Magyar elnökséggel döntöttek: január 1-től Bulgáriát és Romániát teljesen felveszik a schengeni övezetbe

Jövő év elejétől teljesen felveszik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe Bulgáriát és Romániát, döntött csütörtökön az Európai Unió miniszteri Tanácsa, amiről a testület magyar elnöksége az X-re posztolt.

Lassan másfél évtizede húzódott

„Történelmi pillanat, hogy végre teljes jogú schengeni tagként üdvözöljük Bulgáriát és Romániát” – nyilatkozta a Tanács közleménye szerint a csütörtökön kezdődő ülést elnöklő Pintér Sándor. A belügyminiszter hangsúlyozta: „a magyar elnökség kiemelt fontosságú célja volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése ezekkel a tagállamokkal és köztük a belső szárazföldi határokon, és ma ezt valóra váltottuk. Ez a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgároknak, hanem az EU egészének is előnyös lesz.”

A döntést az Európai Bizottság is üdvözölte. Ez a fontos lépés erősíti a schengeni övezetet és a belső piacot, növeli az utazások számát, a kereskedelmet és a turizmust. A szilárd schengeni övezet szilárdabbá teszi az EU egységét, és világszinten erősebbé teszi az EU-t, írta a testület. „Teljesen Schengenben – ahová tartoztok”, üzente X-en az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

A mai egy fontos nap Schengennek, a két ország csatlakozik a térséghez, jelentette ki tényként már az ülésre érkezve Léon Gloden luxemburgi külügyminiszter. Az övezet jövőre lesz negyvenéves, fontos nekik, hogy ez nagy buli legyen, mert az EU egyik legnagyobb vívmányáról van szó, mondta a luxemburgi településről elnevezett övezetről.

Pintér az ülésre érkezve még nem mondott biztosat arról, mindenki beleegyezik-e az egyhangúságot követelő döntésbe. Bízott benne, hogy ma elérik: valamennyi belügyminiszter megszavazza a bővítést. Meggyőződése, hogy 2011-ben, amikor az előző magyar tanácsi elnökség idején elnökként először benyújtották ezt a kérést, a két ország már fel volt készülve a csatlakozásra. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt már 2010-ben ellenőrizték, megállapították, hogy technikailag készek, és ha így van, erőfeszítéseket tettek és jogszabályokat változtattak, megérdemlik a tagságot.

2011 januárjában a Spiegel szerint még derűlátó volt, hogy az első magyar elnökség alatt megszavazhatják a két ország csatlakozását. Ezt akkor a franciák és a németek ellenezték a leghangosabban, de a lap szerint nem voltak ekkor egyedül a véleményükkel. Arra az „együttműködési és ellenőrzési mechanizmusra” (CVM-re) hivatkoztak, ami rögtön Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozásakor indult, mert a két ország még nem állt teljesen készen az EU-tagságra az igazságügy és a korrupció elleni harc terén. Az Európai Bizottság így hiába nyilvánította 2011-ben alkalmasnak a két országot a schengeni csatlakozásra, a döntés előbb októberre, majd még tovább húzódott.

A két ország helyzetén csak tovább rontott a 2015-ös menekülthullám. Törökország felől százezrek érkeztek a Balkánon, akiknek a bolgár vagy görög határ után egy külső schengeni határon is át kellett jutniuk – légvonalban legközelebb Magyarországon. Bulgária és Románia schengeni tagságával ez a plusz akadály már nem áll majd az útjukban. A szabályok szerint elvben az első külső határon regisztrálni kell a menedékkérőket és ott is kell elbírálni a kérelmeket, de ha ezen észrevétlenül átszöknek, gyakorlatilag akadálytalanul mehetnek a térségen belül máshová. A schengeni bővítéssel Bulgáriába vagy a régóta tag Görögországba bejutva bármiféle további ellenőrzés nélkül utazhatnak Magyarországon keresztül például Ausztriába, ahol általában így is évente az egyik legtöbb menedékkérelmet adják be.

