Orbán Putyinnak: Nem érezzük magunkat biztonságban, látjuk a háború és pusztítás képeit
2024. július 5. – 13:33
„Értem, hogy most nemcsak partnerünkként jött ide, hanem mint az EU-elnökségének képviselője” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, Orbán Viktor magyar kormányfővel közös pénteki sajtótájékoztatóján. Július elején az EU soros elnökségét átvevő magyar kormány vezetője megkapta uniós vezetőktől, nem tárgyalhat az EU nevében. Orbán mindenesetre „Békemisszió” néven utazott el.
Putyin azzal folytatta beszédét, hogy remélte, lesz idő megvitatni a kétoldalú kapcsolatokat ebben a nem egyszerű helyzetben, és az ukrán helyzetről is fognak beszélni. „Tudomásom van arról, hogy nemrég, 2-án Kijevben járt, és most eljött ide, hogy megbeszéljük ennek a helyzetnek minden árnyalatát” – mondta a tolmács szerint Putyin. Jelezte, hogy rendelkezésére állt, illetve hogy korábban kifejtette álláspontját.
„Arra számítok, hogy ön megosztja velem az ön álláspontját és az európai álláspontot” – mondta. A kétoldalú kapcsolatokban nagy visszaesés van, több mint 35 százalékkal csökkent az áruforgalom az országok között, „de van min dolgozunk, és megvalósítjuk a projekteket”.
Orbán elmondta, 2009 óta ez a 14. kétoldalú találkozójuk, „de valóban ez most különlegesebb, mint a továbbiak”. Azért is, mert július 1-től Magyarország átvette az uniós soros elnökségét, és amikor utoljára Moszkvában találkoztak, az még a háború előtt volt, 2022 februárjában. „Ez a két körülmény különlegessé teszi a mostani találkozásunkat” – mondta Orbán, majd megköszönte Putyinnak, hogy ilyen nehéz körülmények közt is fogadja őt. Hozzátette:
„Lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két, háborúban álló féllel tudnak beszélni. Lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni.”
Ezt a helyzetet szerette volna felhasználni, hogy szót váltson Putyinnal, és megismerje az álláspontját Európának fontos kérdésekről.
Putyin: Az ukránok nem készek lemondani az álláspontjukról
A felek a tárgyalások után sajtótájékoztatót tartottak, amit az orosz elnök nyitott. „Tárgyaltunk a kétoldali kapcsolatokról és megbeszéltük a nemzetközi helyzetet is” – kezdte a tájékoztatót Putyin, aki szerint a kölcsönös bizalom és tisztelet a két ország közti alap. „Folytatjuk a munkát a paksi atomerőmű bővítése terén”, ami a kapacitás növelését jelentheti, „az áramellátás biztosítva lesz olcsó és tiszta energiával” a magyar vállalatoknak is. E téren a legújabb csúcstechnológiát alkalmazzák Putyin szerint, szem előtt tartva a biztonságot és környezetvédelmet. Orvosi területen is együttműködnek. „Azt szorgalmazzuk, hogy továbbra is a prioritást élvező területen működjünk együtt” – mondta még.
A nemzetközi kérdésekről is alapos és őszinte megbeszélést tartottak, Ukrajnáról is. „Miniszterelnök úr mesélt nekem a kijevi találkozójáról, hogy milyen javaslatot tett a partnerének, hogyan lehetne elkezdeni a béketárgyalásokat” – mondta. Az orosz elnök szerint ők nyitottak a tárgyalásokra, „de a másik fél részéről azt halljuk, hogy nincs akarat semmilyen módon megoldani a konfliktust”. Ukrajna szponzorai folytatják az ország kihasználását, „és áldozatot csinálnak belőle” az orosz vezető szerint.
„Még nem készek arra, hogy lemondjanak az álláspontjukról” – folytatta Putyin, aki szerint a harcok leállítását nem akarják az ukránok, mert akkor vissza kell vonni a hadiállapotot. Ha ez megtörténik, akkor választásokat kell Ukrajnában tartani, amit még (pont a háború miatt) nem sikerült. „A most hatalmon lévő ukrán vezetőknek arra, hogy nyerjenek választásokon, az esélyei közel vannak a nullához” – mondta. Az orosz álláspont szerinte az, hogy van javaslatuk a harcok leállítására és béketárgyalások megkezdésére.
De Putyin szerint nem elég a harcok rövid felfüggesztése, a fegyverszünetet arra használná Kijev, hogy átcsoportosítsa erejét. „Oroszország a konfliktus végleges és teljes lezárásáért harcol”, aminek feltételeiről már beszélt: Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régióiból Ukrajnának ki kell vonnia csapatait.
