2023. december 13. – 17:45
frissítve
Az Európai Bizottság szerdán délután közzétett véleménye szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, amelyek miatt blokkolták a felzárkóztatási támogatások zömének kifizetését a költségvetésbe. A visszatartott pénz egy részének kifizetéséhez ugyanakkor nem teljesültek a feltételek az úgynevezett jogállamisági (feltételességi) eljárásban az uniós testület köztes értékelése szerint.
A kormány így is először pipáltatott ki feltételeket abból a nagyjából harmincból, amelyek a 2021-től megnyílt támogatások zömét blokkolják.
Ezzel több mint tízmilliárd eurónyi (kb. 3900 milliárd forintnyi) támogatás válik lehívhatóvá abból a részből, amelyeket más feltételek miatt nem tartanak vissza.
Az Európai Bizottság azzal indokolta a döntést az igazságügyi feltételeknél, hogy alapos vizsgálatok és a magyar kormánnyal folytatott egyeztetés után Magyarország eleget tett a kötelezettségeknek, amiket a horizontális feltételekért elvárt a testület. „Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része nem lesz többé zárolva, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd euró összegű visszatérítés igénylését.”
Hozzátették, hogy a tagállamoknak nem elég egyszer megfelelni, a kohéziós politika teljes időszaka alatt biztosítaniuk kell a feltételek teljesülését. Az Európai Bizottság ezért szorosan és folyamatosan figyeli a Magyarországon bevezetett intézkedések alkalmazását.
Ha „bármikor úgy ítéli meg, hogy ez a horizontális engedélyezési feltétel már nem teljesül, ismét dönthet a finanszírozás zárolásáról”.
Azonban a másik szerdán bejelentett döntés alapján három kohéziós program 55 százalékát (azaz 6,3 milliárd eurót) továbbra is visszatartják, mert az Európai Bizottság hiába értékelte újra, hogy teljesültek-e a jogállamisági eljárás feltételei, Magyarország továbbra sem oszlatta el az aggályokat.
Mit akar az EU?
Az Európai Bizottság tavaly decemberben hagyta jóvá a felzárkóztatási támogatások elköltéséről szóló magyar terveket. Ugyanakkor egy előleget és az adminisztrációra költött, technikai segítségnyújtásnak nevezett mellékzsebeket leszámítva több „horizontális” feltételhez kötötte a kifizetéseket. Közülük az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságai önmagukban a teljes fennmaradó összeget blokkolták, a többi csak egy-egy részt.
Az Európai Bizottság és a tagállamok az igazságügynél azt várják el, hogy
- növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
- számolják fel az akadályokat, amelyek korlátozhatják a magyar bírókat, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.
A kormány már áprilisban technikai megállapodásról beszélt, bár az uniós testület óvatosabban fogalmazott. Az Országgyűlés hamarosan megszavazta a csomagot, és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter közölte, hogy szerinte végeztek az igazságügyi vállalásokkal. Ugyanakkor Didier Reynders igazságügyi biztos már előtte jelezte, hogy a gyakorlati végrehajtást is látni szeretnék.
A kormány július közepén készre jelentette a reformot. Az Európai Bizottságnak onnantól három hónapja maradt az értékelésre, de kétszer is levélben kért további információkat, és a magyar válaszig ilyenkor „állt az óra”. Az utolsó levelet a múlt héten küldte el a kormány, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig hétfőn arról beszélt: „úgy tűnik, az utóbbi időben további kérdéseket nem kaptunk”, így abban bíznak, hogy hamarosan megkaphatják a jóváhagyást.
Az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos egyik fennmaradó kifogása a bírósági ügyvitel szabályaira vonatkozott, ezt a múlt héten orvosolta az igazságügyi miniszter egy rendeletben. A kedden elfogadott 22 törvény közül az egyik módosító javaslatban pedig az szerepelt, hogyan tennék lehetővé, hogy a bírók korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhassanak előzetes döntéshozatalért.
Az erről szóló törvény szerdán kora délután jelent meg egy salátatörvényben a Magyar Közlönyben, miután az Európai Bizottság szokásos deles sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy azt is megvárnák még az értékelés kiadásával. A friss jogszabály megjelenése előtt Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „még várunk egy utolsó lépésre a magyar hatóságok részéről, amely után elemezni fogjuk a helyzetet”.
A Szabad Európa úgy tudja, december 19-én járt volna le a határidő.
Mennyi pénzt ér az igazságügyi reform?
Ahogy arról korábban írtunk, a négy elemből álló reformon felül a mintegy 22 milliárd euró felzárkóztatási támogatás egy részétől
- más horizontális feltételek,
- a szerdán ismét értékelt jogállamisági eljárás
- és szakmai (tematikus) feltételek
is távol tartják a magyar kormányt. A legbizonytalanabb az volt, hogy utóbbi mekkora összeget blokkol. Enélkül nagyjából 13 milliárd euró szabadulhatna fel a jogállamisági csomag kipipáltatásával, az Európai Bizottság 10,2 milliárdról írt, ahogy korábban a Politico is így értesült.
