Az uniós kormányok kérdőre vonják a magyart a „békemissziók” és a soros elnökség összemosása miatt

Tagállami kérésre az uniós tagállamok EU-hoz rendelt állandó képviselői szerdai ülésükön eszmecserét folytatnak Orbán Viktor „békemisszióiról”, írta hétfőn a Népszava több, egymástól független forrásra hivatkozva. Az értesülést kedden többek között a Politico és az ANSA is megerősítette, az olasz hírügynökség szerint „mintegy húsz” tagállam készül konfrontációra.

A magyar kormány július 1-én vette át fél évre a tagállami Tanács soros elnökségét. Pár nappal később Orbán Viktor Ukrajnába, majd Oroszországba, a Türk Tanács hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”.

A probléma, hogy ugyan a magyar kormány tagjai oda mennek, ahová akarnak és kétoldalúan tárgyalhatnak bárkivel, de a soros elnökség sehogyan sem képviseli az EU-t kifelé.

A követi testület is a Tanács része, így itt is magyar elnökséggel ülnek össze. A Népszava értesülései szerint a soros elnökség a fontos megbeszéléseket követő „egyéb napirendi pontok” közé száműzte a magyar miniszterelnök legutóbbi külföldi látogatásairól szóló beszámolót, ami eleve korlátozza a vita lehetőségét. Egy névtelen forrás szerint ennek ellenére nagy esély van rá, hogy a diplomaták nem csak Orbán Viktor utazásairól tájékozódnak, hanem általánosabban a soros elnökség szerepét is megvitatják. Egy másik szerint a magyar kormány képviselőinek meg kell magyarázniuk, hogyan értelmezik a tisztességes közvetítői szerepet, amelynek betartása az elnökség feladata, és mit gondolnak az őszinte együttműködés elvéről, amelyet minden tagállamnak tiszteletben kell tartania.

Az őszinte vagy hivatalos fordításban lojális együttműködés olyan elv, amit Bóka János EU-ügyi miniszter is hangoztatott az elnökség programbemutatóján, az egyik uniós alapszerződés tartalmazza és volt már perek jogalapja az EU bíróságán, például 2023 februárjában a magyar kormány ellen is. Múlt héten Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője arra figyelmeztetett, amikor a magyar kormány lojális együttműködéséről kérdezték a moszkvai út fényében: mindannyian „az Európai Unió Bíróságának felügyelete alatt” működnek.

A Népszava egyik forrása szerint egyértelműnek kellett volna lennie, hogy ezeken a látogatásokon a magyar miniszterelnök csak a saját országát képviseli, ehelyett

szándékosan sok kétértelmű megnyilvánulást tett,

például az elnökség logóját használta. A nagykövetek szerdán tisztán akarnak látni, mi is történik – mondta a lap forrása.

Gyakorlatilag ugyanerről beszéltek a Politicónak is. Egy diplomata szerint „nagyon világos”, hogy politikailag rosszallják, ami történik. „Eléggé zavarba ejtő az a sebesség, amivel ezt a trollkodást csinálja” – mondta a lap egyik diplomata forrása, egy másik „hasznos hülyének” nevezte a magyar miniszterelnököt az olyan kísérletekhez, amelyek aláássák az EU egységét.

A soros elnöknek nincs külügyi jogköre, Orbán csúsztatással védekezett

Ahogy azt Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megfogalmazta, a miniszteri Tanács elnöksége „nem foglalja magában az Unió olyan külső képviseletét, amely állam- vagy kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felelősségi körébe tartozik”.

A miniszteri Tanácshoz hasonló nevű, de külön intézményként külön elnökkel működő, állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője, Charles Michel gyakorlatilag ugyanerre emlékeztetett mindenkit csütörtökön. Orbán azzal igyekezett védeni a moszkvai útját a svájci Weltwochénak, hogy Nicolas Sarkozy akkori francia államfő szerepével vont párhuzamot a 2008-as orosz-grúz háború lezárásában, amikor Franciaországé volt a soros elnökség, de ez csúsztatás. Akkor még a miniszteri Tanács, valamint az állam- és kormányfői Európai Tanács elnöksége közös volt, de utóbbinak 2009 óta külön, választott vezetője van, ő képviseli állam- vagy kormányfői szinten az EU-t.

Borrell július 5-én figyelmeztette Orbánt a moszkvai útja után, majd az aznap a Türk Tanáccsal kezdődő találkozója alkalmából is, hogy nem az EU-t képviseli. (A külügyminiszterek tanácsi üléseit is ő vezeti, nem a soros elnökséget betöltő ország minisztere, mint a testület többi formációjában.) A jelek szerint a miniszterelnök nem vette a jelzést vagy egyszerűen nem törődik vele, például hétfőn is az elnökségi logóval posztolt a kínai „békemisszióról”.

A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón indokoltnak látta a logót a moszkvai látogatás esetében. Soros elnökként tárgyalni ténykérdés, jelentette ki Gulyás, olyat Orbán nem állított, hogy az EU nevében tárgyalt volna Putyinnal, de a miniszter szerint ha az orosz államfő ezt mondta, azért a magyar kormány nem tud felelősséget vállalni.

A tagállamok talán rövidíthetik az elnökséget, de úgy tűnik, még nem tartanak itt

Az Európai Bizottság az ügy miatt jelezte, hogy törölhet egy minden soros tagállamnál szokásos látogatást. Korábban az Európai Parlament kétszer is megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lenne hitelesen ellátni a soros elnökséget.

Ahogy erről korábban írtunk, a képviselő-testületnek nincs jogköre, hogy törölje vagy halassza az elnökséget, csak a tagállami Tanácsnak. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője X-en (a volt Twitteren) felvetette, hogy ez a lehetőség szerinte elvileg még mindig rendelkezésre áll, például az augusztusi nyári szünet utánra, szeptember 1-re hozhatnák előre a magyar után következő lengyel elnökség indítását. A Népszava cikkében nincs szó arról, hogy ez eddig bármelyik kormánynál felmerült volna, de a Politico szerint az ilyen tervek kezdenek lendületet kapni. „Még nem” – válaszolta egy diplomata arra, hogy fontolgatnák-e az elnökség rövidítését. „De mondom: még nem.”