Menet közben nem vált lovat a Fidesz, újra Orbánt választották a párt elnökének

Újra Orbán Viktort választották a Fidesz elnökének. A párt tisztújító kongresszusán beszédet mondott, amiben érintette a tavalyi országgyűlési választásokat, a jövő júniusi EP- és önkormányzati választást, az uniót és Brüsszelt is, valamint új jelzőként behozta a nindzsakormány kifejezést is. A miniszterelnök beszédét ebben a cikkben foglaltuk össze.

A kongresszus végén szokás szerint egy csokorba álltak a párt alelnökei a párt elnökével, közéjük ugrott még a két műsorvezető is.

A nindzsakormány harmadik akcióka az önkormányzati választás lesz, folytatta Orbán. Arról beszélt, hogy a választókerületi elnökök felelőssége óriási, a választási küzdelemben ugyanis a települési kampánycsapatok munkáját nekik kell összehangolniuk, „nekik kell elől menni, a valódi és virtuális térben is”.

„Ez nagy felelősség, de óriási lehetőség is, mert siker esetén megtarthatják a helyüket is, és jogot nyerhetnek, hogy részt vegyenek a következő, 2026-os választási csatában is. Úgyhogy hajrá, Kubatov Gábor.”

Azt is mondta Orbán, hogy szükség a párt minden tagjának és aktivistájának a lelkiismeretes munkájára, óriási szélességben és erővel kell támadni. „Mindkét választást, az európai és az önkormányzati választást is meg kell nyernünk!” – jelentette ki a Fidesz újraválasztott elnöke.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta beszédét.

Orbán szerint az EP-választásokig súlyos politikai küzdelmek várnak rájuk: egyrészt meg kell akadályozni, hogy migránsgettók építését kényszerítsék rá Magyarországra, valamint „Ukrajna ma fényévnyi távolságra van az uniótól”.

„A mi kormányunk nindzsakormány. Mi úgy tervezzük, hogy a bevetés után nem mi, hanem az ellenség marad a földön, mi pedig épen térünk vissza a bázisra a bevetés után”.

Egyik ilyen akció a konzultáció, „ott kell nyomni, ami a csövön kifér, mert onnan nyerjük az energiát”. Második az EP-választás, harmadik meg az önkormányzati választás.

Egy külpolitikai bravúrral fogjuk áthidalni a méretbeli problémákat – mondta Orbán Viktor. Magyarországnak olyat kell nyújtania szerint, amit más nem tud, nem akar, vagy eszébe sem jutott. „A gógyi és a vagányság még mindig kemény valuta a világgazdaságban” – jegyezte meg.

Azok számát kell megnövelni szerinte, akik érdekeltek a magyar gazdaság sikerében. Magyarországot ezért a keleti és nyugati legmodernebb technológiai vállalatok találkozópontjává tesszük, „hajrá Szijjártó Péter” – folytatta a miniszterelnök.

Kelet és nyugat óriásgyárai Magyarországon tudnak randevúzni, és együttműködni, erre jó példa szerinte Paks 2.

Orbán azt ígérte, Magyarország az összekapcsolódás, a zöld energia és a modern technológia bajnoka lesz.

Orbán szerint „óriási versenyfutásban vagyunk a németekkel, franciákkal, spanyolokkal: ez már nem kispálya, ez már a nagyfiúk játéka”, és az új technológia versenyben és átállásban nyerésre is állnak a magyarok.

Az elmúlt száz évben nem is voltak ilyen lehetőségek. „Zöld energiánk lesz bőségesen, a felhasználható vizünk rengeteg, az ország keleti és déli részén még vannak komoly munkaerő tartalékaink is. Csak bátor és felkészült országvezetés kell hozzá”, mondta Orbán, aki ezzel az akkumulátorgyárakról beszélt, mert azt mondta: „hajrá, Debrecen, hajrá, Iváncsa, hajrá, Göd” – ezeken a településeken vannak például akkumulátorgyárak.

