2024. március 11. – 22:35
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn megszavazta, hogy beperelné az Európai Bizottságot a magyar igazságügyi reform miatt, írja a szocialista frakció X-en (a volt Twitteren). A testület ajánlását eljuttatják Roberta Metsola EP-elnökhöz.
A Politico és Szabad Európa úgy tudja, a szakbizottság szinte egyhangúlag voksolt: 16-an támogatták a javaslatot, egy képviselő ellenezte és senki sem tartózkodott, de utóbbi lap megjegyzi, hogy az ügy parlamenti felelőse (jelentéstevője) nem támogatta a per megindítását és végül nem vett részt az ülésen. A Politico szerint az igenek között voltak a jobbközép Európai Néppárt tagjai is, amelyhez az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is tartozik.
A végső döntést Roberta Metsola EP-elnök hozza meg, erre március 25. a határidő. Ha ellenezné a javaslatot, a frakcióvezetők testülete vagy a teljes plenáris elé kellene vinnie az ügyet, de amúgy is dönthet valamelyik lehetőség mellett. A Politico úgy értesült, hogy a frakciók vezetői az áldásukat adhatják a javaslatra a legközelebbi, csütörtöki ülésükön. A lap névtelen forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a szocialisták, a zöldek, a liberálisok és a néppártiak elnökei is támogatnák a perindítást.
Mi a tét?
Az Európai Parlament januárban szavazta meg, hogy állásfoglalást kér a saját jogi szakbizottságáról egy lehetséges per miatt. A képviselők azután szavaztak a dokumentumról, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságügyi reformot. Emiatt visszatartottak szinte minden uniós felzárkóztatási (kohéziós) támogatást a 2021-2027-es költségvetésből. Ugyan más feltételek miatt még mindig elérhetetlen a felzárkóztatási pénzek egy része, de március eleji állás szerint a 22 milliárd eurós összeg közel felét, 12,2 milliárd eurót, azaz több mint 4800 milliárd forintnyi támogatást lehet lehívni. Innen az EU jellemzően számlákért cserébe, előfinanszírozott fejlesztésekre fizet. Varga Mihály múlt pénteki bejelentése alapján eddig több mint 550 milliárd forint érkezett a korábban blokkolt forrásokból. (Az igazságügyi reform négy abból a 27 feltételből is, amelyek a költségvetésen kívüli helyreállítási alap 10,4 milliárd eurójának rendes kifizetéseitől elválasztják a magyar költségvetést. Egy decemberi részleges értékelés szerint ezeket a „szupermérföldköveket” a kormány nem teljesítette maradéktalanul.)
Mi az EP baja?
Az EP januárban utasította a saját jogi bizottságát, hogy elemezze a támogatásokat részlegesen felszabadító döntést és „a lehető leghamarabb tegye meg a szükséges lépéseket” miatta. Mindezt annak érdekében kezdeményezi, hogy a „határozat jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához”.
A felzárkóztatási források részleges felszabadításáról épp egy nappal az év utolsó állam- és kormányfői találkozója előtt döntöttek, ahol Ukrajna EU-tagsági tárgyalásairól és további támogatásáról, valamint a hosszú távú uniós költségvetés emeléséről egyeztettek. Az EP a januári állásfoglalásban úgy vélte, hogy Orbán Viktor „az EU stratégiai érdekeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával és megsértésével blokkolta a többéves pénzügyi keret alapvető felülvizsgálatáról, többek között az ukrajnai segélycsomagról szóló”, azóta átengedett döntést. A testület szerint „az ilyen fellépések sértik” az EU kvázialkotmányában, az alapszerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét. A parlamenti szöveg szerint
„az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak,
és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit”.
Tavaly nyáron maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” Később a miniszterelnök is elismerte: a lojális együttműködés elve miatt „a jogszerűség határának is a szélén járna”, ha összekötné az uniós büdzsé emelését a magyar támogatások befagyasztásával.
Mit mondanak a kormánypártok és az Európai Bizottság?
A javaslat vitáján számos EP-képviselő úgy látta, hogy az Európai Bizottság az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének átengedéséért cserébe fogadta el a magyar reformot, a magyar kormánypártok ideológiai zsarolásról és a júniusi EP-választás kampányára szervezett politikai cirkuszról beszéltek.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője a szakbizottsági döntés után
„jogi értelemben nonszensznek”
nevezte a Magyar Nemzetnek, amit az Európai Parlament csinál. „Itt nem másról van szó, mint arról, hogy saját politikai igényének jogi kikényszerítéséért – a jogi korlátokat figyelmen kívül hagyva – fordulna” a testület az EU bíróságához. Szerinte azért semmisíttetnék meg a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló döntést, mert nem vették kellően figyelembe az EP politikai érveit. Úgy látja, hogy az Európai Parlament kapuzárási pánikban van, „kevesebb, mint száz nap van hátra az európai választásokig, ahol az európai választópolgárok véleményt nyilvánítanak majd az uniós intézmények működéséről a jobb demokrácia elvárásának jegyében”. A lesorosozott magyar „dollárbaloldalnak” és külföldi balliberális többségnek már semmi sem szent, az uniós intézményeket is egymás ellen hangolná.
Az Európai Bizottság közvetlenül a decemberi döntés kihirdetésekor azzal érvelt: épp az lett volna a szabálytalan, ha nem határoz a reform elfogadásáról. A testület igazságügyiért felelős tagja, Didier Reynders szerint enélkül épp a magyar kormány perelhetett volna. El sem akarom képzelni, mi lett volna, ha az Európai Bizottságot elítélik, biztosan nagy kampány lett volna belőle Magyarországon, mondta a biztos. Az szerinte a magyar kormányon múlt, hogy épp az uniós állam- és kormányfők decemberi ülése előtt egy nappal tudták kipipálni a reformot, mert úgy vélte, hogy a szokásosnál gyorsabban fogadták el az utolsó jogszabályt, amelynek a kihirdetésére utolsó feltételként várt az Európai Bizottság. (A szöveg épp a csúcstalálkozó előtti napon jelent meg a Magyar Közlönyben.)
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét március elején jelölte a pártcsaládja, hogy a júniusi EP-választás után is tartsa meg a székét. Az uniós kvázikormány leendő vezetőjét az új képviselőknek kell majd megszavazniuk. Arról, hogy a kampányban a magyar támogatások kezelése is szerepet játszhat, itt írtunk.
