Szijjártó Kulebának: Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett
2024. január 29. – 15:09
- Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta először találkozott kétoldalú, hivatalos tárgyaláson a magyar és az ukrán külügyminiszter Ungváron.
- Szijjártó Péter azt mondta: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
- A magyar külügyminiszter szerint az 50 milliárd eurós EU-s támogatás – amelyet Magyarország egyelőre megvétózott – nem Kijev és Budapest tárgyalásain, hanem Brüsszelben dől el. Az Ukrajna EU-s tagságának elvi támogatására vonatkozó kérdésre is kitérően válaszolt.
- A magyar külügyminiszter szerint fontos lépés az ukrán kisebbségi törvény módosítása, de még nem rendeződött a vita, amely évek óta akadálya a jó kapcsolatoknak.
- Petőfi és Rákóczi nem akartak békét? – kérdezte a sajtótájékoztatón az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak, megjegyezve, hogy Ukrajna sokat tárgyalt Oroszországgal, mégis lerohanás lett a vége.
- Ukrajna szerint a békét nem lehet befagyasztott konfliktusra alapozni, területi engedményekről nem lehet szó.
- A tárgyalásokat kölcsönösen fontos lépésnek nevezték, de látható, hogy a viták – amelyek alakulása a Magyarország és az EU közötti viszonytól is függ – még nem zárultak le.
„Lassan két éve zajlik a háború: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Ungváron, amelyen az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak is részt vett. „Nincs kérdés, amit nem lehetne megoldani kétoldalú párbeszéddel. Nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést” – mondta Kuleba.
Az ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter decemberben már találkozott Brüsszelben, egy órán át beszéltek is egymással, de hivatalos, kétoldalú tárgyalást most tartottak először az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta.
Kuleba megköszönte a humanitárius segítséget, amelyet Magyarország nyújtott. Szerinte a fő kérdés Ukrajna euroatlanti integrációja volt. „Abból indulunk ki, hogy egy EU-tag Ukrajna felelne meg leginkább Magyarország érdekeinek” – mondta.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos vitáról azt mondta: ez nagyon régi történet. „Szeretnénk szabályozni ezt a kérdést jó lelkiismerettel. Abból indulunk ki, hogy az EU-tagság felé megnyitja az utat az oktatási törvény, amely a 2017 előtti állapotokat állítja vissza. Úgy gondolom, jó döntést hoztunk, a kárpátaljai magyarok is pozitívan fogadták.” Vannak pontosítandó részletek, ezeket a felek kétoldalú párbeszéd keretében megvitatják, és a kérdést végérvényesen megoldják, jelentette ki az ukrán külügyminiszter.
„Szeretném megköszönni a vendéglátást Andrijnak és Dmitrónak” – kezdte válaszát Szijjártó Péter. Köszönetet mondott egy jelen nem lévő személynek, Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának is, aki Szijjártó szerint sokat tett a tisztánlátásért. „A nemzetközi média egy bizonyos szeletének kedvelt sportága” a magyar álláspont eltorzítása – jelentette ki. „A kormányzó nélkül ezeket a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket nem lehetett volna kezelni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy „kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.”
Szijjártó látogatást tett egy temetőben is, ahol a háborúban elesettek vannak eltemetve. A külügyminiszter kijelentette, hogy mindent meg kell tenni a békéért. 1558 magyar iskolába, óvodába jár több mint 20 ezer ukrajnai gyerek Magyarországon; a magyar fél részt vesz kórházak újjáépítésében; 14 ezer gyerek táborozhatott Magyarországon – sorolta a magyar fél nyújtotta humanitárius segítséget Szijjártó.
A külügyminiszter ezután rátért a kisebbségi törvényre, megjegyezve, hogy a jogokat csorbító intézkedések fokozatosan jelentek meg, ezért volt vita Ukrajna és Magyarország között. Ezt a lefelé ható spirált azonban megállította az ukrán kisebbségi törvény decemberi módosítása. „Azt kérjük, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel már 2015-ben is rendelkeztek.”