„Magyarország egy furcsa ország” – jegyezte meg Orbán. Európában mindenhol a zöldpártok támogatják a zöld átállást és beruházásokat, itthon pedig a zöldpártok a leghangosabb ellenzői.

A magyar kormány álláspontja a miniszterelnök szerint világos: „zöld energia igen, zöld ideológia nem”. Ha zöld világot akarunk, a hagyományos ipari gazdaságunkat új modern, természetbarát beruházások kellenek Orbán szerint.

„Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság jövője a zöld energia” – jelentette ki.

A siker feltétele, hogy zöld energiát kell termelni, és azt el is kell tárolni.

Az új világgazdasági rend a nemzetgazdaságok és vállalatok közti versenyben születik Orbán szerint, és Magyarország benevezett ebbe a versenybe. A siker kulcsa a megtermelt energia tárolása lehet, mondta. A zöld energiát tárolni kell, nokiás dobozban nem lehet tárolni. A jövő kérdése Orbán szerint, hogy melyik gazdaság lesz rá képes.

Az autóipar már a zsákban van, most a lakóépületek és iparterületek következnek a miniszterelnök szerint. Magyarország ugyanis mind a három területen élen akar lenni. Ehhez méretes beruházásokra van szükség, „hajrá Lantos Csaba”.

De Orbán szerint „nem akarunk az állandóan nyafogó vagy siránkozó szerepébe kerülni. A mi reményünket, önbecsülésünket az táplálja, hogy nekünk, magyaroknak van egy saját tervünk, saját ellenjavaslatunk”. Ez egy magyar modell, amit egyre többen irigyelnek is Orbán szerint: „a franciák, a németek, az olaszok a fél életüket odaadnák, ha újra migránsmentes hazájuk lehetne. Itt pedig zéró migráció van. Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa”. Majd azt is mondta, hogy „a jólét errefelé olyasmi, aminek előfeltétele a munka”.

A mi érdekünk, hogy az Európai Unió egyben maradjon. Az uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni, folytatta Orbán a beszédét. Ez csak akkor lehetséges szerinte, ha Brüsszelben radikális változások lesznek. Változások nélkül ugyans eljön a vég, és az a legkevevésbé sem lesz a miniszterelnök szerint teátrális vagy heroikus. Ha minden így megy tovább, az unió nem felrobban vagy összedől, „hanem egyszerűen szétcsúszik”. Az Európai Bizottság szerinte gátlástalanul átlép a szabályokon, és ezt már mindenki elnézi.

A brüsszeli európai modell eröregedett szerinte, miközben a világ felfrissült, megújult. A brüsszeli európai modell káoszhoz vezet: egyre kevesebben dolgoznak, és egyre többen akarnak megélni munka nélkül. A közrend eltűnőfélben, a migárció következményei kezelhetetlenek, a befektetők pedig Európából Amerikába és Ázsiába viszik a pénzüket, sorolta a miniszterelnök. A brüsszeli bürokraták pedig ahelyett hogy felkötnék az alsónemüjüket, megsértődnek.

„Nem akarjuk, hogy Európa és azon belül Magyarország skanzen legyen”, aminek csak múltja van, jövője nincs, tette hozzá Orbán.

Orbán szerint a kongresszus mindig egy bajtársi találkozó, felkészülés az előttük álló választásokra, de jó alkalom arra is, hogy „egy ásónyommal mélyebbre menjünk, politikánk mélyebb összefüggéseiről is beszéljünk. Elvégre egy rendszerváltó, lassan történelmi párt vagyunk”. A Fidesz pedig ellenáll minden külső nyomásnak, legyen az bármi, és „megvédjük magunkat a szuverenitásunkat aláásó külföldi kísérletektől”.

Neki mély meggyőződése hogy a brüsszeli európai modellre nekik nemet kell mondani, mert az fenntarthatatlan, Brüsszelben tönkreteszik és vesztébe vezetik Európát, amire lassan keresztet lehet vetni, mondta a miniszterelnök.

