Navracsics: Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz

Magyarország 3,9 milliárd eurós (nagyjából 1500 milliárd forintos) hitelkérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéből, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Nyári Egyetemen, Budapesten. A kérelem benyújtásának augusztus 31-én, azaz ma van a határideje.

Ma van a határidő, úgyhogy ma délután fogjuk elküldeni a programunkat [a helyreállítási alap hitelkeretével kapcsolatban].

– idézte a minisztert a Portfolio.

Navracsics Tibor az MTI szerint azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöld átállás projektjeinek finanszírozására.

Az Európai Bizottság délig még nem kapta meg a kérelmet

A Szabad Európa brüsszeli tudósítója az Európai Bizottság „kormányinfóján” is rákérdezett a magyar kérelemre. Daniel Ferrie szóvivő a csütörtök déli sajtótájékoztatón közölte, hogy tudomása szerint még nem érkezett be a hivatalos igénylés Magyarországtól, de többek között a szintén hitelfelvételt tervező Szlovéniától sem. Minden tagállammal kapcsolatban vannak, az éjféli hivatalos határidő után tudnak többet mondani.

A hitel, amit hol sorosoztak, hol soron kívül kértek

Az EU még a koronavírus-járványra hivatkozva hozott létre egy egyszerinek szánt helyreállítási alapot 2020-ban. Ennek két része van: egy vissza nem térítendő összeg és egy hitel. Előbbit már korábban kérte a kormány és a tagállamok decemberben jóváhagyták az alap elköltési tervét, de 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötték a kifizetéseket, tehát ez is az egyelőre blokkolt EU-s pénzek között van (erről itt írtunk részletesebben). Navracsics Tibor csütörtökön arról beszélt, hogy az Európai Bizottság értékelésétől függ, mikor kezdődnek meg az első utalások. Szerinte nem egyértelmű, hogy a szupermérföldkövek teljesítése a hitel lehívásának is feltétele lenne, ami még vitás pont lehet Brüsszellel, írja a Portfolio.

Ami a hitelt illeti, a magyar kormány korábban hol sorosozással szapulta, hogy a tagországok együtt vegyenek fel kölcsönt a járvány hatásainak kezelésére, hol soron kívüli jóváhagyással akarta a hitelrészt. Végül bejelentette, hogy igényelni fogja ezt is. Magyarország jelenleg nagyon drágán tud önállóan hiteleket felvenni a piacról, és energetikailag az egyik leginkább kiszolgáltatott tagállam Oroszországnak, így a mostani helyzetben logikusnak tűnik a döntés. A kéréshez vezető kacskaringós útról és ennek okairól ebben a cikkben írtunk részletesen.

A keret majdnem kétharmadát elengedjük

A helyreállítási alap elköltési tervét amúgy is módosítani kellett, mert még 2022-ben megállapodtak róla, hogy az uniós országok energetikai fejlesztésekkel egészítik ki a dokumentumokat a REPowerEU nevű program részeként.

A kormány július végén bocsátotta társadalmi egyeztetésre, hogyan alakítaná át a helyreállítási tervet és itt már az is szerepelt, mire költene a hitelrészből. A feltöltött dokumentumba bekerült hiteligény jóval kisebb, mint amit a hírek alapján a kormány előzetesen bemondott az Európai Bizottságnak. A Szabad Európa áprilisi cikke szerint 6,6 milliárd eurót kért volna, a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetből visszaszámolva viszont 4,8 milliárd jött ki, Navracsics Tibor pedig csütörtökön már csak 3,9 milliárdról beszélt a nagyjából 9,8 milliárdos lehívható keretből. A Portfolio szerint a csökkenés oka, hogy a tervezett 14 projektből egy nagyot kihúzott a kormány.

Ahogy arról még korábban írtunk, a kormány információink szerint forráskiváltásra akarta használni az uniós kölcsönt, és nem arra ment rá, hogy a teljes elérhető keretet kihasználja.

