VSquare: Kijev után Orbán Moszkvába is ellátogat

Pár nappal azután, hogy Orbán Viktor Kijevbe utazott, hogy találkozzon az ukrán elnökkel, újabb útra indul, és Vlagyimir Putyinnal is találkozhat Moszkvában. Az információt Panyi Szabolcs újságíró osztotta meg a X-en, a VSquare és a Direkt36 újságírója több, egymástól független közép-európai országokból származó forrása alapján értesült arról, hogy Orbán ellátogat a Kremlbe. Az információk szerint Szijjártó Péter külügyminiszter is Orbánnal tart.

Mindeközben az MTI arról írt Havasi Bertalanra, a miniszterelnök sajtófőnökére hivatkozva, hogy Orbán részt vesz a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján július 5-én és 6-án az azerbajdzsáni Susában.

A moszkvai útról szóló információkról küldtünk kérdést Havasinak, amint válaszol, frissítjük cikkünket.

A magyar kormányfő legutóbb tavaly októberben Pekingben találkozott Putyinnal az „Egy övezet, egy út” fórumán, ahova egyedüli EU-s politikusként utazott. A mostani várható találkozó annyiban más, hogy két napja Magyarország hivatalosan is átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnal már ilyen minőségében (is) találkozik Orbán.

Egy ilyen találkozót, akárcsak a kijevi látogatást, hosszas szervezőmunka előzi meg, így tehát Orbán már akkor tudhatta, hogy a héten Putyinhoz is elmegy, amikor Zelenszkijjel tárgyalt. Kérdés, hogy ezt elmondta-e az ukrán elnöknek vagy sem.

A legutóbbi Orbán–Putyin-találkozót Pekingben kétféleképpen értelmezték elemzők. Egyrészt úgy, hogy a találkozón Orbán körbeudvarolta Putyint, másrészt a nyilvános nyilatkozatok alapján virágnyelven épp azt közölte vele, hogy részben Moszkva lépései miatt, de a kapcsolatok eddigi szintje nem lesz fenntartható.

A pekingi találkozó nyilvános részén a magyar kormányfő arról beszélt, hogy „sosem voltunk még ilyen nehéz helyzetben”, a kétoldalú kapcsolatok „a katonai műveletek és a szankciók miatt” sok kárt szenvedtek. Ez közelebb áll az orosz narratívához, hiszen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború az orosz törvények szerint nem nevezhető háborúnak, csak „különleges katonai műveletnek”.

A kifejezéssel Orbán diplomáciai taktikázást választott, majd a TikTok-videójában már használta a háború szót, amikor a találkozó után – amelyen szerinte nem kapott Putyintól megnyugtató választ a tűzszünet esélyéről – azt mondta: célunk, hogy „a háború ellenére is fenn tudjuk tartani a magyar–orosz együttműködést az energia és egyéb gazdasági kérdések területén.”

Az is jól látható, hogy az EP-választások óta legalább három olyan esemény is történt (köztük a Zelenszkijjel való találkozó), ami arra utal, hogy Orbán esetleg enged a nyugati bírálóinak, és változtat az Oroszországgal, illetve az Egyesült Államokkal szembeni politikáján.

Azonban azt még korai megmondani, hogy lesz-e irányváltás az orbáni külpolitikában vagy sem, de az Egyesült Államok részéről folyamatosan presszió alatt van.

Elemzők szerint azonban ezt a nyomást Orbán Moszkva oldaláról is megkapja, így jelenleg két tűz között van, és korántsem biztos, hogy az oroszok szorításából „szabadulni” tud.

Az mindenesetre, hogy a miniszterelnök alig néhány nappal a kijevi látogatás után Putyinnal találkozik, arra utal, hogy továbbra is fontosnak tartja fenntartani az Oroszországgal szemben tanúsított politikáját, amit a bírálói kifejezetten oroszbarátnak tartanak.

Orbán az oroszokkal fenntartott kapcsolatát általában azzal védi, hogy a háború idején is szükség van párbeszédre, Magyarországot pedig szerinte nem szabad belesodorni a háborúba. Másrészt a kormányzati érvek közé tartozik az is, hogy Magyarország az energetika területén erősen függ Oroszországtól, ezért sem érdeke az ellenségeskedés.

Az elmúlt 14 évben ugyanakkor Orbán nem sokat tett azért, hogy az orosz függést csökkentse – noha még 2008 környékén ellenzéki vezetőként azt hangoztatta: nem szabad engedni, hogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja legyen.