2021. április 5. – 11:47
frissítve
Az Arcanum Digitális Tudománytár Magyarország legnagyobb sajtóadatbázisa, ahol az elmúlt évszázadok újságjainak, magazinjainak több tízmillió oldalában kereshetünk, böngészhetünk, legyen szó napi- vagy hetilapokról, sportújságokról vagy női magazinokról. Ez a cikkünk nagyrészt az Arcanumban feldolgozott és kereshető források felhasználásával készült.
A kannabiszról valószínűleg mindenki hallott már, és – szigorúan a nagy számok törvénye alapján tippelve – talán a Telex olvasói között is vannak páran, akik a hatását is megtapasztalták. A kannabisz gyógyászati felhasználása kevésbé ismert itthon, pedig több ezren használnak ilyen készítményeket egészségügyi problémáik miatt. Ezekben legtöbbször a kannabisz növény egyik hatóanyaga, a kannabidiol (CBD) nevű vegyület található meg, általában olaj formájában. Nem szabad összekeverni egy másik hatóanyaggal, a betépettség érzését okozó THC-val: a CBD-nek nincs ilyen hatása, és függőséget sem okoz. (Ugyanakkor vannak olyan készítmények, amelyek CBD-t és meghatározott mennyiségben THC-t is tartalmaznak, mert kutatások azt mutatják, hogy bizonyos esetekben együtt jobb a hatásuk.)
Az orvosi kannabisz használatát leggyakrabban rákos betegek fájdalmainak és a kemoterápia utáni hányinger enyhítésére, epilepsziás rohamok ellen, poszttraumás stressz kezelésére, idegrendszeri vagy sorvadásos betegségek (például Parkinson-kór, illetve szklerózis multiplex) tüneteinek enyhítésére javasolják.
Kolerára, epilepsziára, vérmérgezésre
A gyógyászati célú kutatások az elmúlt két-három évtizedben pörögtek fel, többek között annak köszönhetően, hogy a 1960-as években sikerült feltárni a kannabisz két fő hatóanyagának, a THC-nak és a CBD-nek a hatásmechanizmusát. Ma már számos országban engedélyezik az orvosi célra termesztett fű és származékainak receptre történő felírását, rengetegféle készítmény van forgalomban.
De a kannabisz gyógyászati felhasználása egyáltalán nem új dolog, az európai orvoslásban a 19. század közepe óta volt jelen, a legtöbb régi gyógyszerkönyvben lehet találkozni a nevével.
Magyarországon sem volt ismeretlen ismeretlen gyógyszerként a THC-tartalmú kannabisz, különböző formáiban egészen az 1930-as évekig lehetett találkozni vele a patikákban, de erről kicsit később.
A kannabisz orvosi felhasználásának meghonosítását egy William Brooke O'Shaughnessy nevű ír származású sebésznek tulajdonítják, aki az 1830-as években Indiában tanulmányozta a növény egészségügyi hatásait; arra jutott, hogy a kolera, az epilepszia és a vérmérgezés tüneteire is használható a szer, amellett, hogy kiváló étvágyjavító. O'Shaughnessy kutatásait hatalmas érdeklődés övezte, aminek nyomán hamar elterjedt gyógyszerré vált Európában a THC-tartalmú kannabisz. (Persze akkor még nem tudták, hogy mi az a THC.) 1889-ben dr. Edward A. Birch a rangos The Lancet orvosi folyóiratban már arról számolt be, hogy a kannabiszt sikerrel használta opiátfüggő betegeinek kezelésében.
„Úgy gondolom, nem kell aggódnunk a jövőben a veszélyes kábítószerek felírásánál, ha kender is kéznél van.”
Sir Russel Reynolds, Viktória királynő személyi orvosa egyenesen a leghasznosabb gyógyszernek nevezte. Elterjedt nézet, hogy a királynő maga is használt kannabiszt a menstruációs fájdalmak enyhítésére.
