Orbánt kijevi útja úgy hozhatja közelebb Zelenszkijhez, hogy a jó orosz kapcsolatait sem kell feladnia

„A kijevi tárgyalások alatt Orbán Viktor érvelt az azonnali béke mellett, pont úgy, ahogyan az minden orosz »béketervben« benne van, de azért nem nagyon erőltette” – így értékelte az Ukrainszka Pravda a magyar kormányfő kétoldalú tárgyalását Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akihez az EU kormányfői közül csaknem utolsóként látogatott el, 28 hónappal azután, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.

A találkozót a magyar fél kérésére szigorúan bizalmasan kezelve szervezték, az utolsó pillanatig nem jelent meg róla hivatalos jelentés. Ennek részben biztonsági oka is volt, de összeköthető azzal is, hogy Ukrajnának nyugat felé Magyarországgal a legfeszültebb a kapcsolata, az Orbán-kormány Kijevvel szembeni politikája tíz éve fagyos, de ennek igazán nagy tétje azután lett, hogy Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna teljes területét megtámadta, valódi háborúvá szélesítve az addig sem jelentéktelen – hiszen már 2014-ben is megszállással, a Krím annektálásával és a kelet-ukrajnai szakadárállamok támogatásával járó –, de inkább lokális fegyveres konfliktust. A kijevi út előzményeiről és a magyar–ukrán kapcsolatok alakulásának hátteréről ebben az összefoglalónkban olvashat bővebben.

A Fidesz retorikája és a kormánypárti médiumok anyagai az elmúlt két évben ellenségesen kezelték Zelenszkijt és az Ukrajna védelmét katonai szállítmányokkal segítő nyugati országok politikáját, ahogyan kritizálták az Oroszország elleni szankciókat is – igaz, anélkül, hogy ezek ellen Orbán vétót emelt volna az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban.

Ehhez képest Orbán keddi vizitje mérföldkő egyrészt azért, mert Kijevben történt, másrészt, mert ezzel öt évvel Zelenszkij megválasztása után létrejött az első kétoldalú találkozójuk, harmadrészt azért, ami elhangzott a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztató maga is fontos gesztus, a diplomáciai források az utolsó pillanatig abban sem voltak bizonyosak, hogy a két vezető kiáll majd beszélni.

Tíz percen át kellett szolidárisnak lennie Orbánnak

De megtörtént – még ha csak tízperces is volt, újságírói kérdések nélkül –, és itt Orbán úgy nyilatkozott Zelenszkijről, ahogyan korábban nem. Nagyra értékelte például „az ukrán elnök békéért tett erőfeszítéseit” – ez látványos ellentétben áll azzal a képpel, amit a kormány eddig rajzolt fel, a háborút elindító Vlagyimir Putyin orosz elnök helyett inkább Zelenszkijt és a Nyugatot téve felelőssé azért, mert ropognak a fegyverek és nincsenek béketárgyalások.

A keddi vizit külsőségeiben és a nyilvánosság előtt látható események tartalmának nagy részében nem különbözött attól, ahogyan egy Ukrajnával szolidáris ország vezetője tárgyalt volna Zelenszkijjel, ami önmagában is nagy változás már ahhoz képest is, ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter alig három hete nyilatkozott. Azt mondta, hogy egyelőre nem lát olyan kérdést, amelyben Orbán és Zelenszkij meg tudnának egyezni, márpedig a fotósok kedvéért nem lenne értelme egy találkozónak.

A tárgyalás ezek szerint több volt, mint formaság, mert ezúttal mindkét félnek fontos volt: Ukrajnának azért, hogy rendezze a magyar kormány által felvetett kifogásokat a magyar kisebbség nyelvhasználatával kapcsolatos törvényeknél – és erre a Szijjártó Péter által az ukrán külügyminiszternek januárban átadott 11 pontos követelés alapján a múlt héten tett kormányzati nyilatkozat szerint Kijev hajlandó. Orbánnak pedig azért, mert hétfőn vette át fél évre az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, valamint hogy az EP-választás után a vártnál kevésbé megerősödött EU-szkeptikus pártokkal való szövetségkötés ne lehetetlenüljön el teljesen a magyar kormány Ukrajnával szembeni politikája miatt eredeti kiszemeltje által kikosarazott, de jelenleg nagy erőkkel új frakció létrehozásán dolgozó Fidesznek.

A sajtótájékoztatón beszélt azonban Orbán a tűzszünetről is, amit az ukrán lapok kiemeltek. „A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl” – mondta az MTI szerint Orbán.

