A javasoltnál súlyosabb, közel 80 milliárd forintnyi lett a büntetés a magyar menekültügyi szabályok miatt

Az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) bünteti Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul ez naponta egymillió euróval tovább emelkedik, döntött csütörtökön a testület. Az összeg jóval magasabb, mint az eredeti javaslat alsó határa.

„E kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”

– indokolta a döntést a testület közleménye.

A kormány 3,5 év alatt nem hajtotta végre rendesen az ítéletet

Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez.

A tranzitzónák bezárása után ideiglenesen bevezetett rendszert is közös jogot sértőnek találták tavaly júniusban egy másik eljárásban. A rendszerben a magyar határon benyújtott menedékkérelmeket – néhány kivételes esetet leszámítva – csak akkor bírálják el, ha a beadó előtte a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot tett, azt elfogadták és belépési engedélyt adtak. (Vagy lehet Horvátország felé menni, ahol egyből be lehet adni a kérelmet és a 2023-as horvát schengeni csatlakozás óta elvben arrafelé sem kell további határellenőrzéssel számolni.)

A késlekedés miatt az uniós testület 2022 februárjában megtette a következő lépést és pénzbírság megállapítását kérte az EU bíróságától. Elsőre legalább napi közel 5500 eurós büntetést kért arra az időre, ami a legutóbbi és a mostani ítélet között eltelt. Ez már decemberben is nagyjából egymillió eurót, közel 400 millió forintot tett ki. A napi bírságot több mint 16 ezer euróra emelte volna, ha a kormány még utána sem hajtaná végre az ítéletet. A bíróság úgy döntött, hogy a menekültügyi rendszer miatt naponta 900 ezer euróval, a kitoloncolási miatt pedig 100 ezerrel nő az összeg, ebből áll össze az egymillió euró.

Az ilyen büntetések levonhatóak az uniós tagállamnak járó támogatásokból. Nemrég, 2021-ben hasonló bírságot kapott Lengyelország az igazságügyi rendszer átalakítása miatt, ott is napi egymillió eurós büntetést szabott ki a bíróság, amit egy fellebbezés után 2023-ban a felére csökkentett.

Az EU bírósága három döntést hozhatott:

• szembe megy az Európai Bizottság véleményével, és kimondja, hogy teljesült a 2020-as ítélet;
• jóváhagyja az Európai Bizottság javaslatát a bírságra és az összegre;
• elfogadja, hogy legyen büntetés, de módosítja (csökkenti vagy akár növeli), hogy mekkora.

Uniós alapelvet is sért, amit a magyar kormány csinált

A bíróság csütörtöki indoklása szerint a magyar kormány „a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól”. (A lojális együttműködés uniós alapelv, aminek a megsértésével már nem először vádolják a magyar kormányt, többek között itt írtunk róla.) „E magatartás jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét, ami rendkívül súlyosan érinti mind a magánérdekeket, és többek között a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit, mind pedig a közérdeket.”

A bíróság szerint a kötelezettségszegés, „amely

a hatását tekintve a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is fennálló, arra vonatkozó felelősséget, hogy az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmező személyek befogadása, a kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése,

súlyosan sérti a szolidaritásnak és a felelősségnek a tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét”. Ez „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”.

A naponta növő bírságnál is többet bukhatunk

A menedékjogot érintő súlyos kockázatok miatt az Európai Bizottság az uniós belügyi alap kifizetéseit is blokkolta, de ez az egyik olyan feltétel, ami semmilyen más, a magyar támogatásokat érintő eljárásnak sem része. Így nem emiatt tartják vissza például a részben elérhetővé tett, 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatások többi részét vagy a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapot. Ez összegre a legkisebb, a felzárkóztatási pénzek 0,3 százalékát blokkoló horizontális feltétel.

