Bóka: Az EU Ukrajna-politikája stratégiai bizonytalanságot próbál kelteni

Az EU Ukrajna-politikája tajvanizálódik, azaz stratégiai bizonytalanságot próbál kelteni abban, hogy milyen politikát visz és milyen lépésekre milyen választ ad – jelentette ki kedden Bóka János. Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszter a többi tagállami kollégájával egyeztetett Brüsszelben az állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő Európai Tanácsa előtt.

A miniszter szerint a csúcs témáinál „a tagállami álláspontok még jelentős eltéréseket mutatnak”. Például Ukrajnánál az EU „megindult egy olyan úton, amit mi tajvanizációnak neveztünk el”, azaz az eddigi, viszonylag határozott politika helyett stratégiai bizonytalanságot kíván kelteni abban, hogy milyen lépésekre milyen választ ad. (A fordulattal az Egyesült Államok tajvani politikájára utalt, amivel az USA igyekszik megóvni a szigetet Kínától, de közben elkerülni a nyílt összecsapást.) Az eddig használt uniós fordulat helyett – az EU támogatást nyújt, „ameddig csak kell” – a tagállamok egy része a „bármit, ami szükséges”, egy másik az „annyira intenzíven, amennyire szükséges” mögött át. Bóka szerint a magyar kormánynak és a többieknek sem világos, mit jelentenének ezek pontosan és mi a különbség, helyette kiszámítható és nyilvánvaló politikát akar, különben Ukrajnában is „megalapozatlan elvárásokat gerjesztenek”.

Az uniós tagállami vezetők a csütörtökön kezdődő ülésükön tárgyalnak majd az Európai Bizottság bővítési jelentéséről is. A testület múlt héten javasolta, hogy a tagállamok – amelyek egyhangúlag döntenek a fontosabb bővítési kérdésekről – nyissák meg a tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Emellett összesítette Moldova és Ukrajna haladását, de a tagállamoknak szóban bemutatandó jelentés tartalma nem nyilvános. Ukrajnánál korábban hét előfeltételhez, köztük a kisebbségek védelméhez kötötte volna a következő lépés jóváhagyását, ezeknek csak egy részét sikerült megugrani tavaly novemberig. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben kijelentette, hogy egy új törvénnyel szerinte minden uniós elvárást teljesítettek, a Magyar Nemzet úgy tudja, a jelentés most sem állapított meg elég haladást, hogy a csatlakozási tárgyalások gyakorlati megkezdéséhez szükséges mandátumot elfogadják.

Részben Ukrajnával függ össze a mezőgazdaság, ahol Bóka szerint már szinte minden tagállamban érezhetőek az ukrán agrártermékek előtti piacnyitás hátrányai. Mint elmondta, ebben és az uniós agrárpolitikában általában is lépéseket szeretne a kormány.

Hamarosan lejár a határidő, hogy meghosszabbítsák a korlátozásmentes ukrán importot, az Európai Bizottság viszont már három terméknél vészféket vezetne be és ezzel a tagállamok is egyetértettek. Az Európai Parlament még ennél is szigorúbb lenne, többféle árura és keményebb feltételekkel terjesztené ki a korlátozást. A Politico hétfőn arról írt, hogy az uniós országok miniszterei is közelebb léptek az EP álláspontjához, és a két döntéshozó testület várhatóan kedden nyélbe üti a végső alkut. Az Európai Bizottság több kisebb lépés után a napokban a közös agrárpolitika általános egyszerűsítésére is javaslatokkal állt elő az európai gazdatüntetések árnyékában, itt írtunk róla, hogy a téma Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztási kampányában is fontos szerepet játszik.

A bővítéssel függenek össze a reformok is, amelyekkel biztosítanák az EU működését a mostaninál több taggal. Itt Bóka szerint az alapvető politikákra kell összpontosítani, utána beszélhetünk a költségvetési vonzattól, és a végén jöhetnek az intézményi reformok. Messze vagyunk attól, hogy az EU alapszerződéseinek (azaz az EU kvázialkotmányának) módosításáról beszéljünk. A miniszteri Tanács júliustól kezdődő magyar elnöksége kész tovább vinni ezt a vitát, de nem akar tagállamokat megosztó kérdéseket megnyitni.

Bóka elmondta, hogy a Közel-Keletnél „nem tartjuk feltétlenül szerencsésnek”, hogy az EU a „jelen kontextusban” az általános rendezés kérdéseit feszegeti. Először Izrael biztonságát kell biztosítani, és újra kell gondolni az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének támogatását, miután befejezték a vizsgálatot, hogy egyes tagjainak köze lehetett-e a Hamász Izrael elleni októberi támadásához.

Azt is jelezte általánosságban: bonyolítja az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha a lefoglalt orosz vagyon felhasználását összekötnék Ukrajna katonai támogatásával. Az Európai Bizottság erre várhatóan szerdán tesz javaslatot, és a testület külügyekért felelős tagja, Josep Borrell hétfőn épp arról beszélt, hogy a vagyon nyereségét Ukrajna védelmére fordítanák. (A másik lehetőség az lenne, hogy az ország újjáépítésébe forgatják be vagy egyszerűen odaadják az ukránoknak.)

Más kérdésekben már lelkesebbnek tűnt Bóka. Ilyen az uniós védelempolitika, ami a miniszteri Tanács júliusban kezdődő magyar elnökségének is elsődleges téma lesz, és ezt „mi is európai ipari bázison képzeljük el”. Az Európai Bizottság eddigi javaslatai „jó kiindulópontot nyújtanak”, ezt vinnék tovább az elnökség alatt. (Ahogy arról itt írtunk, a hadiipart erősítő kormány és a Fidesz eddig is lelkesen támogatta például a lőszergyártást felpörgető programot, amiből a várpalotai üzem is kap.) Bóka azt is elmondta, hogy üdvözölni fogják a részben a migráció visszafogására kötött megállapodást Egyiptommal, és hasonló egyezményeket szeretnének látni.

Az ülésen erről nem volt szó, de a Népszava a feltételességi eljárásról is kérdezte a minisztert, különösen arról, hogy a mechanizmus részeként uniós kötelezettségvállalásoktól eltiltott vagyonkezelő alapítványoknál várható-e külön valamilyen egyezség. A korlátozás miatt az ilyen hátterű modellváltó egyetemek már tavaly nyáron eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél. A másik leginkább érintett program, az Erasmus+ diákcseréi a kormány szerint idén nyárig biztosítottak, de november végén egy „adminisztratív” határidő lejártával három hónap haladékot kért, januárban pedig Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter megrekedt tárgyalásokról beszélt. A tavaly, bizottsági javaslatra a tagállamok által indított eljárás emellett nagyjából 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást blokkol, ami végleg elveszhet, ha idén év végéig nem tudnak megegyezni.

„Csak rendkívül általános megállapításokat tudok tenni, valamennyi nyitott kérdésben zajlanak az egyeztetések”, amelyek „eltérő előrehaladottsági fázisban vannak”, válaszolta Bóka. A kormány továbbra is kész konstruktívan együttműködni az Európai Bizottsággal a fennmaradó aggályok rendezésére.