Navracsics: A pedagógusbér-emelés előfinanszírozását a költségvetés teherbíró képessége nem teszi lehetővé

Hétfőn az Országgyűlés két bizottsága hallgatta meg Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, aki jövőre kap – a közigazgatással kiegészülve – önálló tárcát. A miniszter felel többek között azért, hogy Orbán Viktor szavai szerint „behajtsa azt a pár eurót”, amit Magyarország lehívhat az uniós támogatásokból.

A kifutó költségvetési időszaknál 95 százalékon állunk

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az EU-s források felhasználásánál két pénzügyi időszak metszéspontjánál vagyunk, mert most zárulnak a 2014–2020-as periódus projektjei. (Arról, hogy ezt miért három évvel a névleges befejezés után zárják, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.) Az eddigi adatok alapján 95 százalékot sikerült felhasználni, szerinte hagyományosan Magyarország az egyik legjobb abban, hogy felvegye a támogatásokat, és bíznak benne, hogy ezt tartani tudják, minél közelebb szeretnének kerülni a teljes lehíváshoz.

A momentumos Fekete-Győr András kérdésére elismerte, hogy ugyan a kifutó időszakban sikeresek a pénzek lehívásában, de a 2021-től kezdődőnél vannak akadályok. A tavaly nyári megalakuláskor újrakezdték a tárgyalásokat a felzárkóztatási (kohéziós) pénzekről és a helyreállítási alapról. A cél az volt, hogy tavaly év végére mindent fogadtassanak el a forrásvesztés elkerüléséhez, ez így is történt.

Mint mondta, a mostani tárgyalások azért zajlanak, hogy az „adminisztratív akadályok” elháruljanak, így a pályázati kiírások kedvezményezettjeinek lehetővé tegyék a források lehívását. (Legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze, mi a helyzet a blokkolt pénzekkel.)

Bízik a tízmilliárd eurót érő jóváhagyásban

Azt mondta, „kezdettől tudtuk”, hogy emellett a tényleges folyósításhoz további tárgyalások kellenek, az Európai Bizottsággal kialkudott határidők is átnyúltak 2023-ra. (Nem tette hozzá, de eredetileg március 31-ről volt szó. Akkor a miniszter más szót használt volna a csúszás helyett: a halasztás az Európai Bizottság „tudtával, sőt aktív támogatásával történt”, mert a testületnek szerinte nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében „egy-két nappal később fogadjuk el” a fontosnak tartott törvényjavaslatokat.)

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a kormány május elején elfogadta az igazságügyi feltételek teljesítéséhez szükséges jogszabályt. Két körben kaptak pontosító kérdéseket, de csak egy részük a kormány kompetenciája, egy részük az Országos Bírói Tanács, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria közti hatásköri kérdés. „Úgy tűnik, az utóbbi időben további kérdéseket nem kaptunk”, abban bíznak, hogy hamarosan ezt jóváhagyhatják.

Nem tért rá ki külön, de az értékelés valóban a közeljövőben várható, mert az Európai Bizottságnak már csak pár napja maradt erre. A jóváhagyással önmagában nagyjából tízmilliárd euró válhatna lehívhatóvá a 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásokból, amiből számlákért cserébe utalják a pénzt, eddig nagyjából 200 millió eurónyit küldött be a kormány, amiről bővebben itt írtunk.

Navracsics Tibor a gazdasági bizottság és az európai ügyekért felelős bizottság két ülése között is csak annyival kommentálta az értesüléseket, hogy bíznak a jóváhagyásban, és már májusban elfogadták a szükséges törvényt. (Az egyik pluszkérdéshez kapcsolódóan néhány napja adtak ki egy rendeletet, a Portfolio, a Népszava és a Szabad Európa szerint egy másik jogszabály-módosítás is várható.)

A programok előfinanszírozásánál ennyi a költségvetés teherbírása

A felzárkóztatási programokból kettőt előfinanszírozott a kormány, a gazdaságfejlesztési GINOP Pluszt és a területfejlesztési TOP Pluszt. Az LMP-s Csárdi Antal a gazdasági bizottság ülésén rákérdezett, hogy ha közel a megegyezés az uniós forrásokról, miért nem finanszírozzák elő a tanárok béremelését is. Navracsics Tibor elismerte, hogy egyelőre ennyi a költségvetés teherbíró képessége, és nem teszi lehetővé az előfinanszírozást, itt fejnehéz a társfinanszírozási rendszer (azaz kezdetben főleg az EU fizetné a béremelést az EFOP Plusz nevű operatív programból, ezt fokozatosan a magyar költségvetés venné át).

Január végéig jöhet a helyreállítási alap első előlege

A költségvetésen felüli, egyszeri helyreállítási alapnál a miniszter kiemelte, hogy a tagállamok nemrég elfogadták az elköltéséről szóló magyar terv módosítását is. Így egy év alatt két részletben közel egymilliárd eurós előleghez juthat a költségvetés. Hangsúlyozta, hogy több más tagállam sem kapott még pénzt, de a módosítás jóváhagyásával jár egy előleg: a fele, 460 millió euró január végéig érkezik, év végéig pedig a másik fele. (Az előlegről bővebben itt, magáról a módosításról ebben a cikkben írtunk.)

A vagyonkezelő alapítványoknál változó álláspontokra panaszkodott

Navracsics Tibor szerint a vagyonkezelő alapítványoknál február óta az alapkifogás az aktív politikusok részvétele, és ugyan január végén minden érintett lemondott, az Európai Bizottság ezt több körben kiterjesztően értelmezte. Azt mondta, próbálják megtudni, mi az uniós testület egzakt problémája, mert miközben a modellváltó egyetemek egyre jobb adatokat mutatnak, az Európai Bizottság változtat az álláspontján.

A tagállamok tavaly tiltották el az uniós kötelezettségvállalásoktól a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű modellváltó egyetemeket. A miniszterek – európai bizottsági javaslatra – úgy látták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az Erasmus oktatási cserékben zavartalan a részvétel 2024 nyaráig, bíznak benne, hogy utána is így marad. (Itt a kormánynak 1,8 milliárd forinttal kellett beszállnia, és november végén csúszott ki egy „adminisztratív” határidőből, három hónap haladékot kérve.)

A miniszter csak az egyik bizottságban, egy fél mondattal említette a másik erősen érintett programot, a Horizont Európát, ahol a modellváltó egyetemek már júniusban eurómilliós károk miatt panaszkodtak, bár erre kérdés sem érkezett külön.

Az Európai Parlament „nem könnyíti meg a helyzetet”

A tárgyalások szerinte egyrészt azért húzódtak el, mert az Európai Bizottság sokkal bonyolultabb felépítésű, mint a magyar kormány, időnként attól is változik az álláspontja, hogy melyik főigazgatósága írja az előkészítő anyagot.

Néha abban a hiszemben volt, hogy már meg is egyeztek,

aztán kapott egy új feljegyzést.

Másrészt az Európai Parlament „nem könnyíti meg a helyzetet”. Nincs hatásköre az ügyekben, de bizalmatlansági indítványt nyújthat be az Európai Bizottság ellen, ami – volt biztosként szerzett tapasztalatai alapján – egy évtizedekkel ezelőtti eset óta ott van az intézményi memóriájában. Az EP az állásfoglalásaival szerinte már kétszer-háromszor megtiltotta a megegyezést, így az Európai Bizottság politikai nyomás alatt áll. Bár szerinte ezt nem fogja kimondani, de saját egzisztenciális érdeke miatt retteg, ezért jönnek mindig újabb kiegészítések, problémák, és ahogy közeledünk a testület júniusi EP-választáshoz, egyre inkább a politika túszává válnak az egyezkedések.

Uniós adatokat idézve érvelt, hogy nincs kirívó korrupció

A miniszter vitatta az ellenzéki állításokat a korrupcióról. Szerinte Magyarország az Európai Bizottság egységes piaci eredménytáblájában a közbeszerzéseknél a középmezőnyben áll, a „demokráciajelentésében” talán épp a közbeszerzési korrupció felszámolásában kapta Magyarország az egyetlen dicséretet, az egyajánlatos közbeszerzések arányát pedig a vállalt 15 százalék alá szorították. Az OLAF adatainál a 4-es metró olyan adag, amit azóta is hordunk a puttonyunkban, de jól állunk, és az esetek többségében szerinte nem szándékos szabálysértésekről van szó, mondta.

A DK Mayer Gábor területfejlesztési államtitkárról is kérdezett, aki egy eredetileg rekreációs központnak felhúzott épületben lakik, a fejlesztéshez uniós támogatást kapott a vállalata. Navracsics Tibor gyakorlatilag megismételte a tárca korábbi válaszának főbb állításait: lejárt az előírt ötéves fenntartási idő, és nem történt szabálytalanság. Szerinte árulkodó, hogy az emiatt tiltakozók sem tettek bejelentést, csak a sajtóban üzengetnek.