Úti cél: Москва – negyedszer járt ott Szijjártó a háború kitörése óta, ahová nyugati vezető alig megy

Szijjártó Péter kedden ismét Moszkvában járt, ahol a Roszatom vezetőjével és Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. A magyar külügyminiszter rengeteget utazik, annyit, hogy tavaly csak az év első 11 hónapjában 214 repülőútja volt. Ez összesen körülbelül 420 ezer megtett kilométert jelent, ami több, mint a Föld–Hold-távolság.

Szijjártó közleményeiből és a Facebook-fotók végtelennek tűnő sorozatából jól látszik, hogy a külügyminiszter napról napra a világ legkülönbözőbb pontjain jár-kel, tárgyal, kezet fog, megbeszél, megegyezik és szerződést köt. A közvéleményt mégis egy helyszín szokta leginkább érdekelni: Oroszország.

Ukrajna tavaly februári lerohanása óta az EU és nyugati szövetségesei szankciók sorozatával próbálják büntetni Oroszországot. Ezek mellett a nyomásgyakorlás másik eszköze a diplomáciai elszigetelés, aminek részeként a nyugati vezetők egymásnak adják a kilincset Kijevben, Oroszországba viszont alig-alig megy valaki közülük.

Nem így Szijjártó Péter, aki Ukrajna lerohanása előtt néhány hónappal Barátságért kitüntetést kapott Szergej Lavrov orosz kollégájától, barátjától, amit a háború ellenére sem adott vissza. A magyar diplomácia vezetője az invázió kezdete óta most már negyedszer utazott Oroszországba, és úgy törekszik a jó kapcsolatok ápolására, mintha Ukrajnában mi sem történt volna.

1. Kitört a háború, irány Moszkva!

A háború kitörése óta Szijjártó először tavaly július 21-én ment Moszkvába, amikor a földgázszállításokról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettessel. Az európai gázárak akkor az egekben voltak, Szijjártó pedig valószínűleg minél több, minél olcsóbb gázt szeretett volna biztosítani Magyarországnak. Hogy pontosan mi hangzott el, nem tudjuk, de Magyarország azóta is folyamatosan kap orosz földgázt – igaz, éppen a piaci áron, semmivel sem olcsóbban.

2. Megint Moszkva

Javában zajlott az energiaválság, amikor Szijjártó Péter október 12-én ismét Moszkvából jelentkezett be. Akkor Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával tárgyalt, de a megbeszélésről csak annyi derült ki, hogy

a Gazprom „hosszú távon tervez Magyarországgal”.

3. Egy kis orosz atom, egy kis Szocsi

November 21-én Szijjártó az oroszországi Szocsiban tartott Atomexpóra utazott, ahol a plenáris panel felszólalója volt. Szijjártó miniszterként tavaly a választások után vette át Paks II. ügyét, a rendezvény után pedig a Roszatom vezetőivel tárgyalt a lassan tíz éve húzódó, a háború nyomán egyre kétségesebbé váló beruházás megvalósításának felgyorsításáról.

4. Ha tavasz, akkor megint Moszkva

A háború kitörése óta negyedik alkalommal Szijjártó idén április 11-én utazott Oroszországba. Moszkvában ismét Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettessel, majd Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt. A téma ismét a földgáz és az atom volt, a gázellátásra vonatkozó ígéret ugyanaz, az egyetlen érdemi újdonságot a sok kérdést felvető bejelentés hozhatta, miszerint megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról.

+1. Egy kis barátkozás New Yorkban is, de nem az amerikaiakkal

Tavaly szeptemberben Szijjártó New Yorkba utazott az ENSZ-közgyűlésre, ahol 23-án találkozott régi barátjával, Szergej Lavrovval. Szijjártó aznap kifejezetten elbüszkélkedett azzal, hogy az EU-ból egyedül ő tárgyalt az orosz külügyminiszterrel. Kicsit később azonban kiderült: az Unió szándékosan kérte a tagjait, hogy ne tartsanak kétoldalú egyeztetéseket az oroszokkal. Ezt mindenkinek sikerült betartania, kivéve a magyaroknak.