A béke oldalán maradtunk, az energiaellátásunk biztosított, a rezsitámogatásokat, munkahelyeket, családokat és nyugdíjakat megvédtük – sorolta a kormány legfontosabb eredményeit Orbán.

A legfontosabb haditerv, hogy Brüsszel pénzügyi zátonyra futasson, nem sikerült. A magyar gazdaság ismét nő, és nőni is fog.

„Persze azt a pár eurót, amivel még tartoznak, be fogjuk hajtani, hajrá Navra”

– mondta Orbán Navracsics Tibornak üzenve.

A családok ma még a felbolydult soraikat rendezik szerinte, „hiszik is, meg nem is, hogy túl vannak a nehezén”. A miniszterelnök már azt látja, épp bőrrel átvágtuk magunkat az aknamezőn, és ismét megindultunk felfelé a gyarapadodás útján. „Velünk azok is jól járnak, akik ellenünk szavaztak” – jelentette ki Orbán. Új lendület, növekedés, magasabb jövedelem és minimálbér lesz, kifizetjük a 13. nyugdíjat, lesz bőkezű csok és gálánsabb abaváró, sorolta.

„Nem kell félnetek, jó lesz, hajrá Misi!” – mondta Varga Mihálynak.

Orbán szerint sok nehézséggel találkoztak már: Covid, Gyurcsány, migránsok. De semmi sem volt olyan nehéz, mint az utóbbi két év a háborúval és a „vágtató inflációval”. De minden ilyen nehéz helyzeten úgy lehet túljutni, ha világos célokat tűznek ki maguk elé, ez náluk megvolt. Például nem akartak belekeveredni a háborúba, „a példátlan nyugati nyomás ellenére sem”, a jegybankot ki akarták segíteni, az inflációt pedig 10 százalék alá akarták vágni. „Jelentem a kongresszusnak, a kitűzött célokat elértük” – summázta a miniszterelnök.

A külföldiek kilóra akarták megvenni a leendő magyar kormányt, sőt az országot is. Ez nem tréfa dolog Orbán Viktor szerint. Ha ugyanis sikerült volna, ma migránsok tíz- és százezrei lennének Magyarországon. Budapest olyan állapotban lenne szerinte, mint a terrorpárti tüntetésektől meggyötört nyugat-európai nagyvárosok, genderaktivisták grasszálnának az óvodákban, kötésig állnánk a háborúban, és Soros György adósrabszolgái lennének még az unokáink is.

Erre szerződtek le szerinte a baloldali pártok. A pénzért büntetlenül lehet árulni a hazát? Ez nem maradhat így, mondta Orbán, meg kell oldani. Elvárja a képviselőktől, hogy alkossák meg a törvényt, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő, „hajrá, Máté”, mondta Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének.

Orbán szerint a választások óta sok dolog történt, de szó nélkül mégsem lehet mellette elmenni, hiszen „óriási győzelmet arattunk, mindenki beleadott apait és anyait”. De ők látták az ellenfelet, ami „a pók, a bábjátékos, egy magyar: Soros György és az ő hálózata volt”.

A miniszterelnök ezután a hódmezővásárhelyi polgármesterről beszélt, tehát Márki-Zay Péterről, aki szerinte „az ápolóit kijátszva eljutott Budapestre, és egyszer csak a baloldali lista élén találta magát”. Az pedig a brüsszeli bürokraták gyengeségét mutatja, hogy egy „sánta lóra tették fel minden pénzüket”.

Orbán külön is köszönetet mondott az őt jelölő zalaiaknak, a bizalom mindig megtisztelő szerinte, most is az. Megtisztelő, hogy ismét rám bíztátok a feladatot, vezessem Európa legerősebb pártját, a Fideszt, mondta a Fidesz kongresszuson. „Ami az odaadásomat illeti, nem fogtok csalódni.”

„Menet közben nem cserélünk lovat”

– jelentette ki a miniszterelnök.