Minden ellen is jó
Visszakanyarodva Magyarországhoz: már az 1850–60-as évekből is találni olyan orvosi lapokat, amelyek a kannabisz gyógyászati felhasználását ismertették. Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány ügyvezető igazgatójának gyűjtése szerint az Orvosi Hetilap 1862-ben egy francia orvos nyomán számolt be arról, hogyan kezelték egy hároméves kislány tetanuszos rohamait az indiai kender kivonatával. A Magyarországon használatos gyógyszerek készítésére, minőségére, összetételére vonatkozó szabályokat tartalmazó Magyar Gyógyszerkönyv első, 1871-es kiadása kétféle formában is említi a kannabiszt, mindkettőt a kereszttel megjelölt gyógyszerek közé sorolták, vagyis kizárólag orvosi engedélyre adhatták ki gyógyszerészek. A dátumból látszik, hogy a hazai orvoslás nem sokkal maradt le az európai trendektől. A gyógyszertárakban a növény virágzatát (kenderfű), illetve az abból készült kivonatot árulták, amit cigarettában, szivarkában a jól ismert módon elszívtak. Egy 1911-es árlista szerint a kivonat grammonként 44 fillérbe került.
„Ép úgy készíttessék az indiai kenderből kétszáz grammból, mint a sisakvirág-kivonat, azonban ennél 90% tömény borszesz alkalmazandó és két rész dextrinnel kiszárítandó. A fű 13% sűrű kivonatot ad, feketészöld. Íze fűszeres, csípős és keserű. A benne foglalt hatóanyag vízben oldhatlan, míg borszeszben, égényben és chloroformban zöld színnel oldatik.”
Ezt már Balogh Kálmán, a budapesti egyetem gyógyszertan-professzora és a gyógyszerészeti intézet igazgatója írta a gyógyszerkönyvhöz készült 1878-as kommentárjában. Ebben tucatnyi betegséget sorol fel (régebbi, népies nevükön), amelyeknél a kannabiszt alkalmazták gyógyszerként. Ebből kiderül, hogy akárcsak manapság, az 1800-as években is elsősorban fájdalomcsillapításra használták, reumás megbetegedések, ízületi gyulladás, idegzsába, migrén, szülési és menstruációs fájdalom esetén. Bár itt Balogh Kálmán megjegyzi, hogy a kannabisz hatása elmarad a mákonyétól.
Ezenkívül megrögzött iszákosok alvászavaraira is ajánlották, de a beszámoló szerint veszettség, „idült őrjöngés” és hisztéria ellen is hatásosnak bizonyult a cannabis indica.
És ha valaki bágyadt volt, esetleg betegesen aggódott? Azt is kannabisszal kezelték: „utána az ideg működésben nagyobb élénkséget, nemkülönben az érlökések szaporodását tapasztalták”.
A kannabisz gyógyhatásainak ezzel még nem volt vége: használták még „mellszorulásnál és ideges szívdobogásnál”, a „gerincagy izgatottsági bántalmainál” és allergiás megbetegedésekre is.
Mai szemmel nézve egészen abszurdnak hat, hogy 1881-ben az Orvosi Hetilapban hirdették a Grimault-féle kannabisz-cigarettákat. A francia cég termékeit asztmás betegnek ajánlották, azt állítva, hogy az álmatlanságon is segít. „Ezen új gyógyszer Francziaország és a külföld legtöbb orvosa által a lélegzési bajok ellen ajánltatik. Elegendő a Cannabis indicából készült szivarkák füstjét belélegzeni, hogy a leghevesebb fojtó, görcsös és ideges köhögést rekedtséget, hangtalanságot arczideg-fájdalmat és álmatlanságot megszüntesse” – hangzott a hirdetés. Később aztán kiderült, hogy kannabiszt csak nyomokban tartalmaz, nadragulyát viszont annál többet.
Sárosi Péter kutatásai szerint részben a keleti emigrációba kényszerült magyarok közvetítésével jutott el Magyarországra a marihuána és a hasis. Egy híres magyar is kannabiszfogyasztó volt: a feljegyzések szerint Klapka György, az 1848–49-es szabadságharc legendás tábornoka lefekvéskor mindig elszívott egy hasisos cigarettát. Tóth Béla újságíró a mértékletes fogyasztás példaképeként mutatta be Klapkát 1899-ben: „A hasissal emberek milliói élnek, és ha nem csapnak át a szertelenségbe, semmi bajuk. Akárhány ilyen ismerősöm van és volt. Például Klapka tábornok, ki lefekvéskor mindig elszítt egy hasisos cigarettát; és ha kifogyott a készlete, telegráf útján rendelt magának Konstantinápolyból. Emellett szép hetvenkét éves kort ért, és élete fogytáig megmaradt testi, lelki épségében.” Egy Magyarországon is használt kolera elleni gyógyszer, a Chlorodyne szintén tartalmazott kendert. Sárosi szerint keveset tudunk a kannabisz orvosi felhasználásának magyarországi hagyományairól, marginális témának számít a hazai gyógyszerészetben. Hogy mennyire volt elterjedt és a mindennapokban használt gyógyszer a kannabisz, az további kutatásokat igényelne.
