Uniós alapelvet is sérthetett a kannabisz miatt, beperelik a magyar kormányt

Az Európai Bizottság pert indít a magyar kormány ellen, amiért nem tartotta magát a közösen megszavazott uniós állásponthoz az Egyesült Nemzetek Szervezetében a kannabiszról.

Az ENSZ-nek 2020 decemberében többek között arról kellett döntenie, leveszi-e a kannabiszt és a kannabiszgyantát a legveszélyesebb kábítószerek listájáról, és ezentúl a gyógyászati alkalmazással is rendelkező kábítószerek között tartja-e nyilván. A magyar kormány részéről Dancs Ferenc migrációs feladatokért felelős helyettes államtitkár azzal indokolta a javaslat elutasítását, hogy az a kannabisz fogyasztásának növekedéséhez fog hozzájárulni, ráadásul sérti a nemzetállamok szuverenitását. A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület viszont az ENSZ-döntés kapcsán azzal érvelt, hogy nemzetközi jó gyakorlatok alapján a kannabisz növényből és a szintetikusan előállított hatóanyagaiból biztonságos és hatékony gyógyszerek készíthetők, és olyan betegeken segíthetnek, akiknél más nem vált be. (Az ügy körülményeiről ebben a cikkünkben, a magyar történelmi előzményekről itt írtunk bővebben.)

Az ENSZ-ben az EU nem teljes jogú tag, csak a tagállamai, amelyeknek viszont tartaniuk kell magukat a közös döntésekhez, mert az EU rajtuk keresztül képviselteti magát. A tagállamok az EU Tanácsában 2020-ban előre el is fogadták az együttes álláspontjukat, a pszichotrop anyagok nemzetközi jegyzékbe vételre vonatkozó határozatok kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, a magyar kormány mégis az uniós döntéssel ellentétesen szavazott az ENSZ-ben.

Az Európai Bizottság 2021-ben – az uniós jog megsértésekor szokásos – kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. A testület szerint a magyar kormány nem tudott kielégítő magyarázatot adni az eljárás oda-vissza levelezős szakaszában, így a szerdai döntésével továbblép és az Európai Unió Bírósága elé idézi. Az Európai Bizottság úgy látja, az ország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, valamint megsértette az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés – magyar kormány által is gyakran hivatkozott – alapelvét. A kötelezettségszegési eljárások vége pénzbüntetés lehet.