A ciklus közepén vagyunk most szerinte, ilyenkor nem váltunk lovat, különösen akkor, ha jó irányba húz, és van még benne szufla. „Jelentem a kongresszusnak, a kormányban és bennem is van még szufla” – mondta.

A 2025-ös kongresszuson pedig majd döntünk a hovatovábbról, tette hozzá. Orbán ugyanakkor előre jelezte, hogy továbbra is a legjobb korban van, és két év múlva is a legjobb korban, sőt, a legjobb karban lesz.

Maradt ő a Fidesz elnöke. Kihívója nem volt.

Ami nem is meglepő, mert más nem indult rajtuk kívül. A szavazatokat összeszámolták, így alakultak a számok:

• Kósa Lajos: 1141 szavazat
• Kubatov Gábor: 1158 szavazat
• Gál Kinga: 1150 szavazat
• Németh Szilárd: 1121 szavazat.

Ezután pedig Tolvai Reni lépett fel a színpadon.

Az Orbán előtti utolsó felszólaló a külügyminiszter, Szijjártó Péter volt, aki úgy kezdte, „a kínai barátainknak van egy mondása, amit nem egyszerű lefordítani, de valahogy úgy szól, hogy élj izgalmas időkben. Bizonyos időkben ez a kívánság néha már átoknak tűnik”.

Ezután arról beszélt, „vannak, akik a Fortnite-ban képzelik magukat, háborús pszichózisban szenvednek. Vannak mások, akik személyes sértésnek veszik azt, ha egy férfi nyilvános helyen megfogja egy nő kezét”, és vannak, akikre „nem lehet rákényszeríteni ezeket az agyament dolgokat. Mi nem hagyjuk magunkat, Magyarországot nem lehet térdre kényszeríteni”.

Magyarország pedig szerencsés helyzetben van, mert itt a józan ész és a nemzeti érdekek épp egybeesnek. És „nem tudnak annyi nekünk járó milliárdot nem odaadni”, hogy ők beengedjék az óvodába azokat, akik arról beszélnek a gyerekeknek, hogy fiúk is járhatnak lányruhákba. Szijjártó szerint sokat támadták őket, a jövőben is sokat fogják őket támadni, ennek visszaverésére pedig sok erő kell, amit pedig a kormánynak a jelenlévők, tehát „Európa legerősebb politikai családja jelentik nekünk”.

Nincs új a dolláros nap alatt, a nemzetünk történelmében mindig is voltak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk a Kárpát-medencében – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miután a Képes Krónika egyik történetét mesélte el.

A meg nem nevezett ellenség Dömötör szerint kicsavarná a legfontosabb döntéseket a kezünkből, és dollárban, euróban, létező vagy nem létező mikroadományos ládikákkal fizetnek. A dollárbaloldal szerinte „pár centért tényleg lemenne a legaljára is, és néha úgy tűnik, fel sem akarnak jönni”.

„Üzenjük nekik, hogy ez nem ügynököknek való vidék, itt nincs többsége azoknak, akik a saját országuk ellen dolgoznak, sosem volt, és nem is lesz”.

A dollárbaloldal szponzorainak pedig azt üzente Dömötör, hogy a magyar kormány dollár mellett koronát sem kér, mert az van nekünk, „a baloldalnak küldhetnek, de az legyen ugyanúgy árnyékból, mint a kormányuk”.

„Kedves forintjobboldal” – szólt a fideszesekhez az államtitkár. Karácsony előtt leadják a Reszkessetek betörők című filmet, amelyben Kevin azt mondja, megvédi a házát.

„Mondjuk a kamerába, (…) ez a mi országunk, és meg fogjuk védeni. Ha kell erővel, ha kell ésszel, ha kell türelemmel, de leginkább dacos hazaszeretettel”.

Bár sokan azt várják Dömötör szerint, hogy a jövő júniusi EP-választáson is olyan győzelmet arathat a Fidesz, amit a Holdról is látni. Az államtitkár azonban nem elégszik meg ezzel, a látvány most nem lesz elég. Olyan hangerejű győzelem kell Rogán államtitkára szerint, amit minden tárgyalóban meghallanak, ahol rólunk akarnak nélkülünk dönteni.

