Financial Times: Kizárhatják Magyarországot a NATO keleti tagállamainak megbeszéléseiről

A NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csoportjának tagjai fontolgatják, hogy kizárják megbeszéléseikről Magyarországot

– értesült több diplomáciai forrásból is a Financial Times. A neves brit üzleti lap keddi hírlevelében emlékeztet arra, hogy a B9-et 2015-ben alapította Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azaz azok a NATO- és EU-tagállamok, melyek 1991 előtt a szovjet blokkba tartoztak. A szervezet nem rendelkezik önálló intézményrendszerrel, inkább egy olyan fórum, melyen a tagok állam- és kormányfői, védelmi miniszterei és külügyminiszterei összehangolhatják biztonságpolitikai elképzeléseiket – különös tekintettel a 2014 óta akut problémának számító orosz fenyegetésre.

A B9 elmúlt ülésein azonban Magyarország rendre megvétózta az Ukrajna támogatásáról és esetleges NATO-csatlakozási folyamat felgyorsításáról szóló állásfoglalásokat; és mivel az Orbán-kormány az EU-ban is rendszeresen blokkolja-hátráltatja az ukrán háborús erőfeszítések támogatását, ezért „sok országnak elfogyott a türelme”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a B9-ek kedden, Rigában kezdődő tanácskozásán a magyar fél megint megvétózott egy állásfoglalás-tervezetet, ami amúgy élvezte a többi nyolc tagállam támogatását. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik diplomata szerint

valószínűleg ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a felállásban találkoztunk.

Ezt a szándékot azonban még nem tárták a nyilvánosság elé; a litván elnöki hivatal a lappal azt közölte, hogy „a NATO és az EU érdekében fontosnak tartjuk, hogy Magyarországot a szervezetben tartsuk”.

Kérdésünkre Paczolay Máté külügyi szóvivő az ügyben ezt válaszolta:

„A Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében. A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.”