A szállítás alatt elpárolgott a felvidámító hatás
De ha ennyi mindenre használták a kannabiszt, akkor miért tűnt el az európai és a magyar orvoslásból? Balogh Kálmán is megemlíti a problémát, hogy mire Európába ért a Kelet-Indiából importált kannabisz, „elpárologtak belőle az illóolajok”, és bár izomgörcsök vagy fájdalom ellen továbbra is hatásos, a keleti népek által tapasztalt „felvidámító, étvágyat gerjesztő, részegítő, álomhozó és az ivarösztönt fokozó hatása” csökkent. Emiatt Európában, és így Magyarországon is, nagyobb dózisra volt szükség ugyanazért a hatásért, nehezebb is volt megfelelően adagolni a szert. Ez gyakran rosszullétekhez vezetett, vagy egyszerűen hatástalan maradt a gyógyszer. Schuschny Henrik 1887-ben írt le egy esetet, amikor egy páciense mindössze három étkanálnyi kannabisz extractum elfogyasztása után jelentős pszichotikus tüneteket mutatott, és napokig rosszul volt.
Ebben az is szerepet játszott, hogy akkoriban még nem ismerték a kannabisz hatóanyagait. Bókay Árpád 1891-es Újabb gyógyszerek gyakorló orvosok és gyógyszerészek igényeire tekintettel című könyvében kifejti, hogy valószínűleg a cannabinnak nevezett vegyület válthatja ki az ópiuméhoz vagy a morfinéhoz hasonló hatást, a többi alkotóelem csak gátolja ezt, ezért új készítményeket kell kikísérletezni.
A szintetikus és félszintetikus gyógyszerek megjelenése, az adagolás bizonytalansága, az ismeretlen hatásmechanizmus és a kiszámíthatatlan minőség miatt a kannabisz az 1900-as évek elejére fokozatosan kiszorult az orvoslásból, mondta Sárosi.
„Ma elég narcoticus gyógyszerrel rendelkezünk, nem esik tehát majd nehezünkre, nélkülözni oly szert, mely nem állandó hatása következtében oly megbizhatlan, mint a cannabis indica bármely készítménye” – érvelt az előbb idézett Schuschny Henrik.
Közben szigorodtak a kannabiszkereskedelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények, az Egyesült Államokban pedig egymás után hoztak marihuánaellenes törvényeket, ami szintén közrejátszott a kannabisz kiszorulásában.
A Magyar Gyógyszerkönyv 1934-es, negyedik kiadásában már nem is szerepel a kannabisz. A Budapesti Orvosi Újság 1933-ban, a Gyógyszerészeti Közlöny 1936-ban „veszélyes új bódítószerként” mutatta be a marihuánát, szemérmesen elhallgatva, hogy ugyanaz a szer korábban évtizedekig a magyar orvoslás része volt.
Magyarországon ma legálisan, receptre felírt formában kétféle, kannabiszból készült gyógyszerhez lehet hozzájutni, de egyik sem tb-támogatott: az egyik egy kizárólag kannabiszból kivont CBD-t tartalmazó gyógyszer, amivel epilepsziás betegeket kezelnek, a másik pedig egy sclerosis multiplexben szenvedő betegek kezelésében használt, 1:1 arányban THC-t és CBD-t tartalmazó szájspray. (Igen, THC-t is, ami egy bizonyos határérték alatt itthon is legális.) A magyar kormány ideológiai alapon áll az orvosi kannabisz kérdéséhez, nem valószínű, hogy megkönnyítenék az ilyen tartalmú készítmények engedélyeztetését és gyógyászati felhasználását.
A cikk az Arcanum támogatásával készült.