A most felszabadított pénzt nem egyből utalnák, hanem a magyar kormánynak kell már előfinanszírozott fejlesztések számláit beküldenie. Elsőre, az igazságügyi reform készre jelentésével együtt egy nagyjából 200 millió eurós számlacsokrot küldött be, a Szabad Európa szerint ehhez még nagyjából 300 millió eurónyit csaphat hozzá év végéig a kormány.
Az uniós testületnek két hónapja van rá, hogy értékelje a kérelmeket, ha az igazságügyi horizontális feltétel teljesül, azaz a mostani jóváhagyással februárban várható az első kifizetés.
Mi a jelentősége?
Az igazságügyi reform 4, a jogállamisági eljárás 21 „szupermérföldkő” a 27-ből, amelyek egy nemrég jóváhagyott előleget leszámítva a helyreállítási alaptól zárják el a magyar költségvetést. Ez egy egyszeri, uniós költségvetésen kívüli pénzeszsák, amiből Magyarország több mint tízmilliárd eurót igényelt – részben, közel négymilliárd eurónyi hitelt –, de itt minden szupermérföldkő kell az előlegen felüli kifizetésekhez.
A mérföldköveket is tartalmazó helyreállítási tervet a tagállamok fogadták el tavaly december közepén. Ezt az Európai Bizottság egy héttel később kifejezetten összeláncolta a horizontális feltétellel, ami „akkor tekinthető teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási és rezilienciaépítési terve keretében kötelezettséget vállalt”. Amíg a horizontális feltételről csak az Európai Bizottság, addig a szupermérföldköveknél a tagállamok döntenek.
A befagyasztott EU-s források ügyében az Európai Bizottság november végén azt is javasolta, hogy a tagállamok fogadják el a magyar helyreállítási terv módosítását, amit múlt pénteken meg is tettek. Ezzel egy 920 millió eurós előleg válik jövőre elérhetővé a helyreállítási Alapból (RRF), habár ennek csak a felét lehet lehívni már év elején.
Viszont a mostani döntés az első eset, hogy a tavaly több, részben-egészben egymást átfedő feltételekhez kötött eljárásból a kormány hivatalosan is ki tudott pipáltatni elemeket.
Várható volt, hogy az Európai Bizottság hamarosan szinte az összes többiről is véleményt mond: egy köztes értékeléssel is adós volt december 15-ig a feltételességi eljárásban, amely gyakorlatilag 21 mérföldkövet fed le a 27-ből. (Legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze, mi a helyzet a blokkolt pénzekkel.)
A jóváhagyás azért is fontos volt a kormánynak, mert a költségvetésnek nagy szüksége van a pénzre. Navracsics Tibor hétfőn arról beszélt, hogy két felzárkóztatási programot előfinanszíroznak, de a tanári béremelésnél erre a költségvetés teherbírása szerinte nem elég, mert kezdetben nagyrészt azt is ilyen uniós forrásból fizetnék. Közben kipörög az előző uniós költségvetési időszak, amelyet idén zárnak, és a kormány már a pénz 95 százalékát lehívta belőle.
Miért lenne sürgető a jogállamisági eljárás megszüntetése?
A jogállamisági eljárást tavaly decemberben bizottsági javaslatra a tagállamok fogadták el, és nagyjából 6,3 milliárd eurót tartanak miatta vissza az eddig egyedül Magyarországnál használt eszközzel. A miniszteri Tanács az akkori közleménye alapján „a jogállamisági elveknek a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem tekintetében való magyarországi megsértésétől” védi az unió költségvetését.
Az uniós kormányok szinte egyhangúlag, magyar–lengyel ellenzés mellett
- zárolták három operatív program kifizetéseinek 55 százalékát (az eredetileg javasolt 65 százalék helyett);
- emellett megtiltották az uniós kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelő alapítványokkal és az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemekkel.
A 6,3 milliárd eurós blokkolásnál az igazságügyi reform miatt sem lehetett kifizetni a támogatásokat. Két év után – amiből egy épp letelt – véglegesen elveszhetnek a zárolt összegek: a rendelet szerint „az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe”.
A sürgetőbb probléma, hogy a vagyonkezelő alapítványi egyetemeket az Erasmus+ oktatási cseréknél és a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél is érinti a tiltás. Előbbinél a kormánynak 1,8 milliárd forinttal kellett beszállnia, és ugyan szerinte 2024 nyaráig nincs gyakorlati fennakadás, novemberben kifutott egy adminisztratív határidőből, és három hónapos halasztást kért. Utóbbinál a költségvetésből ötmilliárd forintot raktak félre, amit az EU elvben a tiltás feloldásakor visszafizet. Több érintett intézmény viszont már júniusban eurómilliós károkra panaszkodott, mert a többi induló be sem veszi őket a jellemzően többszereplős pályázatokba, így a kormány is hiába pótolná ideiglenesen a pénzt, nincs mire.
