Orosz vagyont felhasználva erősítené az ukrán hadsereget az EU

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz vagyonból nyert profitot használják fel Ukrajna megsegítésére – főleg katonailag.

Az EU egy nagyjából 250 milliárd eurós vagyonhalmon ül, amit az Oroszország elleni szankciókkal foglalt le. Már régóta pedzegetik politikusok, hogy ezt valahogyan felhasználhatnák Ukrajna érdekében, de a hogyanra eddig még nem volt hivatalos javaslat.

Ha magához a vagyonhoz nyúlnának, az nemzetközi jogi kérdéseket vetne fel, hiszen ezt az EU nem egyszerűen elvette, elvben bármikor képesnek kell lennie arra, hogy visszaadja. Közben hiába vonult ki számos uniós cég az orosz piacról, soknak, köztük magyaroknak is maradtak ottani leányvállalatai. Tavaly nyáron az oroszok a Danone és a Carlsberg helyi érdekeltségeit is ideiglenesen lefoglalták.

A tagállamok addig jutottak, hogy februárban félrerakták az orosz központi bank EU-ban tárolt tartalékából (nagyrészt értékpapírokból) nyert profitot, ami előrevetítette, hogy ezzel kezdenek valamit. Az EU kvázi-külügyminisztere, Josep Borrell hétfőn elmondta: olyan javaslatot fog tenni, amivel a zárolt orosz vagyon profitját Ukrajna védelmére fordítanák. Szerinte széles támogatás állt a terv mögött, de néhány tagállam „további részleteket” kért, így nem volt egyhangú támogatás, csak „erős konszenzus”. Másnap Bóka János magyar EU-ügyi miniszter épp azt jelezte általánosságban: bonyolítaná az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha a lefoglalt orosz vagyon felhasználását összekötnék Ukrajna katonai támogatásával.

A végső, szerdán bejelentett javaslat a február óta félretett pénz 90 százalékát fordítaná az ukrán védelemre az Európai Békekereten keresztül, ami a tagállamok EU-n kívüli szállításait vagy katonai misszióit utófinanszírozza. A maradékot nem katonai támogatásként adnák. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő évi hárommilliárd euróra saccolta az összeget, amit így nyernek, és hangsúlyozta, hogy emellett nemrég az Európai Békekereten belül egy (névleg) ötmilliárdos alapról is megegyeztek külön ukrán célokra.

A Politico úgy tudja, az Európai Bizottság a katonai támogatást ellenző országok, mint Magyarország és Szlovákia miatt hígította fel egy kicsit a javaslatot, egy tisztviselő pedig arról beszélt, hogy az arányokon még igazíthatnak a tagállami kormányok. Erre akár a csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcstalálkozón is lehetőségük lesz.

A Reuters szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova „egyszerű banditizmusnak és lopásnak” nevezte az ötletet. Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke az ország és az EU brüsszeli társulási tanácsán megköszönte az eddigi segítséget és gyors döntést kért a javaslatról.