- Lehessen magyar nyelven érettségizni;
- a nemzetiségi iskolák jogállását adják vissza;
- a magyar nyelv a felsőoktatásban, kultúrában, közigazgatásban és a közösségi élet terében legyen korlátozás nélkül használható;
sorolta a magyar kisebbséggel kapcsolatos igényeket. Szijjártó szerint tizenegy pontban összegezték a magyar kéréseket.
Később újságírói kérdésre Szijjártó megjegyezte: „Mi egyáltalán nem látjuk úgy, hogy a nemzeti kisebbségek ügye megoldásra került volna. A tavaly év végén meghozott ukrajnai törvény tiszteletet érdemel, megállított egy 8 éve tartó spirált. Elmondtuk, milyen pontokon látjuk a garanciáját annak, hogy a 2015 előtti állapothoz vissza tudjunk térni”, ehhez kormányközi megállapodás lesz, „reméljük, ezt siker fogja koronázni.”
Az 50 milliárd eurós kérdés
Kiemelt jelentősége van Ukrajnában annak, hogy az EU végül biztosítja-e az 50 milliárd eurós támogatást a következő négy évben. Magyarország a költségvetés felülvizsgálatát megvétózta, kérdés, február 1-jén az újabb forduló hogyan alakul Brüsszelben. Szijjártó egyértelművé tette, hogy ez az ügy nem Kijev és Budapest kétoldalú kérdése. „Brüsszelben történik majd meg ennek megvitatása” – mondta a külügyminiszter, megjegyezve, hogy „Magyarország felajánlja minden kapacitását arra, hogy Ukrajna újra békében élhessen.”
Támogatja Ukrajna EU-s tagságát? – hangzott el egy kérdés, amelyre Szijjártó azt mondta:
„Sok vitánk van abban Brüsszelben, hogy miként nézzen ki az EU a jövőben. Ezeket a vitákat meg kell vívnunk, hogy megalapozott döntést hozhassunk” – a kérdést tehát megkerülte a külügyminiszter, noha az nem a konkrét kivitelezésre vonatkozott, hanem a csatlakozás valamikori, elvi támogatására.
Állítása szerint Magyarország az elmúlt két évben és a mostani tárgyaláson is tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és képviseli ezt a szempontot.
A praktikus projektek haladhatnak
Új határátkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, Nagyhódoson – Szijjártó szerint a megvalósításhoz már nagyon közel állnak. Ezen kívül egy új híd is épülhet a Tiszán.
Szijjártó megköszönte, hogy az olaj – amely Oroszországból érkezik, ezt a szót a külügyminiszter nem mondta ki – akadálytalanul jöhetett át Ukrajnán keresztül Magyarországra.
Sok munka áll előttünk, de készen állunk a további közös munkára, zárta szavait az újságírói kérdések előtt Szijjártó, aki után Andrij Jermak tartott rövid beszédet.
Jermak szerint látjuk, hová vezettek a tárgyalások Moszkvával
Az elnöki hivatal vezetője beszélt a temetőben tett látogatásról. „Szeretnék emlékeztetni az egyikőjük sírkövén álló szavakra: Azért megyek, hogy a gyermekeim ne lássák a háború borzalmait” – Róbert magyar anyanyelvű volt, Ukrajnáért halt meg, jegyezte meg Jermak. „Hiszek abban, hogy Magyarország hozzájárulása a békéhez az az alap lesz, amelyre építeni lehet a két ország viszonyát.”
„Érdekeltek vagyunk abban, hogy a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozzon. Ehhez nagyon erős lépést tettünk ma” – Jermak szerint ez új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában.