Gulyás: Börtönt kért a bizottság és halált szabtak ki

Az ítélet után nem sokkal tartották a magyar kormány heti sajtótájékoztatóját, de már egy májusi kormányinfón is beszéltek róla. A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely akkor azt mondta, a döntés tudomásuk szerint már megszületett a bíróságon, de a kihirdetését az európai parlamenti választások utánra tolták ki. Gulyás úgy látta: az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy a „külső határ védelmében példamutató” Magyarországot kell támadni.

A büntetés kiszabása utáni kormányinfón Gulyás felháborítónak, az uniós jognak és az alaptörvénynek ellentmondónak nevezte a döntést, gyáva lépésnek nevezte, hogy csak az EP-választás után hirdették ki. ilyen ítéletet szerinte egy normális bíróság nem hozott volna meg. Sérelmezte a javaslat 70-szeresére emelt összeget, ami a minisztert a kommunista rémuralomra és a Rákosi-rendszerre emlékeztette, miszerint „börtönt kért a bizottság és halált szabtak ki”.

Épp átalakítják az uniós rendszert

Alapesetben most az a tagállam felel egy menedékkérelem elbírálásáért, amelyiknél az érkező átlépte az EU külső határát. Ez gyakorlatilag a külső országokra hárítja a felelősséget. Ha náluk mégsem regisztrálják a kérelmezőket – mondjuk azért, mert egy plusz adminisztratív lépést várnak el tőlük és ezért inkább eleve máshol próbálkoznak vagy egyszerűen csak átengedik őket –, nincs is dolguk ezzel. Az uniós menekültügyi statisztikák szerint a legtöbb kérelmet külső schengeni határországok helyett általában Németországban és Ausztriában adják be. Válaszul többek között ez a két ország is – a schengeni szabályokat kijátszva, félévente hosszabbítgatva – „ideiglenes” határellenőrzéseket vezetett be.

Az EU épp átalakítja a menekültügyi rendszerét, amivel például a gyaníthatóan alaptalan és várhatóan elutasított kérelmezőknél bevezet egy gyorsított „határeljárást”, addig pedig a határ közelében kell tartani őket (akár kifejezetten tranzitzónában). Ha egy menedékkérelmet elutasítottak egy tagállamban, onnantól másikban sem lehet próbálkozni. A csomag kulcselemeit a tagállamok – az Európai Parlament után – idén májusban szavazták meg. (Arról, hogy miért kezdett emiatt a magyar kormány migránsgettózni és ez hogyan függ össze a mostani bírságot érő menekültügyi rendszerrel, itt írtunk bővebben.)

A csomag kedden lépett életbe, de nagy részét 2026 júniusától kell végrehajtani. Az Európai Bizottság szerdán mutatta be a végrehajtási tervét, hogy a tagállamok készen álljanak a határidőre. A dokumentumot az EU belügyminiszteri Tanácsa elé terjesztik, ami csütörtökön ül össze, majd a kormányoknak december 12-ig kell kidolgozniuk a nemzeti végrehajtási terveiket. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke a bemutatón arról beszélt, hogy ugyan szeptemberig várhattak volna, de több időt akartak adni a tagállamoknak. (Nem tette hozzá, hogy a döntésben szerepet játszott-e, hogy júliustól a miniszteri Tanácsot a magyar kormány vezeti.)

Közben az EU nem uniós országokkal egyezkedve igyekszik csökkenteni a migrációt: tavaly ősszel Tunéziával, pár hónapja Egyiptommal és Marokkóval kötött olyan megállapodást, amelynek egyik célja a migráció visszaszorítása. Petr Fiala cseh miniszterelnök májusban azt is bejelentette, hogy a 27-ből 19 tagállam szorgalmazza a menekültek kezelésének kiszervezését EU-n kívüli országokba. Az Euractiv tudósítása szerint olasz kollégája, Giorgia Meloni társaságában arról beszélt: a két ország „tovább akar menni annál, mint ahová a migrációs paktum visz minket”. Meloni Olaszország afrikai fejlesztési tervével és azzal a megállapodással példálózott, ami alapján az Olaszországba érkező menedékkérőket a beadványuk elbírálásig albániai menekülttáborokban helyeznék el.