Jön pénz az EU-tól, de nem most, és nem az egész

Legfontosabb

2023. november 23. – 12:16

Jön pénz az EU-tól, de nem most, és nem az egész
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság csütörtökön javasolta a magyar helyreállítási terv módosításának jóváhagyását. Ezzel hosszú idő, gyakorlatilag tavaly december óta az első hivatalos zöld jelzést kapta meg a magyar kormány valamilyen blokkolt uniós pénzforrással kapcsolatban, és megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.

A terv az egyszeri, uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap elköltéséről szól, a megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:

A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.

A tagállamok nagy része az augusztusi határidő környékén adta be a módosításait, az Európai Bizottság kedd óta már számos ország tervezetére bólintott rá.

A döntés nem jelenti, hogy a kormány rögtön pénzt is lát az alapból, amelyből még egy eurócentet sem kapott.

Ettől nagyrészt továbbra is 27 „szupermérföldkő” választja el, ami szinte teljesen lefed egy többféle forrást érintő, nagyjából harminc elemből álló feltételrendszert, köztük az igazságügyi reformot. A mostani határozat nem jelenti, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek tekintené a feltételeket.

A módosítás jóváhagyásáról a bizottsági javaslat alapján hivatalosan a tagállamoknak kell még dönteniük egy hónapon belül, bár ez várhatóan csak formaság lesz. A pénzügyminiszterek legközelebb december 8-án ülnek össze.

Megnyílhat a kerülőút az előleghez

Lényeges viszont, hogy a bizottsági javaslat megnyit egy kerülőutat is, amivel

már pár hónapon belül nagyjából 460 millió euróhoz (kb. 175 milliárd forinthoz) juthat a kormány.

A módosítással jár egy legfeljebb húszszázalékos előleg, amit a szabályok alapján nem blokkolnak a szupermérföldkövek, bár ebben kezdetben volt némi bizonytalanság. Bóka János EU-ügyi miniszter szeptemberben még arról beszélt, hogy az előlegről nem egyeztettek az Európai Bizottsággal, majd akkor lenne érdemes, ha elfogadják a helyreállítási terv módosítását.

Az előleg két részletben érkezhet. Az első fele, az említett 460 millió euró februárban futhat be (két hónappal azután, hogy aláírták a pénzügyi és kölcsönszerződéseket, aminek a tagállami jóváhagyás után, év végéig kell megtörténnie), a második pedig jövő decemberben.

Az Európai Bizottság közleménye megerősíti, hogy a 27 szupermérföldkő nem változott, és ezek továbbra is akadályozzák, hogy kifizetési kérelmekre pénzt utaljanak, de a módosítás tagállami jóváhagyása után mehet az előfinanszírozás.

Navracsics korábban tarthatatlan teljesítési határidőkről beszélt

„A tárgyalások eredményre vezettek: érkezik az európai uniós források első része!”

– reagált a bejelentésre Facebookon Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter ugyanakkor maga utalt arra, miért lehet már most is csúszásban a kormány a helyreállítási tervvel. Navracsics Tibor múlt héten arról beszélt, hogy

az újjáépítési alapok teljesítési határidői már biztosan nem tarthatók.

A miniszter vélhetően arra utalt, hogy a terveket lassan sikerül végrehajtani, ráadásul itt a rendes költségvetésnél szűkösebb a határidő: 2026 augusztusára be kellene fejezni a projekteket.

A Fidesz európai parlamenti képviselői már februárban arra panaszkodtak, hogy uniós szinten is lassúak a kifizetések: 47 milliárdot utaltak ki a lehetséges 385 milliárd euróból, és Magyarország mellett négy tagállam még előfinanszírozáshoz sem jutott. A Portfolio néhány nappal ezelőtti cikke alapján az olaszok is forrásvesztéstől tartanak, pedig lassan a pénz felénél járnak.

A szövegkörnyezet arra utal, hogy Navracsics Tibor általánosságban Közép-Európára gondolt. Ha így van, az sem jelent jót Magyarországnak, ha a jogállamisági befagyasztásokkal nem küzdő országokban is nehézségekkel néznek szembe.

Az alap csak 2026 augusztusáig tart, és a köztes kifizetéseit is mérföldkövek teljesítéséhez kötik, így az utalások lassabban haladnak, mint a hagyományos felzárkóztatási támogatásoknál. (Magyarország összesen 368 mérföldkövet és célt vállalt be a módosított tervvel.) Bár első körben a tagállamok előre kifizetik a fejlesztéseket és az EU utána térít a költségvetésnek, de a helyreállítási terv részeként nyögvenyelősen végrehajtott napelempályázat példája mutatja, hogy maguk a fejlesztések is lassan mehetnek.

