2024. március 12. – 13:21
Úgy fogunk ma dönteni, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását javasoljuk Bosznia-Hercegovinával, jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az uniós kvázikormány kedd délután mutatja be a bővítési jelentését, miután a teljes biztosi testület tárgyal róla. Von der Leyen szerint a dokumentum világos képet rajzol ki a nyugat-balkáni országról. Bosznia-Hercegovina 2022 decemberében minősítették tagjelöltté, azóta a bizottsági elnök „lenyűgöző lépéseket” lát.
„Több haladást sikerült elérni alig egy év alatt, mint több mint egy évtized alatt”
– mondta a bizottsági elnök az Európai Parlament keddi ülésén. Bosznia-Hercegovina például teljesen igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (ennek többek között az Oroszország elleni szankciók is részei), ami „kulcsfontosságú a mostani geopolitikai felfordulás idején”. A migrációt is egyre jobban kezelik, és készen állnak egy megegyezésre az uniós határőrizeti szervvel, a Frontexszel. Emellett a volt jugoszláv háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék ítéleteit is átveszik és egy új megbékélési testület is elkezdett működni a szerb és bosnyák-horvát részből álló országban. A bizottsági elnök szerint természetesen még sok munka kell, hogy csatlakozzanak az EU-hoz, de megmutatták, hogy képesek teljesíteni a tagsági feltételeket.
Von der Leyen úgy vélte, az elmúlt években sebességet váltott az EU a Nyugat-Balkánon, „felismertük: nem elég arra várnunk”, hogy a régió közeledjen. Támogatniuk kell az EU felé vezető útjukat, ezért hirdettek növekedési programot a térségnek. (A tervet Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja mutatta be tavaly novemberben.)
A magyar kormány tagjai rendszeresen hangoztatják, hogy a Nyugat-Balkán és Bosznia-Hercegovina mielőbbi felvételét szeretnék az EU-ba. Orbán Viktor például tavaly júniusban Szarajevóban beszélt arról, hogy „Magyarország a Balkán és Bosznia-Hercegovina gyors európai uniós tagságát támogatja”, szerinte „az Európai Uniónak most nagyobb szüksége van a Balkánra, mint fordítva”. A magyar miniszterelnök különösen a szerb országrész vezetőjével tart szoros kapcsolatot.
A térség EU-n kívüli országai ugyanakkor lassan haladnak. A legtovább jutó Montenegró és Szerbia is csak néhány fejezetet zárt le a több tucatnyira osztott uniós joganyagból, amelyet át kell venniük (erről bővebben például itt írtunk). Időnként kétoldalú ellentétek miatt is vétózgatnak balkáni uniós tagok az EU-n kívüli országok ügyében.
A fejezetek megnyitása és lezárása mellett az uniós csatlakozás többi fontosabb mérföldkövéről, például a tagjelöltségről, a csatlakozási tárgyalások elvi megkezdéséről és az EU tárgyalási mandátumáról is egyhangúlag döntenek a tagállamok. Politikailag állam- és kormányfői szinten egyezkednek – legközelebb március 21-22-én, ez volt a téma az Európai Parlament keddi ülésén is.
Az uniós csúcsokat a miniszteri Tanácsban készítik elő. A testület vezetését júliustól fél évre a magyar kormány veszi át, amely már előre a leginkább bővítésbarátinak nevezte a leendő elnökségét. Bóka János EU-ügyi miniszter épp kedden, egy budapesti Balkán-fórumon fejtette ki, hogy a magyar elnökség a Nyugat-Balkánra irányítaná a figyelmet és közelebb hozná a térséget az Európai Unióhoz.
