellátásáért egy petíciót is indítottak korábban, amit számos ismert ember is aláírt.

Több mint tíz orosz politikus is nyílt levelet írt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, szerintük személyesen ő a felelős Navalnij életéért. Putyin szerdán tartja évértékelő beszédét, amit a parlament előtt szokott elmondani, Navalnij munkatársai pedig aznapra hirdették meg országszerte a tüntetéseket szerdán este hét órára. Navalnij őrizetbe vétele régen látott méretű tüntetésekhez és több ezer ember előállításához vezetett. A BBC szerint a belügyminisztérium mindenkit figyelmeztetett, hogy ne tartsák meg a tüntetéseket.

A Navalnij-ügy és a vele járó feszültség Oroszországban komoly nemzetközi hullámokat is vet, jelezve, hogy a Kremlnek ma már külpolitikai tényezőként is számolnia kell az ellenzéki politikussal. A hétvégén több ország is üzent Navalnij miatt Oroszországnak. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, „jeleztük, hogy következményei lesznek, ha Navalnij meghal”, szerintük az orosz kormány felelőssége, ami az ellenzéki vezetővel a fogságban történik. Sürgősen megfelelő orvosi ellátásra szólított fel a német külügyminiszter, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig arra szólította fel az orosz hatóságokat, hogy biztosítsanak ellátást Navalnijnak olyan orvosoktól, akikben megbízik.

Navalnijt ügynöknek próbálták beállítani

A Kreml-párti állami sajtó értelmezésében Navalnij az ország felforgatásán dolgozó külföldi ügynök. A fogva tartása miatti nemzetközi tiltakozásokat is ennek bizonyítékaként állítják be. Amikor az Európai Unió külügyi főképviselője februárban Moszkvába látogatott, feltűnő volt, hogy az orosz fél mennyire nem finomkodik. Borrell nemcsak hogy nem találkozhatott Navalnijjal, de Szergej Lavrov külügyminiszter a vele közös sajtótájékoztatón egyenesen megbízhatatlan partnernek nevezte az Európai Uniót. A diplomáciában ez a jelző rendkívül feszült viszonyra utal, az, hogy ezt Borrell jelenlétében tette, már arculcsapásként is értékelhető.

A Kreml szempontjából ennek megvolt a logikája: Lavrov tudta, hogy az EU szankciókra szánja el magát Navalnij letartóztatása és elítélése miatt, a nyilatkozat viszont olyan helyzetet teremtett, mintha azt a Kreml szinte maga akarta volna, aminek az üzenete, hogy az orosz vezetés kézben tartja a helyzetet. Az EU néhány nappal később valóban fogadott is el szankciókat, igaz, inkább csak szimbolikusakat, tíz olyan emberre kiterjesztve a beutazási tilalmat, akik szerepet vállaltak Navalnij elítélésében. (A magyar kormány egyébként ezt sem szívesen támogatta, inkább a Moszkvával fenntartandó jó viszony fontosságát hangsúlyozta Szijjártó Péter.)

Az igazi veszély, hogy zavar van az erőben

Navalnij bebörtönzése csak az első lépés volt, amely jelezte, hogy ezután szintet lép a Kreml a politikai ellenfelekkel szemben. Az nem volt meglepő, hogy Navalnij 2018-ban nem indulhatott az elnökválasztáson – az már inkább, hogy 2013-ban a moszkvai polgármester-választáson még igen, ahol tekintélyes, de a győzelemhez kevés 27 százalékot szerzett. Az sem volt meglepő, hogy az FBK-t az orosz igazságügyi minisztérium már 2019 októberében külföldi ügynöknek minősítette, azon az alapon, hogy külföldről kap pénzt. Az alig félmillió forintnak megfelelő összeg egy megnevezett orosz vállalkozótól érkezett, az FBK szerint külföldi szervezettől nem kaptak pénzt. (A törvény szerint a sajtó minden esetben, ha megemlíti az FBK-t, csillaggal jelöli a szervezet nevét, és a cikk végén köteles jelezni, hogy az igazságügyi minisztérium jegyzéke szerint a szervezet külföldi ügynöknek minősül.) A minősítés sokakat el is riaszthat, és szigorúbb beszámolókra kényszeríti az FBK-t, de ezzel még együtt tudna élni az egyébként rendszeres házkutatásokat átélő szervezet.

A múlt héten azonban az ügyészség már azt indítványozta, hogy az FBK-t minősítsék szélsőséges, terrorista szervezetnek, így tiltsák be.

Hétfőn a bíróság hivatalosan is befogadta az erre vonatkozó keresetet, amelyről egy április 26-án kezdődő eljárásban döntenek – írta a Ria Novosztyi. Az FBK-nak nincs kétsége arról, hogy a bíróság az ügyészség – és így a Kreml – igényeinek megfelelően fog dönteni, már csak azért sem, mert a szervezet melletti tüntetések résztvevői súlyos jogi következményekkel nézhetnek szembe.