Azt is mondta, hogy „a béke nagyon fontos kérdés. A háború, amelyben önök élnek, nagyon intenzíven hat Európa biztonságára” – mondta az Unian jelentése szerint Orbán, aki „nagyon hálás volt Zelenszkijnek az ezzel kapcsolatosan adott őszinte válaszáért.” Hogy pontosan mi volt a válasz, az a jelentésekből nem derül ki, ám tudható, mi Kijev álláspontja ezzel kapcsolatban: a jelenlegi helyzetben a tűzszünet Oroszországnak csak időt adna arra, hogy megerősítse védelmét a megszállt területeken, és utána újult erővel támadjon.

Zelenszkij arról beszélt, hogy Orbánnal a két szomszéd alapvető kérdéseit vitatták meg a kereskedelemről, a határon túli együttműködésről, infrastrukturális és energetikai kérdésekről. „Mindarról, ami érinti Ukrajna és Magyarország lakóinak életét, beleértve az első magyarországi ukrán iskola megnyitását” – idézte az Unian Zelenszkijt, aki szerint a mostani megbeszélések jó alapot adhatnak a két ország közötti megállapodásnak is.

A magyar kormány európai elszigeteltségét Orbán a kijevi találkozóval mindenképp csökkentheti, miközben elmondhatja, hogy sikerül módosítani a magyar kisebbség nyelvhasználatával kapcsolatos részeiben valóban kifogásolható ukrán oktatási törvényt.

A találkozó előtti hónapokban rendezte a viszonyát a NATO-val is: februárban utolsóként az Országgyűlés ratifikálta Svédország csatlakozását, júniusban pedig Orbán megállapodott Jens Stoltenberggel abban, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO programjában, amelynek célja Ukrajna kiképzéssel és finanszírozással való megsegítése, de nem is akadályozza azt. Ennek jogi akadálya eddig sem volt, a NATO főtitkárának budapesti látogatása inkább a feszültség politikai elsimítását jelentette. Ezt erősítette az is, hogy minden korábbi kifogása ellenére Orbán végül hajlandó támogatni Stoltenberg után a NATO főtitkári posztjára bejelentkező holland exkormányfőt, Mark Ruttét.

Putyinnak már jelezhetett Orbán

A szankciók ellenére a magyar kormány biztosította az orosz energiahordozók importjának fenntartását, amivel elérte, hogy Moszkva továbbra is kiemelt partnernek tekintse Magyarországot, amely súlyánál nagyobb mértékben van jelen a Kreml politikai radarján. Ez a NATO és az EU esetében is igaz, nagyjából úgy, ahogyan azt Orbán a Magyar Külügyi Intézet megalakulásának 50. évfordulóján elmondta, amikor radikálisnak nevezte saját külpolitikáját.

Moszkva politikailag valószínűleg már korábban kapott jelzést arra, hogy Orbán némiképp változtat eddigi retorikáján. Ezt megtehette a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel rendszeresen találkozó Szijjártó Péteren keresztül – Lavrovval Orbán kijevi útja alatt beszélt is a magyar külügyi és külgazdasági miniszter.

Ez ugyanakkor jelzésértékű is volt az időzítéssel: az orosz külügy weboldala szerint a hívást a magyar fél kezdeményezte, és a közlemény szerint nagyra értékelik a felek az orosz–magyar politikai párbeszéd szintjét, és úgy látják, hogy a kétoldalú együttműködés progresszíven fejlődik, „az egészséges pragmatizmus és a kölcsönös előnyök szellemében”.

De megtehette személyesen Orbán is, amikor tavaly októberben Pekingben ült le tárgyalni az orosz elnökkel – egyedüliként az EU vezetői közül azóta, hogy Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen. Annak a találkozónak a nyilvános részén Orbán azt mondta: „Elnök úr, tudja, milyen Magyarország, mik a lehetőségei. Amit ma tehetünk, azt megtesszük. Megmentünk mindent, amit lehet a kétoldalú kapcsolatainkból. Érdekünkben van az együttműködés fenntartása nemcsak az eszmecsere szintjén, de a gazdaság szintjén is, amíg lehet” – Orbán ennek eleget tett, amit Putyin tavalyi év végi beszéde alapján értékelt is.

De értékelte azt a keddi találkozó napján a Kreml szóvivője is: Dmitrij Peszkov szerint a Kreml nem vár semmit a vizittől, ahol Orbán egyébként sem annyira saját országának kormányfőjeként volt jelen, nemzeti érdekeket képviselve, hanem inkább az EU soros elnöki tisztét betöltő ország vezetőjeként tárgyalt és brüsszeli érdekeket képviselt, eleget téve ebbéli kötelezettségeinek. Tette ezt annak ellenére, hogy mind a magyar fél, mind az ukrán kétoldalú kapcsolatokról beszélt.

Ennek alapján a keddi kijevi találkozó úgy nyithat meg nyugati kapukat Orbán előtt, hogy közben nem kell becsuknia az Oroszország felé félig nyitva hagyott ajtókat sem.