Az USA és az Egyesült Királyság légicsapást mért a húszikra Jemenben

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat mért húszi katonai célpontokra Jemenben péntek hajnalban – írja a Reuters, a BBC és a Guardian. Joe Biden szerint Ausztrália, Bahrein, Kanada és Hollandia is részt vett a védelmi akcióban. Ez volt az első alkalom, hogy csapásokat indítottak az Irán által támogatott lázadó csoport ellen, válaszul arra, hogy a húszik november óta a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, a Vörös-tengeren drónokkal és rakétákkal támadják a nemzetközi kereskedelmi hajókat. Az amerikai-brit katonai akció célja az volt, hogy megakadályozzák a húszik további támadási lehetőségeit a Vörös-tengeren, a húszik azonban azt ígérik, továbbra is célozzák az Izrael felé tartó hajókat.

Az amerikai hadihajókról indított Tomahawk rakéták és amerikai repülőgépek az első hírek szerint több mint 12 célpontot támadtak. Csapásokról számoltak be a fővárosban, Szanaában, valamint Hodeidában, a húszik vörös-tengeri kikötőjében és Dzamárban is. Az amerikai légierő későbbi közleményében azt írták: az amerikai és szövetséges erők több mint 60 célpontra mértek csapást 16 helyszínen. Parancsnoki és irányítási központokat, lőszerraktárakat, légvédelmi radarrendszereket támadtak több mint 100 féle precíziós irányítású lőszerrel.

A brit Typhoon-kötelék Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat két húszi katonai létesítmény ellen. Az egyik célpont a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzet volt, ahonnan a londoni védelmi tárca pénteki beszámolója szerint a húszik felderítő és támadó drónokat indítottak. A brit királyi légierő másik támadási célpontja az ugyancsak északnyugat-jemeni Absz városának repülőtere volt, a felderítési adatok alapján ugyanis a húszik innen indítottak robotrepülőgépeket és drónokat a Vörös-tenger felé.

Joe Biden amerikai elnök közleményében úgy fogalmazott: a védelmi akciót kiterjedt diplomáciai lépések és a kereskedelmi hajók elleni egyre fokozódó a húszi támadások előzte meg. Azt írta, az Egyesült Államok és szövetségesei nem tűrik el ezeket a támadásokat, és nem engedik, hogy veszélyeztessék a szabad hajózást a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán. Egyúttal figyelmeztetett a lehetséges további lépésekre.

„Nem fogok habozni, hogy szükség esetén további intézkedéseket rendeljek el embereink és a nemzetközi kereskedelem szabad áramlásának védelme érdekében”

– jelentette ki Biden a BBC tudósítása szerint.

Rishi Sunak miniszterelnök nyilatkozatában korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak nevezte az Egyesült Államokkal együtt indított katonai műveletet. A brit kormányfő szerint a fellépést az indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve.

A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a légicsapások tervezése során különös gondot fordítottak a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálására, és a kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre. A minisztérium szerint a fellépés „bőségesen demonstrálta” Nagy-Britannia elkötelezettségét a globális tengerhajózás forgalmának 15 százalékát lebonyolító, a világgazdaság szempontjából életbevágóan fontos vörös-tengeri hajózási útvonal megvédésére.

A húszi külügyminiszter-helyettes a BBC szerint arra figyelmeztette a támadókat, hogy az USA és az Egyesült Királyság „súlyos árat fog fizetni” ezért a „kirívó agresszióért”. A húszi csoport szóvivője, Mohammed Abdulsalam azt ígérte, továbbra is támadni fogják az Izrael felé tartó hajókat. Szerinte nem volt indokolt az amerikai-brit támadás Jemen ellen, és a két ország tévesen gondolta, hogy a csapások elrettentik Jement Palesztina és Gáza támogatásától. Mohammed al-Bukhaiti húszi vezető szerint az USA és az Egyesült Királyság hamarosan rájön, hogy a Jemen elleni csapások „történelmük legnagyobb ostobasága volt”. A támadást Irán és a Hezbollah fegyveres csoport is elítélte. Oroszország pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte péntekre.

Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Kanada, Új-Zéland, Dél-Korea, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya péntek hajnalban közös nyilatkozatban jelezték, hogy az akció mögött konszenzus volt. A precíziós csapásoknak a közlemény szerint az volt a célja, hogy megsemmisítsék azokat a képességeket, amelyeket a húszik arra használnak, hogy a világkereskedelemre és a nemzetközi hajósok életére veszélyt jelentsenek a világ egyik legfontosabb vízi útvonalán. A szövetségesek szerint a céljuk továbbra is a feszültségek enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren.

Izraelt és a kereskedelmi hajókat támadták

Kedden az amerikai és a brit haditengerészet 21, Jemenből indított húszi rakétát és drónt szedett le a Vörös-tenger felett. Ez volt az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi támadása. Abdel-Malek al-Húszi, a húszik vezetője csütörtök este még kiterjedtebb támadásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, amennyiben katonai csapásokra szánnák el magukat. „Egyetlen amerikai támadás sem marad válasz nélkül” – mondta, és megismételte, hogy Izraelhez köthető hajókat vesznek célba, noha ez több hajó esetében sem volt igaz.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már szerdán azt mondta, hogy következményei lesznek a húszik támadásának. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője nem akart részleteket elárulni csütörtökön, csak azt mondta, megteszik, amit kell, hogy elhárítsák azt a fenyegetést, amit a húszik egyre növekvő mértékben jelentenek a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózásra nézve.

A szakértők szerint beavatkozásnak szintén megvannak a kockázatai, és segélyszervezetek amiatt is aggódnak, hogy a Jement érő légicsapások hogyan érintenék az évekig tartó polgárháborúban súlyos humanitárius válságba került civileket. Itt írtunk arról részletesen, hogy már október közepén is indítottak Jemenből rakétákat Izrael felé és támadtak meg kereskedelmi hajókat az Irán által támogatott húszik, de a dróntámadások és szabotázsakciók száma az elmúlt időszakban úgy megszaporodott, hogy a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Vörös-tengert sorra hagyták el átmenetileg a kereskedelmi hajótársaságok.

Már hetekkel ezelőtt látszott, hogy a világgazdaságra leselkedő kockázatok keményebb fellépésre sarkallhatják a kereskedelmi hajókat eddig is védeni próbáló országokat. Az Egyesült Államok december végén bejelentette, hogy tíz ország együtt fog fellépni a Vörös-tenger hajóforgalmának védelmében.