Részben a megvalósításra maradó idő rövidsége állhat amögött, hogy

  • a kormány akár 9,8 milliárd eurónyi kölcsönt is kérhetett volna,
  • de az előzetes hírek is már csak 6,6 milliárd euróról szóltak,
  • a társadalmi egyeztetésre beküldött változatból 4,8 milliárd euró jött ki,
  • ebből maradt a végére 3,9 milliárd euró

a 700 millió eurós vissza nem térítendő rész mellé.

Lantos: Nem akarunk szélkerékerdőket

A kormány különféle reformokat is bevállalt a helyreállítási tervvel, ezekről a hivatalos bizottsági bejelentés előtt nem sokkal beszélt a módosítás egyik felelőse, Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az InfoRádiónak kiemelte, hogy megváltoztatják a szélerőműveket eddig gyakorlatilag ellehetetlenítő szabályozást, a védőtávolság az eddigi 12 kilométer helyett 700 méter lehet, de továbbra sem telepíthetnek szélkerekeket akárhová például lakott területre. „Az ország területének 11 százalékán értelmes a telepítés, de nem akarunk szélkerékerdőket” – jelentette ki. Emellett

  • januártól 75 milliárd forintos kerettel nyílnak pályázatok, amelyekkel egyszerre lehet telepíteni napelemeket és tárolókat telepíteni (a G7 épp csütörtökön írt róla, hogy a programon módosítani fognak, mert az eredeti tervbe életszerűtlen feltétel került);
  • hasonló kezdeményezés készül a vállalkozásoknak;
  • a nem lakossági fogyasztóknál egységes, országos vízdíjrendszer lesz.

Rónai: Továbbra is fel lesznek függesztve az uniós pénzek

„Hiába »táncolt úgy« hónapokig a magyar kormány, ahogy az Európai Bizottság »fütyült«,

a rendszerszintű korrupció miatt felfüggesztett uniós pénzek továbbra is fel lesznek függesztve, ebben semmilyen változás nem történt”

– reagált Rónai Sándor. A DK EP-képviselője szerint „az EU tartja magát korábbi döntéséhez: vissza nem térítendő uniós támogatás csak akkor érkezhet majd, ha azt nem lehet ellopni”, csak „az EU Putyin elleni pénzügyi keretéből” érkezhet „egy hitel előleg, amit aztán kamatostól kell majd visszafizetni”. (Az előleg 80 százaléka a hitel, ötöde a vissza nem térítendő rész.)

A reagálásra a Fidesz is reagált: „A DK mai megszólalása világossá teszi, hogy Gyurcsány Ferenc pártja Brüsszelben továbbra is mindent megtesz azért, hogy a magyar emberek és a magyar vállalkozások ne kapják meg a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A baloldali képviselők miatt nem kapják meg a pedagógusok sem a nekik járó béremelést.”

A legdrágább reformnál akár törvénymódosítás is jöhet

A helyreállítási alap csak egy része a blokkolt uniós pénzeknek. Az EU a „rendes”, 2021-2027-es költségvetés felzárkóztatási támogatásait is szinte teljesen elzárta. Innen tavaly kapott egy előleget a magyar költségvetés, illetve a közigazgatási, kiegészítő költségeket fedező mellékzsebeiből, a „technikai segítségnyújtásból” csoroghatnak még források. (Ahogy arról korábban is írtunk, ezen felül az előző költségvetési időszakból és a mezőgazdasági támogatásokból is jön vissza nem térítendő pénz.)

A legnagyobb, majdnem a teljes, nagyjából 22 milliárd eurónyi összeget blokkoló „horizontális” feltétel a már említett igazságügyi reform. (Ez ad ki négyet a helyreállítási alap 27 mérföldkövéből is.) A kormány a mostani információk alapján ezzel viszonylag jól áll: már július közepén készre jelentette, miután egy elvi megállapodásról beszélt. Azóta az Európai Bizottság kétszer is levélben kért további információkat, és a magyar válaszig ilyenkor „áll az óra”.

Bóka János alig egy hete elárulta, hogy még nem írtak vissza, addig viszont ismét kitolódik a második levél nélkül nagyjából november közepére esedékes jóváhagyás. A Szabad Európa úgy értesült, hogy ez valószínűleg már múlt csütörtökön megtörténhetett volna, de

„alighanem törvénymódosításokra lesz szükség a még fennmaradó bizottsági aggodalmak eloszlatásához, amiről Budapesten a legmagasabb szinten kellene dönteni”.