Az orosz elnök szerint mivel Magyarország átvette az EU soros elnökségét megvitatták Orbánnal Oroszország és az EU kapcsolatait is. Beszéltek a jövőbeli biztonsági architektúráról is. Orbán szerinte elmondta az ismert nyugati álláspontot. A magyar kormányfő látogatása szerinte impulzust adott a kapcsolatoknak. A EU soros elnökség annak ellenére került elő a találkozón – legalábbis Putyin szerint-, hogy az Unió több képviselője is hangsúlyozta: az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal.
Orbán: Békemisszió
A magyar miniszterelnök ismét elmondta, a 14. közvetlen megbeszélése zajlott le Putyinnal. „Háborús időkben történt ez a találkozó”, azért volt Orbán szerint különleges. Ez olyan pillanat, amikor „Európának szüksége van a békére”, így „a magyar elnökség a következő fél évet békemissziónak tekinti”. Orbán elmondta Putyinnak, Európa fejlődésének alapját a béke adta, de most két és fél éve háború van, ami nehézséget okoz,
„nem érezzük magunkat biztonságban, látjuk a háború és pusztítás képeit”, ráadásul a konfliktus a gazdasági-versenyképességi téren is jelentkezik.
„Az elmúlt két és fél évben azt tanultuk meg, hogy dialógus és diplomáciai csatornák nélkül nem tudjuk elérni a békét” – mondta a kormányfő. Szerinte a békén dolgozni kell, arról tárgyalt Putyinnal, „merre van a békéhez vezető út”. Három kérdést tett fel az orosz elnöknek:
- Mit gondol az asztalon lévő béketervekről és a tárgyalási formátumokról?
- Mit gondol a tűzszünet és béketárgyalások viszonyáról, melyik mikor lehetséges?
- Mit gondol a háború utáni európai biztonsági rendszerről?
Hogy ezekre mit felelt Vlagyimir Putyin, nem tudtuk meg. A háború kezdete óta alig maradt olyan, aki mindkét háborúzó féllel tud beszélni Orbán szerint, „Magyarország a nagyon kevesek egyike”, ezért járt Kijevben, és ezért van most Moszkvában. „Megtapasztaltam, hogy az álláspontok messze vannak egymástól”, sok lépést kell megtenni a béke megteremtéséért, de az első fontos lépést sikerült megtenni a dialógus érdekében. Ezt folytatni akarja a miniszterelnök.
Ekkor furcsa közjáték jött, úgy tűnt, hogy véget ért a sajtóértekezlet, de egy újságíró bekiabálva megkérdezte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hogyan reagált Orbán javaslataira. „Ezt elmondtam az Orosz Föderáció elnökének” – felelte Orbán. A választ Putyin mosollyal fogadta, majd Orbánnal együtt kisétáltak a teremből.
Záporoztak a reakciók
Pénteken reggel 9 óra után nem sokkal szállt fel Budapestről az az Airbus A-319-es kormányzati repülőgép, ami Orbán Viktor miniszterelnököt szokta szállítani. Orbán néhány nappal azután utazott az orosz fővárosba, hogy Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke 11 óra 20 perckor adott ki közleményt az MTI-nek: „Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett. A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik.”
Csak csütörtökön kapott egyáltalán nyilvánosságot a tervezett – és ilyen esetekben amúgy hosszú napok szervezőmunkáját igénylő – oroszországi látogatás, amiről először a VSquare számolt be, de kormányzati részről egészen a landolásig nem erősítettek meg.
Az Európai Tanácsot vezető Charles Michel azonban hamar jelezte a közösségi médiában, az uniós soros elnökséget július 1-től fél évre átvevő Magyarország kormányfője nem tárgyalhat Putyinnal az EU nevében. „Az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal” – írta. „Az Európai Tanács álláspontja egyértelmű: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat. Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is reagált a sajtóértesülésre, miszerint Orbán Viktor megint találkozik az orosz elnökkel. „A moszkvai látogatásáról szóló pletykák nem lehetnek igazak, vagy mégis?” – írta az X-en (egykori Twitter), betaggelve Orbánt.
Orbán Viktor kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében látogat Moszkvába, adott ki erről külön közleményt pénteken az Európai Unió külügyi szolgálata. A Tanács soros elnökségéről azt írták, „ez nem foglalja magában az Unió olyan külső képviseletét, amely állam- vagy kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felelősségi körébe tartozik”.