Némiképp árnyalta Magyarország – ezúttal kevésbé hangoztatott – álláspontját a béketárgyalásokról Oroszországgal. „200 tárgyalásunk volt, normandiai, minszki formációban Oroszországgal, látják, hova jutottunk.” Jermak szerint hiába született 11 megállapodás, „Oroszország készült a lerohanásra, az időt arra használta, hogy felkészüljön a megszállásra.”
A békepárti magyar álláspontra – a nyugati fegyverszállítmányokkal szembeni magyar kormányzati fenntartásokra – utalva megkérdezte:
„Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, nem akartak békét? Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok. De igazságos békét akarunk, nem egy befagyasztott konfliktuson alapuló békét.”
Világossá tette, hogy területi engedményeket Ukrajna nem tehet Oroszországnak a béke érdekében. Kijev korábban is hangsúlyozta, hogy az csak felhívás lenne az újabb háborúra, Oroszország legfeljebb csak erőt gyűjtene hozzá néhány évig.
A Covid és a háború miatt nem volt eddig megállapodás?
A Telex arról érdeklődött Kulebánál, hogy miért nem korábban hozták meg a decemberben megejtett törvénymódosítást a kisebbségi törvényben, ha ez éveken át akadálya volt a magyar–ukrán kapcsolatoknak.
Az ukrán külügyminiszter szerint éveken át vizsgálták a kérdést, aztán jött a Covid, majd a háború, így most jutottak el arra szintre, hogy a törvénymódosítás megtörténjen. Igaz, Szijjártó jelezte, hogy ez még inkább csak az út eleje ahhoz, hogy a 2015 előtti állapot visszaálljon a kisebbségi jogok terén, Kuleba azonban inkább azt hangsúlyozta, hogy a lényegi változás megtörtént, minden további kérdést kétoldalú keretek között rendeznek, a felvetésekről a tárgyaláson szó volt.
Előkészítés alatt Orbán és Zelenszkij találkozója
Kijev reményei szerint a tárgyalás előkészítése lehet Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor kijevi találkozójának. Az ukrán elnöknek fontos lenne az is, hogy a magyar kormányfő az ukrán fővároson kívül elmenjen a Kijev környéki Irpinybe, Bucsába, ahol az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított invázió első hónapjában az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el a civil lakossággal szemben. Orbán a mészárlással kapcsolatos orosz felelősség kimondásától is elzárkózott. Igaz, elmozdulást jelzett, hogy a helyet tavaly nyáron meglátogatta Novák Katalin államfő.
A magyar–ukrán viszonyról ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Budapest és Kijev kapcsolata az orosz agresszió eltérő megítélése miatt mélyről indul, de a viszony már tíz éve hűvös az ukrán kisebbségi törvény miatt, bár a decemberi módosítások alapot adhatnak a közeledéshez. Orbánt EU-s nyomás – a befagyasztott források sorsa – és saját potenciális pártszövetségesei is arra hajthatják, hogy adja jelét a tárgyalási készségnek, de az előjelek arra utaltak, hogy látványos fordulat nem várható.
Szijjártó az elmúlt két évben Moszkvában többször is járt, konferencián vett részt, Szergej Lavrovval tárgyalt, Orbán Viktor pedig – az osztrák kancelláron kívül az EU-s tagországok vezetői közül egyedüliként – Vlagyimir Putyinnal találkozott Pekingben. A magyar kormány szerint ez a békestratégia része, mert ezzel megőrzik a kommunikációs csatornákat, ellentétben a háborúpárti országokkal, amelyek fegyverszállítmányokkal segítik Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védekezésben.
A magyar kormány a nyugati fegyverszállítmányokat a háború elnyújtásaként értelmezi – Magyarország a területén nem is engedi át a NATO-szövetségeseitől Ukrajnának szánt szállítmányokat –, és azonnali tárgyalásokat sürget Ukrajna és Oroszország között, noha az Ukrajna keleti részét ellenőrzése alatt tartó, a területeket egyoldalúan magához csatoló Moszkva nem is állt elő érdemi javaslattal.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!