Szijjártó átengedte az EU új ukrán katonai segélyalapját, de szerinte ez nem ró ránk terhet

Konstruktív tartózkodással a magyar kormány is átengedte az ötmilliárd eurós keretet, amelyből „elvileg” ki lehet fizetni utólag Ukrajnának fegyverszállításokat, jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben, ahol uniós kollégáival találkozott. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar támogatás ára egy jogszabály-módosítás volt, hogy a döntésből Magyarország semmilyen politikai vagy pénzügyi terhet nem vállal.

Ahogy arról a múlt heti, nagyköveti szintű megegyezéskor írtunk, a névleg ötmilliárd eurós, de trükkösen számolt alap azon az Európai Békekereten belül jön létre, amelyből már hétszer térítettek pénzt ukrajnai szállítások után tagállamoknak. Az egyhangúságot követelő döntéseket a magyar kormány legalább egyszer csak konstruktív tartózkodással engedte át. Ilyenkor jogilag kimarad, de elfogadja, hogy a határozat kötelezettségeket ró az EU-ra. Az alaphoz, amelyből nem csak Ukrajnába vitt eszközök után fizettek, minden tagállam, így Magyarország is arányosan hozzájárult. (Arról, hogy a kormány korábbi értelmezésében a magyar részesedésből miért nem jutott Ukrajnába vitt fegyverekre, itt írtunk.)

A konstruktív tartózkodásról az EU kvázialkotmánya, azaz az egyik alapszerződés szól, amit nehézkes módosítani (van olyan módszer, amihez csak egy egyhangú tagállami döntés kell, de nem lehet könnyen ráhúzni ilyet a mostani esetre).

Szijjártó elmondta, hogy a magyar részesedést, nagyjából 50 millió eurót be kell fizetni, de azt a kormány határozhatja meg, hogy mire költsék. Több fontos cél is van, „például a Száheli-övezet stabilitásához való hozzájárulás, vagy a nyugat-balkáni képességek támogatása”, majd később döntenek róla, pontosan mire menjen a pénz. (Nem említette név szerint az országot, de az afrikai övezethez tartozik Csád, ahová a magyar kormány Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia részvételével szervez missziót. Februárban Szijjártó elmondta, hogy kezdeményezték: békekeretes magyar befizetésekből ukrajnai szállítások utófinanszírozása helyett a csádi biztonság javítására fordítsanak pénzt.)

Rendkívül veszélyesnek és riadalmat keltőnek nevezte az olyan nyilatkozatokat, hogy nem lehet kizárni, meg kellene fontolni európai csapatok küldését Ukrajnába. A mostani rendkívül feszült helyzetben a szavaknak is nagy súlyuk van, ráadásul egyoldalúan megsértik a NATO korábbi egyhangú döntését arról, hogy mindent meg kell tenni az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti közvetlen összeütközés elkerüléséért. Senki nem vállalja az eddigi stratégia kudarcát, helyette „legjobb védekezés a támadás” alapon „már nem 19-re, hanem 20-ra húznak lapot”, ami „tuti bukás” és „a harmadik világháború nevű rémképet segíti elő”. Ha egy uniós ország szárazföldi csapatokat küldene, az lángba borítaná a kontinenst és visszaélne a NATO közös védelemről szóló cikkével. Az ülésen szerinte a többség sem zárt ki minden lehetőséget, de a találkozóba videón bekapcsolódó egyesült államokbeli kollégájuk, Antony Blinken is közös érdeknek tekintette a NATO-Oroszország közvetlen konfrontáció elkerülését.

A Politico az ülés előtt arról írt, hogy az EU Alekszej Navalnij halála miatt szankciókat készített elő, amelyekre a külügyminiszterek akár már a hétfői ülésükön áldásukat adhatják. Amikor erről kérdezték, Szijjártó kifejtette, hogy a szankciók rosszak és ha kell, lehúzatnak a listáról neveket, de ha az intézkedések nem akadályoznak magyar érdeket, „nem bocsátkozunk ilyen típusú vitába”.

A Reuters előzetesen úgy értesült, hogy az EU a szélsőséges izraeli telepesek ellen is közel áll büntetőintézkedések elfogadásához. A hírügynökség szerint a tagállamok munkacsoporti szinten (ez politikailag a miniszteri és az eggyel alsóbb, nagyköveti alatt van) már megegyeztek. Korábban is tárgyaltak ilyen szankciókról, akkor a magyar kormány egyedül maradt az ellenzésével. Szijjártó februárban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szélsőséges telepesek elleni fellépést összekössék a Hamász terrorszervezet elleni további szankciókkal, ahogy „több tagország” tenné, mert így egyenlőségjelet tennének közéjük. Az ülésre érkezve Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ugyanakkor épp abban reménykedett, hogy a két csomagot együtt fogadhatják el, és „úgy tűnik, ma meg fognak egyezni”. Az EUobserver is arról írt, hogy a magyar kormány pénteken elengedte a blokkolást. Szijjártó a sajtótájékoztatón magától és a közel-keleti helyzetről szóló általános kérdésre válaszolva sem beszélt a szélsőséges telepesek elleni esetleges szankciókról.