„Egy igazi borsodi lányt” konferált fel következőnek Varga Judit, Koncz Zsófiát, aki egy narancssárga ruhába bújt a kongresszus tiszteletére. Mivel Koncz az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, arról beszélt, hogy ők felkészültek a télre, Paks ellátja az országot. Jövőre pedig napenergia plusz programot indítanak, ami szerinte a zöldenergia felhasználását és tárolását fogja támogatni.

Majd áttért az ellenzékre és a szóviccekre: „A baloldallal szemben fel kell töltenünk az türelemcelláinkat, van, hogy egy-egy energiavámpírral is találkozunk”, mondta.

Majd körbenézett a kongresszuson, és azt mondta: „Egy klasszikust idézve, jól nézünk ki”, mert „hazájukat szerető és tenni akaró közösséget” lát maga előtt.

Az elmúlt évtizedekben a fociklubokban annyi idegenlégiós játszhat, amennyit csak meg tud fizetni a tulajdonos. Ennek eredménye, hogy Európa legnagyobb klubjainak kezdőcsapataiban sokszor egyetlen hazai játékos sincs már. Jövő júniusban EP-választás lesz, és jó eséllyel változik az Európai Parlament összetétele is. Magyarország azzal tud hozzájárulni a változáshoz, ha minél kevesebb idegenlégióst küld Brüsszelbe – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fidesz kongresszusán.

Az ellenzéki EP-képviselőket idegenlégiósnak tartja, három politikusról külön is megemlékezett:

• Gyöngyösi Márton korábbi antiszemitaként orosz csapatokban játszott, mostanra azonban csapat nélkül maradt. Gulyás szerint a Jobbik elnöke ma már bármely nyugati csapatba szívesen játszana, de egyelőre csak az amerikai nagykövet széderestjére jutott el.
• Dobrev Klára nagyapja szovjet idegenlégiósként az 56-os forradalmárokat végeztetett ki, a férje, Gyurcsány Ferenc már beérte szemkilövetéssel 1956 ötvenéves évfordulóján. A miniszter szerint a DK EP-képviselője „miniszterelnöki árnyékszéken ül”, és valószínűleg nem örült a bolgár öngólnak a foci Eb-selejtezőn.
• Cseh Katalin „őszintén félti az uniós pénzeket”, mert a családi céghálójában többmilliárd forintnyi brüsszeli pénz landolt, és már az adóhatóság nyomoz az ügyben.

A mi idegenlégiósainkra aligha lehet számítani, hiszen fizetést és támogatást máshonnan is szívesen elfogadnak, folytatta Gulyás.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezért olyan képviselőket küldene Brüsszelbe, akiknek „kedves a magyar zene ritmusa”, akiknek fontos az ország szuverenitása, akik nem Brüsszel ügynökei,

„akik nem gondolják, hogy a férfiak is szülhetnek, és akik nem érzik sértőnek, ha férfi vagy női vécé között kell választaniuk”.

Ha pedig ezeket kizárjuk, Gulyás szerint egyetlen lehetőség maradt: a Fidesz.

Az egykori rezsibiztos, a jelenlegi Fidesz-alelnök Németh Szilárd a birkózással kezdte a mondandóját, ami nem meglepő, hiszen az irodája is a csepeli birkózócsarnokban van. Majd áttért a rezsire, arra, hogy Brüsszel el akarja töröltetni a rezsicsökkentést Magyarországon. De ő le akarja szögezni, hogy az energiabeszerzés, a rezsicsökkentés is nemzeti hatáskör, „sokkal jobban tennék a brüsszeli politikusok, ha ebbe nem szólnának bele”. Németh szerint a legolcsóbb háztartási energia számláit Magyarországon fizetik, itt vannak Európában a legalacsonyabb villany- és gázszámlák, ez pedig a „nagyon tudatos, bátor nemzeti politika következménye”.

Nem csak Brüsszel, hanem „az elvtársak”, tehát Gyurcsányék is folyamatosan támadják őket Németh szerint, aki azért megkérdezné tőlük, hogy „miért nem jelentkeznek át a piaci szolgáltatásba, csak úgy családilag?” És ha Gyurcsányéknak lehetősége lenne rá, az egész rezsicsökkentést visszacsinálnák, mondta.

„Te Laci, nem volt nagyobb biztonság a nyolcvanas években, mint ma?” – kérdezte nemrég Kósa Lajos Kövér Lászlótól egy elnökségi ülésen. „Nem könnyű időket élünk” – jegyezte meg a történetet felidéző Kósa Lajos, miután felsietett a színpadra a Fidesz 30. kongresszusán.

Genderinvázió, wokeinvázió, infláció, gazdasági válság. Mi kell még? – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, majd arról beszélt, hogy mi, magyarok tudjuk, mit jelent, ha „egy népesség ellakja előlünk az országot”, erről Erdélyben tudnának beszélni. Mi pontosan tudjuk Kósa szerint, hogy ha nem védjük meg az országunkat, elveszünk, ezért a migráció a legnagyobb probléma. A fideszes képviselő arról is beszélt, hogy az integrációra nincs Európában sikeres példa, és a migráció legnagyobb veszélye, hogy Európa fel fogja számolni önmagát.

A baloldali politikusokra mutogatva úgy fogalmazott Kósa, hogy „Donáth Anna, az ellenzék Tesco-gazdaságos Jeanne d'Arc-ja” a migrációt álkérdésnek tartja, míg Gyurcsány Ferenc azt mondta, jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terrorizmustól. A Fidesz képviselője szerint a „körúti kerékpárkarók koronázatlan királya, Karácsony Gergely” is behozná a migránsokat.

Mi mindennek a tanulsága? Kósa szerint nem szabad a jövő júniusi EP-választáson olyan politikusra szavazni, aki támogatja migrációt, és nem azt az elvet képviseli, hogy „Magyarország a magyaroké”.

A beszéd végén három kérdéssel tesztelte a közönséget Kósa. „Lesz-e 200 év múlva Európai Unió? Mondta-e valaki, hogy igen? Nem, megállapítom. Lesz-e 200 év múlva Magyarország? (…) Lesz-e 200 év múlva Debrecen? Hát akkor világos, hogy mi a fontos, és mi a lényegtelen” – mondta az igeneket hallva a fideszes politikus.

Megéri a Fidesz-kongresszuson beszélni, ez derült ki Farkas Éva Erzsébet makói polgármester felszólalásából. Miután utoljára, 2019-ben beszédet mondott a Fidesz kongresszusán, egymás után érkeztek a fejlesztések a Csongrád-Csanád vármegyei városba.

A fejlesztésekért Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, Szijjártó Péternek és Varga Mihálynak is köszönetet mondott a polgármester, aki szerint Makó ma szabad és biztonságos város, Lázár Jánost, a város országgyűlési képviselőjét pedig Makó fogadott gyermekeként tisztelik.

Farkas dollárbaloldalról, brüsszeli bürokratákról és munkahelyteremtésről is beszélt természetesen, de a kormány új jelszava sem maradhatott ki a beszédből: Makóban sem táncolnak úgy, ahogy Brüsszelből fütyülnek.

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya is felszólalt a kongresszuson, aki szintén a „baloldal marxizmusáról” beszélt. A baloldal szerinte alkalmatlan mindenre, városvezetésre, háború okozta problémák megoldására. „Ugyan miféle világot építenek őt, és kinek?” – tette fel a kérdést, majd kritizálni kezdte a méhlegelőket, a biciklisávokat, a dugókat és Karácsony Gergelyt is, aki „olyan, mint a klímaaktivista, aki hozzáragasztja magát az aszfalthoz”, nem sokat érnek a tettei, mondta.

