Orbán Kijevben: Nagyra értékeljük Zelenszkij erőfeszítéseit a béke érdekében

• A tűzszünet lehetőségének végiggondolását kérte az ukrán elnöktől Orbán Viktor Kijevben, azzal a céllal, hogy így megkezdhetné Ukrajna a béketárgyalást Oroszországgal.
• Zelenszkij a tárgyalás után tartott rövid sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy megvitatták a két ország alapvető kérdéseit, ami egy államközi megállapodás alapját adhatja.
• Tárgyaltak a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről és egy magyarországi ukrán iskola megnyitásáról.

Orbán Viktor titokban szervezett kijevi látogatása után mégis tartott rövid sajtótájékoztatót a magyar kormányfő és Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök és a magyar kormányfő röviden beszéltek, a sajtó nem kapott lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyen fel.

Zelenszkij elmondta, hogy Orbánnal a két szomszéd alapvető kérdéseit vitatták meg a kereskedelemről, a határon túli együttműködésről, infrastrukturális és energetikai kérdésekről. „Mindarról, ami érinti Ukrajna és Magyarország lakóinak életét, beleértve az első magyarországi ukrán iskola megnyitását” – idézte az Unian Zelenszkijt, aki szerint a mostani megbeszélések jó alapot adhatnak a két ország közötti megállapodásnak is. Az ukrán elnök ezzel rácáfolt az orosz elnöki szóvivőre, Dmitrij Peszkov ugyanis korábban azt mondta, Orbán minden bizonnyal az EU soros elnökeként ment Kijevbe, így ott brüsszeli, nem pedig magyar nemzeti érdekeket képvisel.

Orbán tűzszünetet javasol Kijevnek Moszkvával szemben

Orbán Zelenszkij után közölte: „A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl” – mondta az MTI szerint Orbán, megjegyezve, hogy „a béke nagyon fontos kérdés. A háború, amelyben önök élnek, nagyon intenzíven hat Európa biztonságára” – mondta az Unian jelentése szerint Orbán, aki „nagyon hálás volt Zelenszkijnek az ezzel kapcsolatosan adott őszinte válaszáért.”

Hogy pontosan mi volt a válasz, az a jelentésekből nem derül ki, ám tudható, mi Kijev álláspontja ezzel kapcsolatban: a jelenlegi helyzetben a tűzszünet Oroszországnak csak időt adna arra, hogy megerősítse védelmét a megszállt területeken, és utána újult erővel támadjon.

Az orosz külügyminiszter korábban közölte, hogy a tárgyalások esetén sem állna le katonai akcióival a frontvonalon. Szergej Lavrov után az orosz elnök előállt egy békejavaslatnak nevezett ajánlattal, bár a Vlagyimir Putyin által megfogalmazottak lényegében Ukrajna kapitulációját írták elő: Ukrajna demilitarizálását, az ország vezetésének „nácitlanítását” és az eddig elfoglalt területek Oroszországnak való hivatalos átadását követelte, sőt, az átadását azon területeknek is – Herszon, Zaporizzsja, Donyec és Luhanszk megyékben –, amelyeket az orosz erők a háború során el sem tudtak foglalni, vagy a háború első szakasza után kénytelenek voltak feladni.

Orbán nagyra értékeli Zelenszkij erőfeszítéseit

Orbán egyik kulcsmondata a sajtótájékoztatón érezhető ellentétben áll azzal, amit a kormányzati retorika és a kormányközeli sajtó Magyarországon sugall, ahol Zelenszkij volt már a magyar ellenzékkel szövetkező, legyőzendő ellenfél és olyan politikus, aki inkább gyerekeket küldene a háborúba, ahelyett, hogy a békére törekedne. Ehhez képest

Orbán Kijevben közölte: „Nagyon nagyra értékeljük mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket Zelenszkij elnök úr tesz a béke elérése érdekében” – írta az Unian.

Ukrajna épp attól erős, amit Orbán kifogásol

Orbán szavaiból a kijevi sajtótájékoztatón sem derült ki, hogy a moszkvai álláspont ismeretében hogyan képzeli el a tűzszünetet és mire alapozza, hogy Oroszország valódi tárgyalási alapot jelentő ajánlattal állna elő.

Magyarország nem vesz részt Ukrajna katonai védelmének erősítésében, és többször kifejezte ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a NATO tagjai fegyverszállítmányokkal segítik Ukrajnát.

Orbán korábban többször is ellentmondásosan nyilatkozott arról is, milyen veszéllyel jár az ukrajnai háború: egyrészt a harmadik világháború kockázatára hívta fel a figyelmet, másrészt kizártnak tartotta, hogy Oroszország megtámadná a NATO-t. Utóbbira fő érve az volt, hogy az orosz erők elmaradnak a NATO katonai potenciáljától, hiszen láthatóan Ukrajnával sem bírnak. Igaz, ez nagyrészt épp annak köszönhető, hogy Ukrajna megkapta azt a katonai segítséget Nyugatról, amelynek biztosítását Magyarország mindvégig hangosan ellenezte.

Orbán kijevi látogatásáról és a két ország közötti, tíz éve feszült kapcsolat hátteréről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.