A társadalmi egyeztetésre kiadott – azaz nem végleges és a kisebb végső összeg alapján valószínűleg visszább vágott – tervből három, nagyjából egyenlő rész jutott volna

• hálózat-
• és iparfejlesztésre,
• valamint energiahatékonyságra és megújulókra.

A legnagyobb szelet az energetikai hálózat fejlesztése és digitalizálása lett volna. A kormány egyedül ehhez módosította volna a helyreállítási alap korábban már beadott, vissza nem térítendő részét is. A hitelből többek között energiahatékonyságra, földhő hasznosítására, hidrogénnel hajtott buszokra és vasúti fejlesztésekre fordítanának pénzt a nem végleges változat alapján.

Gyurcsány térdeplő Orbánnal kommentelt

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebookon kommentálta a döntést. „A magyar ember csak az Isten, a haza és szerelme előtt térdepel. Mondta a kormányfő. Ma kiegészítette korábbi szövegét. A magyar ember csak az Isten, a haza és szerelme előtt térdepel, meg amikor pénzért könyörög Brüsszelben.”

Navracsics nem tud olyan egyetemről, amely kiesne az Erasmusból

Navracsics Tibor az Erasmus+ felsőoktatási csereprogram tárgyalásairól azt mondta a Portfoliónak, hogy szeptember elején újra tárgyal Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával. A miniszter jelezte, hogy a hivatalos kommunikációban nem szerepeltek határidők, így arról sem tud, hogy szeptember 1. után lenne olyan egyetem, amely kiesne az Erasmusból,

2024 második félévéig biztosított a finanszírozás.

A tagállamok bizottsági javaslatra tavaly decemberben zárták ki a közalapítványokat és az ilyen hátterű egyetemeket abból, hogy új kötelezettségvállalásokat köthessenek uniós támogatásokra, mert átláthatósági és összeférhetetlenségi gondokat láttak. A modellt váltott egyetemeknek ez leginkább két programnál, az Erasmusnál és a kutatási Horizont Európánál jelent gondot.

Eredetileg március végére tervezték a megállapodást, de ettől Navracsics Tibor szerint kölcsönösen eltekintettek. A miniszter akkor arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak a maga részéről nem jelentett semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében „egy-két nappal később fogadjuk el” a szükséges törvényjavaslatokat.

Nyáron az Európai Bizottság arra figyelmeztetett: a magyar kormánynak szerinte legkésőbb szeptember elejéig meg kell egyeznie vele és a többi tagállammal, valamint az aggályokat orvosló jogszabályt is el kellene fogadnia, hogy az alapítványi egyetemek is hozzáférhessenek a csereprogram forrásaihoz. Pár nappal később viszont a Tempus Közalapítvány – amelyen keresztül az Európai Bizottság kezeli az Erasmust – feltételes támogató döntést hozott. A szervezet hangsúlyozta:

„a meglévő mobilitási keretek, valamint pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy az egyetemi igények a jövő év június 30-ig teljeskörűen megvalósuljanak”.

A Tempus közleménye szerint november 23-ig kellene feloldani a tiltást. Navracsics Tibor a Portfoliónak csütörtökön elárulta: a döntéshozatali határidőkből visszaszámolva gondolják úgy, hogy november végéig kellene megállapodni a zökkenőmentes finanszírozáshoz.

Az Európai Bizottságnál korábban azt állították, világosak az igényeik a tiltás feloldásához, de a területfejlesztési miniszter szerint ezzel „fogalmazzunk úgy, hogy önmaguk pozitív képét túl nagy ambícióval rajzolták meg”, Brüsszelben „mozgó célpontként tárgyaltak”.

Közalapítványi egyetemek már júniusban eurómilliós károkra panaszkodtak, de nem az Erasmus, hanem a Horizont Európa pályázatai miatt. Ezekben társult tagként, egyelőre ötmilliárd forintból kipótolt magyar állami finanszírozással részt vehetnek, és a pénzt elvben utólag kifizettethetik az EU-val. Ugyanakkor modellváltó egyetemek szerint a többi induló eleve be sem veszi őket a – jellemzően több együttműködő intézményre kiírt – pályázatokba.