Búcsút mondhatunk a kunának és a várakozásnak is a horvát határon

2023. január 1. – 07:45

Búcsút mondhatunk a kunának és a várakozásnak is a horvát határon
Cseresnyés Péter fideszes országgyűlési képviselő és Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter kezet fog a Letenye-Goricani határátkelőnél 2023. január 1-jére virradóan – Fotó: Varga György/MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Horvátország vasárnap nulla órától tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, így a horvát–magyar határátkelőket is megállás és ellenőrzés nélkül vehetjük igénybe.

Nincs többé várakozás a magyar–horvát határokon. Szombat éjszaka Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter (korábbi budapesti horvát nagykövet), illetve Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és térségének fideszes országgyűlési képviselője a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőn beszédekkel köszöntötte az ünnepélyes pillanatot.

Ünnepi köszöntők

Radman magyar nyelven is történelmi lépésnek nevezte mindkét ország számára a schengeni övezethez csatlakozást – írja az MTI. Mint mondta, országa két stratégiai célt is megvalósított ezzel a nappal, hiszen nemcsak a schengeni szabályok léptek életbe a belső határokon, de az eurózóna tagja is lett Horvátország.

„Hatalmas előrelépés gazdasági téren ez két olyan nemzetnek, amelynek 800 éves közös történelme van. Köszönjük a baráti Magyarországnak a támogatást”

– hangsúlyozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.

Cseresnyés Péter, felidézte, hogy évtizedekkel korában még milyen nehézségei voltak a határon átlépésnél.

Mostantól azonban már megállás és várakozás nélkül kelhetnek át azoknak a turistáknak a százezrei, akik az Adriai-tengerhez utaznak

– emelte ki.

Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát–magyar határon 15, a horvát–szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés, utóbbi azon magyaroknak lehet öröm, akik például Isztria eléréshez a szlovén autópályákon szaladtak végig, de minden vélt előnyüket elbukták egy rendkívül lassú horvát–szlovén átkelőnél.

Itt a horvát euró

2023. január 1-től emellett Horvátország is áttérhet az euróra. Az euróövezet legutóbb 2015-ben bővült, amikor Litvánia csatlakozott.

Immár az EU államaiból húsz tagország euróval fizet, csak hét tagállam maradt meg a saját devizájánál: Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország.

Akinek beragadt némi horvát kunája, elteheti emlékbe, de meghatározott menetrend szerint még jó ideig be is válthatja euróra.

Mindig vitatott

Egy adott állam életében mindig éles vita alakul ki arról, hogy a közös deviza biztonsága és stabilitása vagy az egyedi, a nemzeti monetáris politika az előny. Magyarország régóta azt gondolja, hogy a versenyképességünk fenntartása miatt jó az önálló deviza.

A munkaerő árának folyamatos leértékelődése valóban sokáig működött, hiszen a munkáltató nagyon olcsónak érezhette a magyar munkásokat, de ők forintban kimutatva mégis szép béremelést értek el. Ugyanakkor a kifejezetten magas infláció vagy a devizaadósságaink terhei azt is rendre megmutatják, hogy milyen hátrányai is vannak az önálló devizának egy sérülékeny gazdaságban.

Horvátország esetében különösen érdekes lesz a folyamatokat figyelni. Hiszen a rendkívül kedvező turisztikai vonzerővel rendelkező ország eddig sokat profitált a túlértékelt devizájából, ugyanakkor a horvát ipar így nem volt annyira versenyképes. Érdemes lesz követni, hogy miképpen változik a horvát idegenforgalmi célpontok relatív árfekvése, de azt is, hogy segít vagy hátráltat a változás a horvát gazdaságban.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!