Ez a lap szerint azért is elhúzná a folyamatot, mert – az eddigi uniós elvárások miatt – legalább 15 napos egyeztetésre lenne szükség az igazságszolgáltatás érintett önigazgatási szervével, az Országos Bírói Tanáccsal. A kormánynak így igyekeznie kellene, ha még idén végezni akar az értékeléssel.

Jogállamisági eljárás: heteken belül kell egy félidős jelentés

Az igazságügy függetlenségét megerősítő intézkedések mellett akad még három horizontális feltétel, de ezek már csak a 22 milliárd eurós összeg egy-egy részét blokkolják, ahogy az úgynevezett jogállamisági (feltételességi) eljárás is. Az igazságügyi csomag így önmagában legfeljebb nagyjából 13 milliárd euróhoz nyitná meg az utat. Ez sem ömlene be rögtön a költségvetésbe: egy részéhez további szakmai feltételeket kell teljesíteni, és az EU (az előlegeket leszámítva) már előfinanszírozott fejlesztések beküldött számláira fizet, ha azokról úgy látja, hogy rendben vannak. A kormány a nyáron küldött egy kisebb adagot, amire nagyjából 200 millió eurót vár.

A körülbelül 6,3 milliárd eurós jogállamisági eljárásra azért kell egyre jobban figyelni, mert két év után forrásvesztést okozhat, és december 15-én ér félidőhöz. Eddigre az Európai Bizottságnak egy jelentést kell letennie az asztalra arról, mi a helyzet a cserébe elvárt 17 feltétellel. Többek között ezekből és az igazságügyi csomagból áll össze a helyreállítási alap 27 szupermérföldköve, vagyis ha másból nem, a jelentésből láthatóvá válik, hogyan áll a kormány az érintett feltételekkel.

„Erasmus-ügy”: épp csütörtökön jár le egy határidő

Hiába van még bő egy év, hogy a jogállamisági eljárással ne ússzanak el végleg felzárkóztatási források, a kormánynak azért is sietnie kellene vele, mert része a modellváltó egyetemek ügye. Az eljárás minden új uniós kötelezettségvállalástól elvágta a 21 érintett egyetemet a mögöttük álló vagyonkezelő alapítványokkal együtt. Emiatt Kemenesi Gábor virológus az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos kríziséről beszélt.

A korlátozás főleg két programnál okoz gondot. Az egyik az Erasmus+ oktatási cseréké. Itt a kormánynak 1,8 milliárd forinttal kellett beszállnia a nyáron „feltételes támogatói döntések” mögé. A program közreműködő szervezete, a Tempus júliusban arról írt:

az Erasmus mindenkinek biztosított jövő nyárig, de a pályázókkal csak akkor írhatják alá a támogatási szerződést, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter később azt mondta, november végéig meg szeretnének állapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek diákjainak is zökkenőmentes legyen az Erasmus-ösztöndíjban való részvétel, de

ez csak egy „munkahatáridő”.

Eredetileg március végére tervezték a megállapodást. Akkor Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság „tudtával, sőt aktív támogatásával” tekintettek el a céldátumtól, mert az uniós testületnek a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében „egy-két nappal később fogadjuk el” a fontosnak tartott törvényeket.

Az azóta eltelt több mint fél évben még mindig nem zárták le az egyeztetéseket és fogadták el a javaslatot, amely orvosolná a vagyonkezelő alapítványok átláthatósági, összeférhetetlenségi problémáit. Ezek miatt vágták el – bizottsági javaslatra – az uniós tagállamok a modellváltó egyetemeket az új uniós kötelezettségvállalásoktól.

A Horizontnál már hónapokkal ezelőtt eurómilliós károkról beszéltek

A helyzet az Erasmusnál kevesebbet emlegetett, de jóval több pénzből gazdálkodó Horizont Európa kutatási együttműködéseknél jelent igazán problémát. Itt már júniusban számkivetettség és eurómilliós károk miatt panaszkodtak modellváltó egyetemek.

A tagállami tiltástól még pályázhatnak, a kormány pedig kipótolhatja a pénzt (létre is hozott erre egy ötmilliárd forintos alapot), amit elvben az EU visszafizet az eljárás megszüntetésekor. Az igazi gond az, hogy a többnyire többszereplős konzorciumokra kiírt pályázatokba a többiek már be sem veszik a modellváltó egyetemeket, így a gyakorlatban kimaradnak a programból és a közös pénz nincs tagállamonként félrerakva.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!