Szijjártó: Ismét vétót emeltem

Minőségileg új helyzet állt elő Ukrajnában, jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az uniós kollégáival találkozott hétfőn Brüsszelben, ahol az orosz invázió mellett a szír hatalomváltás és az uniós csatlakozási folyamatban megrekedt Grúzia is a napirenden szerepelt.

Szijjártó úgy látta, az USA megválasztott, „békepárti” elnöke és a felgyorsult orosz előrenyomulás miatt van új helyzet Ukrajnában, utóbbit állítása szerint az ülés elején bekapcsolt ukrán külügyminiszter is megerősítette. Ezt viszont figyelmen kívül hagyják, a döntő többség tovább erőlteti az eddigi stratégiát, ami kudarcot vallott, eszkalációval fenyeget és egész Európát rendkívül nehéz helyzetbe hozta, mondta. „A karácsony közeledte sem érdekli őket”, senki sem támogatta a karácsonyi tűzszünet ötletét, beleértve az ukrán külügyminisztert is. Bár volt, aki általánosságban beszélt tűzszünetről, sokan kifejezetten ellene érveltek, csak szlovák kollégája hangoztatta a diplomáciai megoldás asztalon tartását. „Ha nincsenek harcok, nincs orosz előrehaladás sem”, ezért nem tartotta logikusnak az ellenzést. „Egészen egyszerűen nem igaz” – mondta arról, hogy a magyar kormány ne tájékoztatta volna az ukránt Orbán és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésének tényéről vagy tartalmáról, ő utána beszélt az ukrán külügyminiszterrel és az elnöki hivatal vezetőjével. (Dmitro Litvin elnöki kommunikációs tanácsadó pénteken azt állította, hogy nem tájékoztatták őket a Putyinnal folytatott tárgyalásról, és Ukrajna nem is hatalmazta fel Magyarországot ilyesmire.)

A lengyel kollégája szerinte azt javasolta, hogy a hadköteles ukrajnai menekültek ne kapjanak szociális támogatásokat. Az emberéletek mentése helyett a sorozást és a fegyverszállításokat erőltetik.

Ismét vétózta, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki korábban Ukrajnába vitt katonai eszközök, fegyverek után a tagállamoknak. Magyarország „eddig sem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz és a mai napon sem járultam hozzá” egyedüliként a békekeretes kifizetéshez, jelentette ki. (A magyar kormány eddig hét kifizetést engedett át az alapból Ukrajnába vitt felszerelés után a tagállamoknak. Legalább egyszer élt konstruktív tartózkodással, ami azt jelenti, hogy az adott tagállam nem köteles alkalmazni a határozatot, de elfogadja, hogy köti az EU-t. A kerethez a gazdasági teljesítmény alapján járulnak hozzá a tagállamok, Magyarországra nagyjából egy százalék jut.)

A kormány változatos érvekkel több mint egy éve tartja fel 6,5 milliárd euró utalását, de Szijjártó hétfőn már nem is adott indoklást. Ha a másik 26 tagállam önként szeretné kifizetni, nem áll az útjába, de „valamilyen oknál fogva – csak nem képmutatás van a dolog mögött? -” ezt nem akarják megtenni. Azt sem támogatja, hogy az ukrajnai katonákat kiképző misszióval Kijevbe telepítsenek egy koordinációs egységet vagy a biztonsági szektor reformjára (ezalatt a fegyveres erőket, rendőröket és határőröket is értik) tanácsadókat küldjenek, mert az eszkaláció kockázatával jár.

Az új, hétfőn elfogadott szankciós csomag „Magyarország szempontjából egy könnyítést jelent”, mert meghosszabbítják az orosz eredetű kőolajtermékek Mol-exportját. Az „őrült ötleteket”, mint például Kirill pátriárka szankcionálását „sikerült kigyomlálni”, ezért nem vétózta meg, mondta az egyhangúságot követelő döntésről. Ami maradt, „nem okozott nemzeti érdeksérelmet, sőt”.

Grúzia ügyében

„az Európai Unió a politikai képmutatás világrekordját állította fel a mai napon”,

mondta a 27 tagot, köztük Magyarországot tartalmazó EU-ról egyes szám harmadik személyben. Nem a „Brüsszel” által kívánatosnak tartott liberális erők nyerték a grúziai választásokat, hanem a „konzervatív, békepárti, patrióta” kormánypárt, erre pedig „elementáris erejű politikai támadást indítottak”. Rendőrségi vezetőket akartak szankciós listára tenni, de ezt „Szlovákiával közösen megvétóztuk”. A grúzok akaratát tiszteletben kell tartani, és az elmúlt években például háromszorosára ugrott a 12 éve kormányzó párt alatt az egy főre jutó nemzeti jövedelem, tehát a kormány jó teljesítményt nyújtott. Grúz kollégája arról beszélt neki, hogy a tüntetők között voltak rendkívül erőszakosak, több mint 40 rendőr sérült meg, ezért egyoldalúak a jelentések a rendőri erőszakról. Nem lehet szankcionálni egy országot, mert úgy döntött, 2028-ra tolja el a csatlakozási tárgyalásokat. (A grúz miniszterelnök december elején azt állította, hogy ők nem függesztettek fel semmit, „ez hazugság”. Az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor már a választás előtt, júniusban kimondták: a grúziai fejlemények gyakorlatilag leállítják a csatlakozási folyamatot.)

Szíriánál el kell kerülni, hogy a terrorizmus, a szélsőséges eszmék, a migráció kiinduló helye legyen és üldözzék ott a keresztény közösségeket. Utóbbiakat a magyar kormány továbbra is támogatni fogja.

Az EU miniszteri Tanácsának év végéig tartó magyar elnöksége „a célkitűzéseit tekintve” kifejezetten sikeres, „talán senki által el nem várt sikert tudott elérni”. (A testületnek a külügyi formációja az egyetlen, amit nem a soros kormány elnököl.) Három, rendkívül fontos területen előre tudtak lépni.

Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozása a nemzeti érdekekkel teljesen egybevág. A magyar-román határ két oldalán élő közösségek kapcsolata sokkal sűrűbb és akadálymentesebb lehet, ráadásul az egyik legfontosabb magyar exportpiacként sok szállítási viszontagságot is ki tudnak iktatni.

A nyugat-balkáni bővítés is felgyorsult, mert Albániával korábban megnyitották az első csatlakozási fejezeteket (a csoportosított uniós jogszabályokat, amiket a jelölteknek át kell venniük), holnap újabbakat kezdenek el, 7,5 év után este Montenegróval pedig először zárnak le fejezeteket.

A Budapesten elfogadott versenyképességi nyilatkozat kellő alapot tud adni, hogy az eddigi visszaesésből az EU a növekedés útjára tudjon lépni, ami nagyon fontos, mert minél jobban megy az európai gazdaságnak, az annál jobb a bele mélyen integrált magyarnak is.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió