Önhibájukon kívül kerültek lehetetlen helyzetbe a napelemes pályázat nyertesei

A magyar lakosság pontosan ismeri a bölcsességet: ahol ingyen osztják a burgonyát, oda zsákkal kell menni. Ezért is jelezték rengetegen csatlakozási igényüket az utolsó nagy rohamban október 13. és 31. között szaldós elszámolású napelemes rendszerbe. Hiszen miután október 13-án a kormány bejelentette, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot, még maradt pár nap, amíg a későn ébredők is eláraszthatták csatlakozási kérelmeikkel a villamosenergia-cégeket.

A változásról szóló rendelet ugyanis csak a bejelentés után két héttel, október 26-án este jelent meg, de még ebben is volt egy négynapos időkapu, hiszen szaldós elszámolású rendszer kiépítésére még október 31-ig (október 30-i beadásig) lehetett igényt bejelenteni. Vagyis inkább úgy érdemes fogalmazni, hogy a szaldós rendszer marad, csak betáplálásra már nem lesz lehetőség, vagyis olyan szaldós rendszer lesz, ahol a szaldó egyik fele (a betermelés) nulla.

Több tízezer ilyen igény, a megszokott havi mennyiség sokszorosa érkezett be ebben az utolsó időszakban. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNSZ) honlapja szerint is óriási tülekedés várható a napenergia-piacon, mert

csak az RTL Klub Híradója által elért két szolgáltatónál (E.ON és Opus Titász) 85 ezren adták be napelemre az igényüket az utolsó pillanatban. Van egy harmadik szolgáltató is, az állami MVM, róluk még nincsen hír.

Aki lekéste az október 31-i határidőt is, és addig nem adta be a dokumentumot, az már csak saját használatra termelhet áramot a napelemes rendszerével, visszatáplálással, szaldós rendszerben már nem csökkentheti így a villanyszámláját.

Természetesen a magas igénybejelentési szám nem jelenti azt, hogy valóban megvalósul majd mindegyik projekt, hiszen biztosan lesznek olyanok, akik rosszul töltötték ki az űrlapot, vagy akinek a szolgáltatója majd nem engedélyezi, nem tartja megvalósíthatónak a projektet, és sokan vélhetően csak az opciót szerették volna fenntartani maguknak, hogy hátha összejön a beruházás a rendelkezésre álló 15 hónapnyi idősávban.

Biztosan nagyon sok időbe telik majd ennyi kérelmet feldolgozni. Korábban két nagyobb igénybejelentési roham volt, az egyiknél 100 a másiknál 50 százalékos támogatást lehetett nyerni a napelem-telepítésre.

• A „lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, vagyis az RRF-6.2.1-2021, 100 százalékos támogatású projektnél volt vagy 42 ezer pályázati nyertes,
• míg az Otthonfelújítási Támogatás keretében, vagyis az 50 százalékos támogatásnál mintegy 20 ezren szerettek volna nappanelt telepíteni.

Most csak arra mehetne a pénz, amire a pályázati kiírás szerint nem mehetne

A százszázalékos támogatást jelentő nagy pályázat győztesei így furcsa helyzetbe kerültek, hiszen

Aki önhibáján kívül (például, mert nem érkezett meg hozzá a támogatói okirat) nem tudta benyújtani az igénybejelentőjét, annak a mai szabályozás szerint azonban megváltozik, ellehetetlenül a pályázata. Azt egyébként többen jelezték nekünk (érintett olvasó, telepítő és pályázatíró is), hogy a 2021-es pályázattal még pénzmozgás nem volt, vagyis bárki, bárhol tarthat az adminisztrációban, pénzt még nem kapott hozzá.

A helyzetet mindenképpen kezelnie kellene valahogy a kormánynak, de nem úgy tűnik, mintha a kaotikus napelem-szabályozásban akár ez, akár bármi más ilyen részletkérdés előre ki lett volna találva. A változások nemcsak azoknál okozhatnak gondot, akik kizárólag napelemet telepítenének, hanem azoknál is, akik komplex pályázatokkal nyílászárócserére, vagy hőszivattyúra is igényeltek támogatást a napelem mellett. A kiírás szerint a komplex pályázat minden egyes elemét kötelező megvalósítani, most viszont ezek közül kieshet a napelem, amelynek tejesen megváltozik a matekja, a megtérülése, márpedig a jelenlegi szabályok szerint ezzel akár az egész pályázat ugorhat.

