Orbán Stoltenbergnek: Magyarország véleménye eltér Ukrajna ügyében, de nem blokkolja a többség döntését

„Köszöntöm a mi főtitkárunkat, akinek Magyarországon ismert okokból magas reputációja van. Örülök, hogy az ő ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött” – mondta Orbán Viktor a NATO főtitkárával tartott közös sajtótájékoztatón a Karmelitában. Jen Stoltenberg és a miniszterelnök találkozóját a nyilvánosság számára váratlanul szervezték meg, bár önmagában nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút illetően a magyar kormány álláspontja határozottan eltér a NATO többségétől, így a megbeszélés indokolt volt. Stoltenberg korábban maga is megjegyezte, alig várja, hogy tárgyalhasson Orbánnal.

Pénteken a Kossuth rádióban a kormányfő is utalt már a találkozóra: „Azt látom, hogy a Brüsszelből jövő nyomás kivédését kitanultuk, Magyarország tudja, hogyan kell megvédeni a függetlenséget. A NATO egy nehezebb ügy, jön majd ide a NATO-főtitkár is. Azt látom, mindenképp ki kell maradnunk abból, amit a NATO ukrajnai missziónak nevez.”

Orbán a sajtótájékoztatón azt mondta Ukrajnával kapcsolatban:

• Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától arról, hogyan lehet eljutni a békéhez, de Magyarország tudomásul veszi, hogy a miénktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.
• De nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa.
• Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.

Stoltenberg hasonló szellemben reagált, bár ezzel közvetve odaszúrt Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolta a nyugati kormányokat. A NATO célja megelőzni a háborút – mondta a főtitkár. Szerinte abban nincs vita a NATO-n belül, hogy a szövetség képes védelmet nyújtani tagjainak, ezt teszi 75 éve, „békét, prosperitást biztosítva az egész kontinensnek.”

Ukrajnát illetően a találkozóról tudatta: a NATO eltökélt abban, hogy kiképzést, hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, „de tudomásul veszi, hogy Magyarország ezekben az erőfeszítésekben nem vesz részt.” Ugyanakkor a NATO ezen döntéseit „nem is akadályozza meg.”

Orbán szerint Magyarország garanciákat kapott tarra, hogy ne kelljen bevonódnia a háborúba – igaz, erre a NATO alapdokumentumai alapján egyetlen tagállam sem kötelezhető, Stoltenberg is beszélt arról, hogy a NATO-n kívüli kezdeményezések mindig a tagországok egyéni döntései alapján, önkéntesen történnek.

Csak két kérdés hangozhatott el

A sajtótájékoztatón mindössze két kérdésre volt mód. Az M1 arról érdeklődött Orbánnál, hogy mi a garancia arra, hogy Magyarország később sem vonódik be a háborúba. Orbán szerint a garancia erre a magyar kormány és Jens Stoltenberg szava.

„Nem vagyunk gyerekek, nem érdemes illúziókba ringatnunk magunkat”, nehéz kérdéseket vet fel „Oroszország inváziója Ukrajnával szemben, amely rendkívül nehéz világpolitikai helyzetet eredményezett” – mondta Orbán, egyértelműen Oroszországot nevezve meg a háború kezdeményező feleként.

Szerinte azonban „nem ért véget a nehéz időszak, lesznek, amikor újabb és újabb nehéz pillanatokban kerülnek az asztalra olyan döntések, amelyek Magyarország háborúba való bevonódását érintik.”

Stoltenberget arról kérdezte a Reuters, mit szól ahhoz, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a NATO őrült akciójának nevezte Ukrajna megsegítését. A főtitkár azt mondta, 32 tagországa van a NATO-nak, természetes, hogy akadnak eltérő vélemények, „de sokszor bizonyítottuk, hogy ezeken képesek vagyunk túllépni.”

Szerinte a NATO szerepének növelése Ukrajna kiképzésében, támogatásában egyetértésre talált a szövetség többi tagjánál, „azzal együtt, hogy elfogadtunk hogy Magyarország ebben nem vesz részt.”