Már pusztán azzal, hogy valaki a szervezetnek dolgozik, támogatja, vagy önkéntesként segíti, bűncselekményt követ el. Van, aki szerint ezzel a nyolcvanas évek Szovjetuniójába ugrott vissza Oroszország: egészen pontosan 1989 elé, amikor az idén 90 éves Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár reformjai idején törölték a szovjetellenes agitáció és propagandatevékenység nevű bűncselekményt a büntetőtörvénykönyvből.

Hogy miért keményített be az orosz állam, arra önmagában kevés magyarázatot adnak a Putyinnak tulajdonított egymilliárd dolláros villáról, a Dmitrij Medvegyev volt, vagy Mihail Misusztyin jelenlegi kormányfő vagyonosodásáról készített filmek – amelyek egy részét az orosz vezetés szerint az FBK külföldi, akár német titkosszolgálati segítséggel készítette el.

Az már jobban zavarhatta a Kremlt, hogy Navalnij őrizetbe vétele hosszú évek óta nem látott tüntetési hullámot indított el, országszerte több tízezer embert késztetve arra, hogy utcára vonuljon. Ez ellen a rendőrség a korábbi évek ellenzéki tüntetéseinél jóval gyorsabban vetett be keményebb eszközöket, rögtön ezreket állítottak elő, ami szintén példátlanul sok volt az elmúlt 20 évben.

De leginkább az aggaszthatja a vezetést, hogy a lényegében állampártként működő Egységes Oroszország (JeR) ma már a vitatható tisztaságú választásokkal együtt sem lehet biztos kétharmados parlamenti támasza a Kremlnek, márpedig idén ősszel parlamenti választások jönnek.

A törvényhozásban ugyan most is 75 százalékos a többségük – egyébként is lojális ellenzéki pártok mellett –, sőt, ez minden korábbinál több, hiszen 2007–11 között 70, 2011–16 között csak 53 százalék volt, mégsem lehetnek elégedettek az idén őszi választások előtt. A helyhatósági választáson 2019-ben Moszkvában a 45 fős városi közgyűlésbe a korábbi 38 helyett csak 25 kormánypárti vagy általa támogatott független képviselő jutott. Sok jelölt ugyan el sem indulhatott, de az úgynevezett „okos szavazás” – amelynek lényege az volt, hogy szavazzon arra, aki nem a JeR jelöltje – így is eredményes volt. Ennek a taktikának a megfogalmazója épp Navalnij volt.

Intő jel lehetett Habarovszk esete is. A Kínával határos dél-szibériai városban csaknem fél éven át zajlottak tüntetések az egyébként alapvetően a Kremlhöz lojális, populista Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) színeiben győztes kormányzó mellett, akit gyilkosság gyanújával vettek őrizetbe és mozdítottak el posztjáról. Nem kizárt, hogy a politikusnak fémkereskedő vállalkozói múltjában lehetnek sötét foltok, de feltűnő, hogy mennyire hamar a Kreml áldozatának szerepébe csöppent, és ez mennyi embert mozgatott meg.

Navalnij és Ukrajna ellen ugyanaz indítja be a Kremlt

Putyin népszerűsége is csökkent: hiába magas az általa uralt médiatérben, a 65 százalék messze van a Krím 2014-es annektálása után 85-90 százalékra szökött csúcstól. Mellesleg ebből a szemszögből is érdemes vizsgálni Moszkva katonai aktivizálódását a még mindig rendezetlen kelet-ukrajnai konfliktus térségében (erről itt írtunk részletes elemzést), elvégre egy területi gyarapodás már kirántotta a 2011 után szintén népszerűtlenségi hullámvölgybe került Putyint. Az akkor megoldatlan problémák azonban ma is érvényesek: a döntően még mindig nyersanyagexportra épülő gazdaság az alacsony olaj- és földgázárak miatt lehet sérülékeny, a romló demográfiai helyzet miatt elodázhatatlan a nyugdíjreform, ami azonban rendkívül népszerűtlen.

Márpedig Putyin rendszerének továbbörökítéséről nem tudott gondoskodni, 2024-ben egy alkotmánymódosítás révén újra indulhat az elnöki posztért, ám egyre többen vannak Oroszországban, akik a hatalom leválthatatlanságát nyomasztónak érzik. Ha volna az ellenzéket egyesíteni képes jelölt, akkor ez komoly kihívást jelenthetne. A Kreml most a jelek szerint minden korábbinál nagyobb erőkkel dolgozik azon, hogy ilyen jelölt ne lehessen. Navalnijt pedig ilyennek tarthatják. Az megjósolhatatlan, hogy a következő három évben a Kreml ennek alapján egy börtönben, de jól tartott, vagy egy élet-halál között lebegő Navalnijban lesz érdekelt.