De mindebből elég volt szerinte: „sem Európának, sem a világnak nincs ideje még egy őrült bolsevik kísérletnek”, a klímaváltozás, a migráció ugyanis nagyon is valóságos problémák. „Egy erős, szuverén, fejlett Magyarországot kell építünk. Nem szabad lemaradnunk, sőt, előznünk kell tudásban, precizitásban” – mondta Ferencz.

Békés, integrálódni vágyó ünneplő tömeg érkezik – idézte Gyurcsány Ferenc korábbi szavait a menekültekről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz kongresszusán.

Ha a baloldalon múlna, Rétvári szerint már minden magyarországi településen élnének letelepedett migránsok, és a nagyvárosokban is no-go zónák lennének. Azt mondta, a közbiztonság terén nem kevés eredményt ért el a kormány 2010 óta, az évente elkövetett bűncselekmények számára a harmadára esett vissza, és Magyarország bekerült a világ húsz legbiztonságosabb országa közé.

A mai kor vitézei, végvári hősei a határokat védő rendőrök és határőrök – mondta Rétvári. A magyar kormány szerinte 2015-ben megkongatta a harangokat, de Brüsszelből nem hallgattak rájuk. A kormány megmondta, hogy csak kerítéssel lehet megfékezni a menekülteket, de nem hallgattak rájuk, és az elmúlt hónapokban már 21 belső határon vezettek be határellenőrzést. A kormány Rétvári szerint megmondta, hogy a migrációval terrorizmus is jön, 2015 óta már több mint 2 ezer áldozata van a terrorizmusnak.

„Brüsszel süket a problémákra, és ideológiai vakságban szenved”

– fogalmazott az államtitkár, aki szerint a migrációs paktumot egy kávészünetnél rövidebb idő alatt erőltették át pár hónapja. Brüsszelben változásra van szükség szerinte, Magyarország függetlensége ugyanis nem lehet alku tárgya.

Sopron polgármestere, Farkas Ciprián meg akarja nyugtatni a népet, számos testvérvárosuk van, de Brüsszel nem tartozik közéjük. Egy jól végződő EP-választás után akár még ez is megtörténhet.

A szuverenitásunkért városról városra kell megküzdeni szerinte, ő pedig büszke arra Sopron polgármestereként, hogy „magyarok maradtunk”. Sopron a fideszes polgármester előtt egy csőd volt szerinte, de ezen ők Orbán Viktorral együtt segítettek.

„A nap keleten kél, és nyugaton nyugszik. Az éjszakát mindig a nappal követi, a tenger vize sós, egy meg egy az kettő. Olyan tények, amelyeket józan ésszel gondolkodó ember nem kérdőjelez meg” – mondta Nagy István agrárminiszter.

Ugyanilyen tény szerinte, hogy nincs magyar jövő vidék nélkül.

Arról is beszélt, hogy a magyar kormány mindenkor kiáll a magyar gazdák érdekeiért, hiszen az önellátásunk biztosítása nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági kérdés. A magyar agrárium teljesítményét jól jelzi szerinte, hogy a pandémia és a háború ellenére is zavartalan volt az ellátás. A gazdák számára alapvetés, hogy termelnek, vetnek és aratnak, hiszen „mindennap kell ennünk”.

Hányszor árulta el a magyar vidéket a baloldal? – tette fel a kérdést Nagy. A baloldal elvette a gazdák földjeit, beverték őket a téeszekbe, és megbocsáthatatlan bűn a kuláküldözés és a padláskisöprés. A balliberális elit földbe akarta döngöli a magyar gazdatársadalmat a rendszerváltás után is az agrárminiszter szerint, a 2002 és 2010 közti időszak „sáskajárás volt a nemzet veteményesében.”

2010 óta a kormány újra pályára állította a magyar agráriumot Nagy István szerint, és azt ígérte, 2027-ig komoly forrásokból megújítják a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. A kormány továbbra is határozottan fellép a magyar gazdák érdekében az Európai Unióban Nagy szerint, ilyen volt az ukrán gabonaimport ügye is. Nem fogjuk engedni, hogy a kétes minőségű ukrán gabona kerüljön a magyar családok asztalára, ígérte az agrárminiszter. „A magyar gazdák és a kormány szövetsége tűzben edzett, és az ércnél is maradandóbb.”