+2. Azért Belarusznak is jár egy kis figyelem

Idén februárban Szijjártó Európa utolsó kemény diktatúrájába és Vlagyimir Putyin egyik utolsó szövetségeséhez, Belaruszba utazott el Szjarhej Alejnyik külügyminiszterrel tárgyalni. Természetesen Szijjártó kedvenc témájáról, a békéről beszélgettek, majd sikerült megegyezni abban, hogy Magyarország pénzt ad az Uszpenszkij-székesegyház felújítására.

Márciusban az Európai Parlament egy állásfoglalásban a sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szijjártó Minszkben tárgyalt és megtörte az EU egységét Belarusszal szemben. Ez a magyar külügyminisztert láthatóan nem zavarja, hiszen a turné nem állhat meg: kedden ugyanis Magyarországra érkezett Szjarhej Alejnyik belarusz külügyminiszter, aki nemcsak Nagy István agrárminiszterrel tárgyal, de összefut a Moszkvából hazaérkező Szijjártó Péterrel is.

Nem mindenhol megy így

Szijjártó tehát láthatólag nem ért egyet az oroszok diplomáciai elszigetelésével, szerinte ugyanis „szükség van a diplomáciai kapcsolatok fenntartására”. Ez utóbbit egyébként a nyugati országok is fenntartják Oroszországgal, ugyanakkor érdemes összevetni, mikor is jártak az ő külügyi vezetőik Moszkvában. A lista nem teljes, de nagyjából így néz ki:

• Annalena Baerbock (Németország) 2022. január 18.;
• Josep Borrell (EU) 2021. január 6.;
• Liz Truss és James Cleverly (Egyesült Királyság) 2022. február 10.;
• Zbigniew Rau (Lengyelország) 2022. február 15.;
• José Manuel Albares (Spanyolország) 2021 óta nem volt;
• Bogdan Aurescu (Románia) 2021 óta nem volt;
• Jean-Yves Le Drian és Catherine Colonna (Franciaország) 2021 óta nem volt.

Feltűnő, hogy tavaly februárban, közvetlenül a háború előtt sokan voltak Moszkában tárgyalni, akkor a német delegáció mellett Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök is megpróbálták még meggyőzni Putyint arról: ne indítson támadást. A békeküldetés láthatóan nem sikerült, az offenzíva óta pedig ritka a nyugati politikus Moszkvában, mint a fehér holló.

A hangnem is eléggé különbözik

Kivételek persze vannak: a háború kitörése után néhány nappal például Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök látogatta meg Putyint a Kremlben, állítása szerint azért, hogy egy azonnali tűzszünetért lobbizzon. Néhány hónappal később Karl Nehammer osztrák kancellár azután találkozott Putyinnal, hogy előtte megnézte a háború pusztítását Ukrajnában. Ő a találkozó előtt arról beszélt: szembesíteni fogja Putyint azzal, ami Ukrajnában zajlik.

Szijjártó persze egészen más hangnemet használ: a háború eleje óta történt négy látogatásánál elsősorban mindig az energiáról és az energiaellátásról beszélt, a háborúról szinte semennyit. Nyilatkozatokban persze a magyar kormány itthonról mindig elítéli a háborút, de Szijjártó oroszországi posztjaiból ez már jellemzően kimarad.

Nemrég a holland köztelevíziónak magyarázta mindezt úgy a magyar külügyminiszter, hogy nem erősítjük Oroszországgal a kapcsolatot, hanem párbeszédet folytatunk az oroszokkal, fenntartunk velük egy racionális együttműködést az energetika terén, ugyanis nélkülük fizikailag lehetetlen lenne ellátni az országot a szükséges mennyiségű energiaforrással.

„Lehet, hogy az Egyesült Államokból vagy Hollandiából nézve ez nem igazán nyilvánvaló, de Oroszország a közép-európai valóság része”

– mondta a magyar külügyminiszter.

Azt, hogy a személyes megbeszéléseken Szijjártó mit szokott mondani, nem tudjuk, abból viszont lehet valamire következtetni, hogy nemrég összeszámoltuk: karrierje kezdete óta Szijjártó négyszer nyilatkozta Ukrajnáról és négyszer az Egyesült Államokról azt, hogy valamivel felháborították, Oroszországról viszont egyszer sem.