Kemenesi Gábor virológus az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet.
Ment az előzetes üzengetés
A Financial Times nyári cikke még arról írt, hogy az uniós testület abban bízva engedné át az igazságügyi reformot, hogy cserébe a magyar kormány nem vétózza a többéves uniós költségvetés módosítását. Ez többek között a helyreállítási alapra felvett kölcsön magasabb kamatainak fedezetét, a „zöld” iparágak támogatását és eredetileg Ukrajna támogatását tartalmazta. Az uniós testület alaptalan spekulációnak nevezte a feltételezést.
A nyáron maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a költségvetési emeléshez „egyhangúság kell. És akkor
tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”
Bóka János EU-ügyi miniszter viszont november közepén azt állította: egyértelműen kimondták, hogy nincs összekapcsolás az ukrán támogatással, ilyen soha nem is volt, és visszautasítja, hogy bárki összekösse a kettőt. Korábban talányosan azt mondta, hogy „dolgozniuk kell a politikai kontextuson”. Orbán Viktor maga ismerte el, hogy a két ügy nyílt összekapcsolása az uniós jog határán billegne.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Bloombergnek adott, kedden este megjelent interjúban viszont arról beszélt, hogy Magyarország akkor vonná vissza az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós támogatás elleni vétóját, ha Brüsszel hajlandó kifizetni az összes olyan uniós pénzt, amit a jogállamisági aggályok miatt zároltak, írja a Politico. A miniszterelnök tanácsadója szerint Magyarországnak körülbelül 30 milliárd euró uniós pénz járna (ebből szabadult fel most 10,2 milliárd). A magyar kormány azt is ellenzi, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcson Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről döntsenek, a parlamentben határozatban szavazták meg szerdán, hogy szerintük Ukrajna nem áll készen a tagságra.
A magyar kormányzati és ellenzéki reakciókról a bizottsági bejelentés után itt írtunk bővebben.
Az EP-képviselők levelet írtak Von der Leyennek
Az Európai Parlament és a kormány között is fokozódott az üzengetés a források ügyében. Hétfőn Navracsics Tibor úgy vélte, hogy ugyan nincs hatáskörük az ügyben, de az Európai Bizottság a európai parlamenti képviselők politikai nyomása alatt áll, és saját egzisztenciális érdeke miatt retteg.
Szerdán délután, még a várható bizottsági döntés bejelentése előtt az Európai Parlament nagy képviselő-csoportjainak vezetői levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kifejtették a Magyarországnak szánt uniós források feloldásával kapcsolatos kifogásaikat. Az EU-s képviselőcsoportok vezetői azt írták: „szeretnénk kifejezni mély aggodalmunkat a magyar igazságügyi reformok küszöbön álló pozitív értékelésével”, és más igazságügyi mérföldkövek teljesítésével kapcsolatban. Hozzátették: leginkább az Országos Bírói Tanács megerősítésére vonatkozó jogi körülményekkel kapcsolatban aggódnak.
Aggályokat fogalmaztak meg Magyarország új „szuverenitásvédelmi” törvényével kapcsolatban is.
A levelet a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportja részéről Iratxe García Pérez, a jobbközép Európai Néppárt részéről Manfred Weber, a Renew Europe részéről Stéphane Séjourné, a Zöldek részéről pedig Philippe Lamberts és Terry Reintke írta alá.
A Guardian szerint a bizottsági döntést bírálók szerint van egy olyan olvasata a történteknek, hogy a források felszabadításával is próbálhatták meggyőzni Orbánt, hogy ne feküdjön keresztbe Ukrajna támogatásáról és az EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről tervezett döntéseknek.
Daniel Freund az EP költségvetési ellenőrző bizottságának tagjaként járt májusban Magyarországon. A német zöldpárti politikus a döntés bejelentése után közleményében azt írta, hogy a 10 milliárd euró felszabadításával „Von der Leyen hivatali ideje legnagyobb hibáját követi el”.
Szerinte a szükséges reformokat még nem lehet teljesítettnek tekinteni, a pénzek felszabadításának időzítése viszont arra enged következtetni, hogy nem az igazságügyi reformról, hanem Orbán vétójának leszereléséről lehet szó. Szerinte ugyanis nem lett volna kötelező már az EU-csúcs előtt bejelenteni a döntést. Korábban arra figyelmeztetett, hogy a blokkolás feloldása „probléma lehet”, ha Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jövőre ismét meg akarja magát választatni.