Nem csoda, hogy Ausztria kormánya lett Hollandiáé mellett a fő akadály Bulgária és Románia schengeni csatlakozásánál. A két nyugat-európai országból, ahol hagyományosan erősek a bevándorlásellenes, euroszkeptikus pártok, évekig blokkolták a döntést. Közben – Bulgáriánál 2019-ben, Romániánál 2022-ben – az Európai Bizottság arra jutott, hogy mindkét ország teljesítette a CVM elvárásait. (Végül formálisan 2023-ban szüntették meg az eljárásokat.) Így felcsillant a remény, hogy 2022-ben végül beengedhetik őket, ki is írták a szavazást, de az osztrák kormány Bulgáriánál és Romániánál, míg a holland csak előbbinél vétózott. Abban az évben 75 ezer regisztrálatlan menedékkérő érkezett Ausztriába, ez „olyan biztonsági probléma, amit nem tudunk csak úgy eltörölni”, így nem lehet bővíteni a schengeni övezetet, indokolta a döntést Karl Nehammer kancellár a Euronews szerint.

A magyar elnökség előtt elkezdtek haladni, de a kormány nagy lökést adott

Épp ezért volt kulcsfontosságú az a néhány hete kötött négyoldalú bolgár-magyar-osztrák-román megállapodás, amit magyar közvetítéssel Budapesten írtak alá. A nyilatkozat szerint „kezdeményezik a szükséges lépéseket a formális tanácsi döntéshez”, hogy év végéig „kijelöljék a dátumot” a szárazföldi ellenőrzések eltörléséhez. Megegyeztek, hogy közös határvédelmi egységet küldenek a bolgár-török határra, és legalább fél évig még a magyar–román, valamint a román–bolgár határon is lennének ideiglenes – nem feltétlenül állandó, de rutinszerű – ellenőrzések.

Orbán Viktor akkor úgy értékelte az egyezséget, hogy azzal minden akadály elhárult, ami eddig lehetetlenné tette Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Ha minden a tervek szerint halad, akkor január 1-től a magyar–román határon nem kell már megállni gépjárművel, és ez „nagy pillanat lesz mindannyiunk életében”.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az egyezség aláírásakor még nem ígérte biztosra, hogy nem blokkol tovább, de azóta bejelentette: nem fog vétózni. A döntést megelőlegezte az is, hogy november végén a magyar elnökség a hivatalos határozatot meghozó miniszterek alatti szinten, az EU-hoz rendelt állandó képviselők közt „véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését”. Itt gyakran próbaszavazásokat tartanak, és a miniszterek sokszor valójában már csak formálisan bólintanak rá a rég megszületett eredményre, de Ódor Bálint magyar állandó képviselő kicsit talányosan fogalmazott arról, pontosan mit jelent az előkészítés véglegesítése.

Mindenesetre a magyar kormány a négyoldalú egyezséggel segített, hogy az osztrákok politikailag könnyebben eladhassák otthon a bővítést, és továbbra is visszafogott maradhasson a migráció. A döntéshez már tavaly sokkal közelebb kerültek, amikor úgy döntöttek, idén március végétől részlegesen beengedik a két országot a belső határőrizet nélküli térségbe, de csak a légi és vízi határátkelőknél. Ettől még nem volt garantált, hogy a magyar elnökség alatt a szárazföldiekről is megegyeznek.

Százéves szétválasztottság érhet véget

A döntés nyilvánvaló nemzetpolitikai okokból fontos volt tanácsi elnökként a magyar kormánynak. Orbán Viktor tavaly az erdélyi Tusványoson ígérte, hogy kiemelt téma lesz a két ország schengeni tagsága, és idén októberben az Európai Parlamentben is megemlítette ezt a célt. Bóka János EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy igyekeznek majd elősegíteni a konszenzust a szárazföldi határátkelőkről.

Az 1920-as trianoni szerződéssel Erdély Romániához került, és úgy szakította két részre a partiumi és alföldi részeket, hogy több nagyobb várostól – mint Arad, Nagyvárad vagy Szatmárnémeti – épp nyugatra fut a határ, az 1940-1944 közötti időszakot leszámítva elvágta a kapcsolatokat. Ahogy azt a Telex novemberi riportja is bemutatta, ezzel sok, korábban a városok vonzáskörzetéhez tartozó terület lett „a világ vége”, a hatás máig látszik a vasúthálózaton is.

Románia uniós csatlakozása után a 2007-2013-as költségvetési időszak határon átnyúló együttműködési programjából nekiálltak legalább az utakat ismét összekötni, de az Átlátszó már 2015-ben lezárásokba futott. „Az ok mindenhol ugyanaz: Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, tehát hiába építenek utakat Magyarország és Románia között”, azokat „határátkelők nélkül nem hasznosíthatják, határsértést követ el, akik átkel rajtuk”. Időnként át lehetett menni rajtuk, 2017-ben tíz helyen nyitották meg a határt alkalomszerűen, de ilyenkor rendőröket kellett odaállítani, hogy ellenőrizzék az áthaladókat.