A kormánynak tehát mindenképp szabályoznia kellene az igényeket már benyújtó és az igényeket még be nem nyújtó pályázók helyzetét.

Az ugyanis nem feltétlenül, sőt a legtöbbször nem a pályázó hibája, ha nem tudta még jelezni az igényét. Például, mert nem kapott még támogatói okiratot, vagy a villanyszerelők leterheltsége miatt nem készült el a három fázis kialakítása, akkor addig nem is lehetséges az igénybejelentő benyújtása.

Viszont, ha a megvalósításhoz szükséges lépésekre – például a három fázis kialakítására vagy a komplex pályázat többi részére – már költött a pályázó, akkor pénzügyi vesztesége is keletkezhetett. Érdekes kérdés lenne, hogy amennyiben így maradna a helyzet, és a pályázók jogi eljárást kezdeményeznének, visszakapnák-e a veszteségeiket, vagy hogy egyáltalán ki térítené ezt meg nekik.

Vélhetően rendezni fogják

Nem tudhatjuk biztosan, de azért jó eséllyel az állam nem hagyja ennyiben a dolgot, egyrészt, mert ez tényleg igazságtalan lenne, másrészt jogi kockázatot is futna, harmadrészt politikailag sem tűnik kifizetődőnek nagyon felbőszíteni egy több tízezres kört, családtagokkal együtt akár 100 ezer embert. Vagyis alighanem születik majd valamilyen egyedi mentesítést tartalmazó rendelet. Ez kétféle lehet, vagy a nyertesek mégis engedélyt kapnak, hogy betáplálási lehetőséggel és szaldósan csatlakozzanak, vagy (és ez az ő szempontjukból gyengébb verzió) a ma még nem ismert bruttó elszámolás (ez is feltételezi a betáplálást is) biankó-feltételeivel vehetik majd csak igénybe a pénzt.

Igaz, eddig nem az látszik, hogy a kormányzat, amely nagyon belegabalyodott a hirtelen változtatásába, a helyzet megoldására törekedne, inkább amolyan kommunikációs hadjáratot folytat, sikerpropagandává alakították azt az üzenetet, hogy a hálózat nem tudja fogadni a tiszta energiát.

Steiner Attila energiaügyi államtitkár is egy ilyen Facebook-posztban emlékezett meg a napenergiás helyzetről. Az államtitkár a sikerek között említette, hogy

• március óta több mint 123 millió euró megtakarítást jelentett a napenergia-kapacitás növekedése,
• ami mintegy 63 ezer háztartás, azaz egy Sopron nagyságú város energiaellátásának felel meg,
• az ország már most a paksi atomerőmű kapacitásának több mint 1,5-szeresét kitevő napelemes kapacitással rendelkezik,
• a 2030-ra tervezett 6 GW-os célszámot már jóval korábban, akár néhány éven belül elérhetjük.

Ez most akkor siker vagy kudarc?

Steiner Attila nem hallgatta el a betáplálási stopot, de azért azt is a fejlesztés és a szankciós szavakkal keretezi: „A kormány a szankciós energiaválság miatt ugrásszerűen megnövekedett napenergia-igények kiszolgálására elrendelte a villamosenergia-hálózat fejlesztését. Amíg ezek megvalósulnak, tehermentesíteni és stabilizálni kell a hálózatot, ezért ideiglenesen felfüggesztettük a betáplálási lehetőséget az újonnan csatlakozó lakossági napelemes rendszereknél. A kormány vizsgálja az energiatárolás állami támogatásának lehetőségeit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig rendszeresen ellenőrzi a hálózat állapotát, és javaslatot tesz a betáplálás felfüggesztésének megszüntetésére.”

A baj csak az, hogy a szakmai szervezetek valójában eleve nem fogadták el a tilalmat, úgy érezték, hogy a kormány feleslegesen teszi tönkre a teljes iparágat. Szerintük ugyanis nem igaz, hogy a hálózat nem bír el több visszatermelést. Szolnoki Balázs Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke azt mondta:

„Ne ezt a fűnyíró-elvet alkalmazzuk, hanem próbáljuk meg megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol még a hálózat alkalmas a betáplálásra, és ezeket a területeket jelöljük meg, és itt továbbra is folytatódhasson a napelemes rendszereknek a terjedése.”

Ez a gondolat más szakmabeliek érvrendszerében is visszaköszön, csak már elkésettnek tűnik, az ismert kormányzati beavatkozással ugyanis mind a nagy rohamon, mind a tiltás bevezetésén már túl vagyunk.