„A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában” – posztolta az X-en Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 tévécsatornának azt mondta a találkozó után, hogy Oroszország nagyra értékeli Orbán Viktor irányvonalát, amelynek célja Oroszország és Ukrajna álláspontjának összevetése, írja az MTI. Tájékoztatása szerint a pénteki moszkvai találkozót a magyar miniszterelnök kezdeményezte szerdán. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója ugyancsak a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy az orosz fél Orbán Viktor jogkörét a moszkvai útja során magyar miniszterelnökként értelmezi, „de senki nem vonta meg tőle az EU-tanács elnöki jogkörét”. A moszkvai látogatásra adott reakciókat ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Kijev-Budapest-Moszkva
Orbán legutóbb tavaly októberben Pekingben tárgyalt személyesen Putyinnal. Az akkori Orbán–Putyin-találkozót kétféleképpen értelmezték elemzők. Egyrészt úgy, hogy a találkozón Orbán körbeudvarolta Putyint, másrészt a nyilvános nyilatkozatok alapján virágnyelven épp azt közölte vele, hogy részben Moszkva lépései miatt, de a kapcsolatok eddigi szintje nem lesz fenntartható.
A pekingi találkozó nyilvános részén a magyar kormányfő arról beszélt, hogy „sosem voltunk még ilyen nehéz helyzetben”, a kétoldalú kapcsolatok „a katonai műveletek és a szankciók miatt” sok kárt szenvedtek. Ez közelebb áll az orosz narratívához, hiszen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború az orosz törvények szerint nem nevezhető háborúnak, csak „különleges katonai műveletnek”.
A mostani moszkvai utat megelőzően Orbán a háború kitörése óta először utazott Kijevbe, ahol Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. Azt az utat is – részben talán a két ország fagyos viszonya miatt is – szigorúan titkosan kezelték, előzetesen nem is volt róla hivatalos bejelentés.
Mint írtuk korábbi értékelésünkben, Orbán keddi vizitje külsőségeiben és a nyilvánosság előtt látható események tartalmának nagy részében nem különbözött attól, ahogyan egy Ukrajnával szolidáris ország vezetője tárgyalt volna Zelenszkijjel. Sokáig úgy tűnt, sajtótájékoztatót se tartanak, de végül ez megtörtént, sőt Orbán meglepő módon nagyra értékelte „az ukrán elnök békéért tett erőfeszítéseit”. A magyar kormányfőnek a soros uniós elnökség átvétele is apropót teremtett a látogatásra, illetve az új pártcsaládja létrehozásában is segíthetett.
A sajtótájékoztatón beszélt azonban a tűzszünetről is, amit az ukrán lapok az orosz narratíva emlegetéseként értékeltek. „A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl” – mondta az MTI szerint Orbán.
Jelzésértékű volt azonban, hogy miközben Orbán Zelenszkijjel tárgyalt Kijevben, külügyminisztere, Szijjártó Péter telefonhívást kezdeményezett Szergej Lavrovval, orosz kollégájával. Az orosz külügy oldalán megjelent közlemény legkonkrétabb része szerint a két fél egyetértett abban, hogy Ukrajnának biztosítania kell a területén élő kisebbségek jogait.
Mint korábbi elemző cikkünkben írtunk, valami megmozdult, a kijevi út is jelezte, hogy az Orbán-kormány nem akarja elengedni Moszkva kezét, de gesztusokat tehet a transzatlanti szövetségi rendszer felé. Az is jól látható, hogy az EP-választások óta legalább három olyan esemény is történt (köztük a Zelenszkijjel való találkozó), ami arra utal, hogy Orbán esetleg enged a nyugati bírálóinak, és változtat az Oroszországgal, illetve az Egyesült Államokkal szembeni politikáján.
Azonban azt még korai megmondani, hogy lesz-e irányváltás az orbáni külpolitikában vagy sem, de az Egyesült Államok részéről folyamatosan presszió alatt van. Elemzők szerint azonban ezt a nyomást Orbán Moszkva oldaláról is megkapja, így jelenleg két tűz között van, és korántsem biztos, hogy az oroszok szorításából „szabadulni” tud.
Az mindenesetre, hogy a miniszterelnök alig néhány nappal a kijevi látogatás után Putyinnal találkozik, arra utal, hogy továbbra is fontosnak tartja fenntartani az Oroszországgal szemben tanúsított politikáját, amit a bírálói kifejezetten oroszbarátnak tartanak.
Orbán részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján július 5-én és 6-án az azerbajdzsáni Susában, Moszkvából oda repül majd tovább.