Ahogy azt a Transtelex bemutatta 2022-ben, a gyors schengeni csatlakozásban bízva a drága városi lakások helyett többen inkább a magyar oldalon vettek házat, hogy aztán onnan ingázzanak, de ez a sűrű forgalmú időszakokban különösen keserves lett. A schengeni csatlakozással eltűnhetnek az utakat lezáró betontömbök (a belső határokon elvileg nem lehet akadályozni az áthaladást), és alapesetben a most használt átkelőknél sem kell már megállni ellenőrzésre, így a bódéknál feltorlódó sorok sem fogják akadályozni a forgalmat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntés után egy Facebook-posztban jelezte is, hogy a magyar-román határon rögtön tíz határkeresztező út nyílik meg január 1-én, így a térségben élő közösségek, családok, barátok a továbbiakban nem kényszerülnek hosszú kerülőkre. A miniszter szerint a kétoldalú gazdasági együttműködés is újabb lendületet kap, miután vége lesz a kamionok hosszú várakozási idejének, ami azért is fontos, mert Románia a magyar gazdaság egyik legfontosabb exportpiaca.

A schengeni bővítésnek lehetnek olyan furcsa következményei is, hogy Szegedről Debrecenbe majd gyorsabbá válhat eljutni Románián keresztül, mint csak magyar utakon.

Átrendezheti a migrációs útvonalakat

Az osztrák félelmek alapján a bolgár-román csatlakozás áthelyezheti az eddigi nyugat-balkáni migrációs útvonalat is. Magyar szempontból ennek az lenne a jelentősége, hogy már nem egy schengeni külső határára érkeznének a menedékkérők, ahol felelne a kérelmeik elbírálásáért, hanem egy belsőre. A déli határon csökkenő nyomás mellett a kormány könnyebb szívvel felelhet meg az uniós menekültügyi szabályoknak, amiről egy most nagyjából 380 millió eurónál tartó és naponta egymillió euróval növekvő büntetés mellett „a megegyezés szándékával” tárgyal.

A 2026-tól teljesen alkalmazott menekültügyi csomagnál is segíthetne, ha kevesebben próbálkoznának déli irányból. Az új szabályok bevezetik a határeljárási kapacitást, azaz meghatároznák, hogy a tagállami hatóságok mennyi – valószínűleg elutasított – kérelmet tudjanak egy gyorsított eljárással feldolgozni, és addig a kérelmezőket ellátni. A kiszámításához a szabálytalan határátlépések összesítésén alapuló képletet használnak, ami elsőre Magyarországnál jött ki a legmagasabbra, bár ebben az uniós jogot sértő magyar rendszer sajátosságai is szerepet játszottak. Ha az útvonal áttevődne a belső határra, ahol nincs ellenőrzés, az ismert szabálytalan határátlépések száma is nagyot eshetne.

Mindez nem jelenti, hogy a magyar hatóságok csukott szemmel mindenkit beengedhetnek Románia felől. A schengeni szabályok indokolt esetben és korlátozottan, fél évre engedik a rutinszerű ellenőrzéseket. A négyoldalú alku szerint ezt a magyar-román és a bolgár-román határon is bevezetik legalább hat hónapra. Több tagállam, köztük Ausztria már 2015 óta folyamatosan fenntart ilyen intézkedést félévente megújítva, az osztrákok egyszer az addigi laza uniós szabályokat is megsértették.

Idén egy új schengeni szabálykönyvet fogadtak el, hogy „az ellenőrzések visszaállítására csak végső megoldásként kerülhessen sor”, de ellehetetlenítheti a visszarendeződést, ha megugrik a bolgár-román folyosón a migráció. Ez ellen segíthet a négyoldalú megállapodás, benne a közös határőrizeti egységgel. Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye hangsúlyozta, hogy a két országban kísérleti program indult a gyors menekültügyi és visszaküldési eljárásokra, a testület pedig továbbra is pénzügyi támogatást nyújt, valamint az uniós határőrizeti szerv, a Frontex segítségét is felajánlotta.

A csütörtökön kezdődött tanácsi ülésen többek között a schengeni övezet állapotáról és a menekültügyekről is tárgyalnak a miniszterek.