Igaz, ez nem is kötelesség, nem következik ilyen kötelezettség a NATO alapdokumentumaiból sem – húzta alá Stoltenberg, jelezve, hogy

amit Orbán megerősített garanciának nevez, az valójában eddig is rendelkezésre állt a NATO minden tagja számára.

Erről korábban itt is írtunk már részletesebben.

Kétségtelen azonban, hogy ezzel a NATO-ból hosszabb ideje kibeszélő, Svédország NATO-csatlakozásához való hozzájárulását a végsőkig halogató magyar kormány és a NATO között diplomáciailag a viták időlegesen nyugvópontra kerülhetnek. A sajtótájékoztató után a felek a delegáció minden tagjával együtt gyorsan elhagyták a termet, elzárkózva így további újságírói kérdésektől.

Az elszigetelődésről nem volt szó

Stoltenberg azután érkezett Budapestre, hogy részt vett a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának ülésén.

Magyarország szövetségen belüli elszigetelődésére utalt a Financial Times diplomáciai értesülések alapján közölt információja, amely szerint

a B9 tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot.

A kizárás lehetőségéről nem volt szó a rövid sajtótájékoztatón.

A csoportot 2015-ben alapította Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azaz azok a NATO- és EU-tagállamok, melyek 1991 előtt a szovjet blokkba tartoztak. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre. A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról szóló állásfoglalásokat.

A NATO legkeletibb tagjai közül többen aggodalmukat fejezték ki Oroszország kísérletei miatt, melyek arra irányulnak, hogy újra befolyást szerezzen a régió felett; mivel még mindig erősen emlékeznek arra, amikor szovjet befolyás alatt éltek.

Bár Orbán a múlt vasárnapi EP-választást arra építette fel, hogy aki nem a Fideszre szavaz, az a háborúra szavaz, lényegében azt sugallva, hogy a Fidesz ellenében induló pártok győzelme esetén magyar katonák kerülnének az ukrán frontra a NATO döntésére, Stoltenberg néhány napja Helsinkiben ismét kijelentette, hogy a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába.

Orbán ütközőzónának látja Ukrajnát. „Akár tetszik, akár nem, akár tetszik az ukránoknak, akár nem, Ukrajna ott van a térképen, ahol van. A legjobb perspektíva az lenne számára, ha ütközőzóna lenne Oroszország és a Nyugat között” Szerinte egyébként 2008-ban lehetőség lett volna Ukrajna és Grúzia felvételére az EU-ba és a NATO-ba, de akkor elszalasztották ezt, azóta pedig Oroszország tovább erősödött, és nyilvánvaló, hogy most már nem is fogja hagyni. „Az oroszok újra és újra és újra és újra el fogják pusztítani Ukrajnát. Oroszország soha nem fog elfogadni egy olyan EU- és NATO-tagot, mint Ukrajna a küszöbén. Soha” – mondta a miniszterelnök még februárban.

A NATO delegációjának egy tagja egyszer már bocsánatot kért Kijevtől

Orbán és Stoltenberg sajtótájékoztatóján a felek delegációi is megjelentek. Magyar részről jelen volt

• Szijjártó Péter külügyminiszter,
• Szalai-Bobrovnitzky Kristóf honvédelmi miniszter,
• Balogh István, Magyarország NATO-nagykövete,
• Orbán Balázs, a kormányfő politikai főtanácsadója,
• Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár
• és az újonnan februárban létrehozott pozícióban, a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadójaként Bíró Marcell, akinek kinevezéséhez egy veszélyhelyzeti kormányrendeletre is szükség volt, hogy korábbi beosztásáról való lemondási határideje lerövidüljön, és így azonnal hivatalba léphessen.

A NATO részéről jelen volt

• Allison Hart, a NATO-n belüli Human Security Unit helyettes vezetője,
• Gjermund Eide, a főtitkár katonai tanácsadója,
• Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője
• és Stian Jenssen, a NATO-főtitkár kabinetfőnöke, aki tavaly nyáron azért volt kénytelen bocsánatot kérni Kijevtől, mert felvetette, hogy Ukrajna beleegyezhetne abba, hogy lemondjon a jelenleg Oroszország által megszállt területei egy részéről, ha csatlakozni akar a NATO-hoz.