A Fidesz egyik (egyetlen női) alelnöke, Gál Kinga is felszólalt. Az EP-képviselő arról beszélt, jövőre lesz 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott az unióhoz. Ő pedig úgy látja az uniós folyamatokból, hogy nyugaton leltek táptalajra az innen elüldözött marxista gondolatok, a genderideológia pedig egyre erőszakosabb. Ezután hosszasan elismételte a kormány narratíváját a homoszexualitás propagálásáról, óvodai és iskolai felvilágosításokról, amik rosszak. Neki van négy fia, így ő azt vallja, csak a szülők dönthetnek a gyerekeik neveléséről, senki más. „Magyarország egy biztonságos sziget maradt Európában” ebben a kérdésben is Gál szerint. De Magyarország nem csak a biztonság, hanem a béke szigete is.

Ma viszont újra a szuverenitásért kell harcolnia a magyaroknak, Brüsszel ideológiája élet- és családellenes. Brüsszelben ezért változásra van szükség, „szükség van minden egyes szavazatra Európa-szerte és Magyarországon” a jövő évi EP-választáson.

Jelentem a tisztelt kongresszusnak, bár háború van a szomszédban, megújuló politikai támadások Brüsszelből, és nyílt politikai presszió Washingtonból, a magyar gazdaság visszaállt a növekedési pályára – mondta Varga Mihály a Fidesz kongresszusán.

A pénzügyminiszter szerint a hét szűk esztendő negyedik évében járunk. A magyar gazdaság az elmúlt években több nemzetközi válságban is megmérettetett, és a 2010-ben elindított munkaalapú gazdaság összehasonlíthatóvá vált a baloldal válságkezelésével. Varga szerint 2008-ban csak meglegyintette a gazdaságot a válság szele, és a baloldal elsőként szaladt menőövért az IMF-hez, „egy ország ült a svájci frankban”, elvettek egy havi nyugdíjat.

A Fidesz csődhelyzetben vette át az ország vezetését 2010-ben. Hannibál tanácsát követve úgy gondolták, vagy találnak egy utat, vagy építenek egyet. Építeni kellett, hiszen a Brüsszel által mutatott út szerinte nem volt megfelelő.

„Romokat kaptunk, de ha sok a rom, akkor sok a tégla az építkezéshez. Jelentem, megcsináltuk az utat”

– jelentette ki a pénzügyminiszter, és azt állította: visszatértünk a növekedési bajnokok közé. Azt is mondta, a gazdaság teljesítménye egészséges, ezért a válság után újra növekedési pályára állhatunk. Még az Európai Bizottság jelentése is azt jelzi előre, hogy a magyar gazdaság teljesíthet a legjobban 2025-ben az Európai Unióban. „Gondoljatok bele, milyen szenvedés volt ezt leírni Brüsszelben” – jegyezte meg.

Varga arról is beszélt, a TAO-rendszerrel 1260 milliárd forint áramlott a sportba. Azt nem állítja, hogy a 97. percben szerzett bolgár öngól mögött a TAO-rendszer áll, de a csapatsportok fejlődése mögött biztosan ott van szerinte a kormány támogatáspolitikája. Azt is mondta, hogy Magyarország a filmipar kedvelt helyszíne lett az elmúlt években, és ez is része annak a célkitűzésnek, hogy a magyar gazdaság több lábon álljon. Bejelentette, hogy

még idén minden magyar állampolgár kincstári értékpapírszámlát kap, amire bármikor vásárolhat ingyenesen állampapírt.

Az EP-választás előtt pedig arra emlékeztetett mindenkit Varga, hogy a baloldal mindig sikeres a rombolásban, és szerinte Magyarországnak nem szabad letérnie arról az útról, amin elindult az elmúlt 13 évben.