Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben elítéli az EU-tagjelölt Grúziában október 26-án tartott parlamenti választásokat, írja a testület közleménye. A jogi következmények nélküli dokumentum szerint a voksolás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és hozzájárul az ország folyamatos demokratikus visszalépéséhez. Az állásfoglalás kimondja, hogy ezért „teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom párt a felelős”.
Vizsgálatot, új választást és szankciókat szeretnének
A képviselők elítélik a számos és súlyos választási jogsértéseket, köztük a választók megfélemlítésének, a szavazatok manipulálásának, a választási megfigyelők és a média befolyásolásának, illetve az elektronikus szavazógépek manipulációjának dokumentált eseteit. Az ország Központi Választási Bizottsága által kihirdetett szavazási „eredmények nem szolgálják a grúz nép akaratának megbízható képviseletét” – teszik hozzá. Az EP – ahogy a szöveg szerint a nemzetközi közösségnek is kellene – elutasítja a grúz választások eredményének elismerését. A képviselők azt akarják, hogy a választásokat egy éven belül alapos nemzetközi felügyelet mellett és független választási adminisztráció szervezésében újra rendezzék meg.
Az EP támogatja a választási manipuláció vádjainak független nemzetközi kivizsgálására irányuló felhívásokat. Azt szeretné, hogy az EU és tagállamai szabjanak ki szankciókat azokra a grúziai tisztviselőkre és politikai vezetőkre, akik felelősek a demokratikus visszalépésért, a választási törvények és normák megsértéséért, illetve az állami intézményekkel való visszaélésért. Ebbe a körbe tartozik Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Tbiliszi polgármestere és a kormányzó Grúz Álom Párt főtitkára, Kakha Kaladze, a grúz parlament elnöke, Salva Papuasvili, valamint a volt miniszterelnök és oligarcha, Bidzina Ivanisvili. (Ilyen büntetőintézkedésekről csak a tagállamok dönthetnek egyhangúlag.)
A képviselők arra is felszólítják az EU-t, hogy szigorúan korlátozza a grúz kormánnyal és parlamenttel való hivatalos uniós szintű kapcsolattartást, miközben egyértelműen kijelentik, hogy Grúzia a közelmúltban elfogadott antidemokratikus jogszabályok, köztük az „átláthatóságról és a külföldi befolyásról szóló törvény” miatt már gyakorlatilag felfüggesztette uniós integrációs folyamatát.
Elítélik az orosz beavatkozást
Az EP határozottan elítéli Oroszország szisztematikus beavatkozását a grúziai demokratikus folyamatokba, olyan dezinformációkkal, mint például a „Globális Háborús Párt” összeesküvés, amely azt állítja, hogy az ország ellenzéke állítólag a Nyugat utasítására háborúba sodorná az országot Oroszországgal. A képviselők figyelmeztetik a grúz hatóságokat, hogy a törvényesen létrehozott politikai pártok betiltására tett kísérletek még inkább elidegenítenék az országot az EU-tól, és lehetetlenné tennének minden lépést az uniós csatlakozás felé. Azt is kimondják, hogy a Grúz Álom által folytatott politika összeegyeztethetetlen Grúzia euroatlanti integrációjával. (Júniusban az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is egyhangúlag arra figyelmeztettek, hogy a fejlemények gyakorlatilag leállítják a csatlakozási folyamatot.)
Az állásfoglalás
elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnök grúziai látogatását, „amely sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására”, illetve „hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét nem az EU nevében szólalt fel”.
Orbán a grúziai választás után hamar Tbiliszibe utazott. Az idei év második felében a magyar kormány látja el az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét, bár ezt nem mosták úgy össze a vizittel, mint az elnökségi logóval és kétértelmű nyilatkozatokkal kísért júliusi „békemissziót”, amivel a tagállamok túlnyomó részének is gondjai voltak. (A magyar kormány grúziai politikájáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)
A DK igennel, a Mi Hazánk és a Fidesz-KDNP nemmel, a Tisza nem szavazott
Az állásfoglalást 444 szavazattal, 72 ellenében és 82 tartózkodással fogadták el. A szavazási jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül a DK-sok igennel, a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna és a Fidesz-KDNP képviselői nemmel szavaztak, bár utóbbiak közül csak hatan a 11-ből. A tiszások viszont egyáltalán nem adtak le voksot, ahogy az eddig rögzített csütörtöki végszavazások egyikén sem, vagyis feltehetően valóban hiányoztak.
A javaslatról november 13-án vitatkoztak, ahol egyetlen magyar felszólalóként a Patrióták Európáért csoport nevében László András arról beszélt, Grúziában szabad és tisztességes választásokat tartottak, „ezt mindenki tudta, aki ott volt”. A fideszes képviselő nemzetközi megfigyelőként jelen volt a választásnál, ahol civil szervezetek, ellenzéki pártok megfigyelői és választók is azt mondták neki, hogy bíznak a választások tisztességében. Voltak kisebb provokációk és incidensek néhány szavazóhelyen, de „semmi olyan, ami máshol ne történhetett volna meg”. A kormánypárt több mint 300 ezer szavazattal nyert, a csalási vádak meg sem közelítik ezt a nagyságrendet, de
az uniós országok politikusai utólag megpróbálják destabilizálni Grúziát, és felpörgetni a tiltakozásokat. A grúzok demokratikus döntést hoztak, ezt még akkor is tiszteletben kell tartani, ha sokaknak nem tetszik az eredmény az EU-ban.
A grúz miniszterelnök a választások utáni első nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy továbbra is folytatni akarja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, László szerint ezeket az EU-nak is folytatnia kellene.
