Bóka az igazságügyi EU-biztossal tárgyal, közel kerülhet a kormány tízmilliárd euróhoz

A Népszava információi szerint a kormány már bemutatta az Európai Bizottságnak azokat a jogszabályi módosításokat, amelyek az igazságügyi reform teljesítéséhez kellenek, így tízmilliárd euró támogatás szabadulhat fel. A Szabad Európa is úgy értesült: egyre valószínűbb, hogy az uniós testület december 13-án esedékes heti ülésén, azaz egy nappal az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csúcstalálkozója előtt két magyar vonatkozású döntést is hoz majd.

A Szabad Európa szerint az Európai Bizottság megállapíthatja, hogy Magyarország megfelel az igazságügyi horizontális feljogosító feltételnek. Ezzel megnyílhatna a felzárkóztatási támogatások nagy része, a lap információi alapján mostani állás szerint tízmilliárd euró. Egy másik forgatókönyv szerint az Európai Bizottság az ülés helyett írásos eljárásban is megállapíthatja, hogy a magyar kormány megfelel a feltételeknek. A Szabad Európa úgy tudja, hogy még a kormánynak törvényt is kell módosítania és egy kormányrendeletre is szükség lesz. Az Európai Bizottság várhatóan azután fog zöld jelzést adni a pénz felszabadítására, hogy a jogi aktusok megjelentek a Magyar Közlönyben.

Bóka János EU-ügyi miniszter a lap értesüléseinek megfelelően fel is bukkant Brüsszelben. „Kézfogás” – tette ki talányosan X-re (a volt Twitterre) egy közös kép kíséretében, amin Didier Reynders igazságügyi biztossal találkozik. Korábban rendszeresen vele egyeztettek magyar miniszterek az igazságügyi csomagról, a Szabad Európa szerint Bóka János (a cikkben még csak feltételezett) útja is jelzi, hogy az egyeztetések a technikairól magasabb szintre kerültek, azaz már kikalapálták a részleteket.

A legtöbb pénzt érő feltétel

Ahogy arról korábban írtunk, az igazságügyi reform horizontális feltételként majdnem teljesen blokkolja a nagyjából 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat a 2021-2027-es költségvetésből. A négy elemből álló reformon felül azonban a pénz egy részétől

• más horizontális feltételek,
• a feltételességi jogállamisági eljárás
• és szakmai (tematikus) feltételek

is távol tartják a magyar kormányt. A legbizonytalanabb, hogy utóbbi mekkora összeget blokkol. Enélkül nagyjából 13 milliárd euró szabadulhatna fel a jogállamisági csomag kipipáltatásával, a Szabad Európa szerint mostani állás szerint a még részben nem teljesített szakmai feltételekkel együtt jön ki a tízmilliárd euró.

A kormány már július közepén készre jelentette a reformot, miután egy elvi megállapodásról beszélt. Az Európai Bizottságnak onnantól három hónapja maradt az értékelésre, de kétszer is levélben kért további információkat, és a magyar válaszig ilyenkor „áll az óra”.

A Szabad Európa úgy értesült, hogy az elmúlt két napban felgyorsultak az egyeztetések a kormány és Brüsszel között az igazságszolgáltatási reformból még megoldatlan két kérdéséről, amelyek a legutóbbi levélben voltak:

• a Kúria ügyelosztási rendszeréről
• és a magyar bírák jogáról, hogy akadálymentesen fordulhassanak előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz.

A pénzt nem egyből utalnák, hanem a magyar kormánynak kell már előfinanszírozott fejlesztések számláit beküldenie. Elsőre, az igazságügyi reform készre jelentésével együtt egy nagyjából 200 millió eurós számlacsokrot küldött be, a Szabad Európa szerint ehhez még nagyjából 300 millió eurónyit csaphat hozzá év végéig a kormány. Az uniós testületnek két hónapja van rá, hogy értékelje a kérelmeket, ha az igazságügyi horizontális feltétel teljesül, azaz decemberi jóváhagyással számolva legkorábban februárban érkezhetne pénz.

Kerülőúton már nyílik a kapu egy kisebb összeghez

A szinte teljesen blokkolt 2021-2027-es felzárkóztatási támogatások mellett most az egyszeri helyreállítási alapnál is jogállamisági, korrupcióellenes feltételek miatt nem jön pénz a magyar költségvetésbe. Az Európai Bizottság azonban múlt csütörtökön javasolta, hogy hagyják jóvá számos tagállam, köztük Magyarország helyreállítási tervének módosítását. Ezzel hosszú idő, gyakorlatilag tavaly december óta az első hivatalos zöld jelzést kapta meg a magyar kormány valamilyen blokkolt uniós pénzforrással kapcsolatban, és megnyílik egy kerülőút egy közel egymilliárd eurós előleghez.

A terv megváltoztatását augusztus végén kezdeményezte a kormány. Két oka is volt rá:

• az alap már tavaly igényelt, 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő része mellé a választható hitelre is bejelentkezett (arról itt írtunk, hogy milyen kacskaringós út vezetett a korábban lesajnált és lesorosozott kölcsönhöz, a tervezett fejlesztésekről pedig itt írtunk bővebben);
• maga az Európai Bizottság kérte, hogy a tagállamok adjanak az orosz energiafüggőség csökkentésére egy-egy új fejezetet a helyreállítási terveikhez a REPowerEU nevű kezdeményezés részeként. (Erről bővebben itt írtunk.)

A helyreállítási alapnál is feltétel az igazságügyi reform

A 4,6 milliárd eurós módosításból 3,9 milliárd euró a hitel, 700 millió euró plusz vissza nem térítendő támogatás, ami a REPowerEU miatt áll rendelkezésre, így a helyreállítási alapból Magyarországnak járó rész összesen 10,4 milliárd euróra nő.

Az összeg előlegen kívüli részéhez 27 mérföldkövet kellene teljesíteni. Közülük négyet tesznek ki az igazságügyi csomag elemei, így a horizontális feltétel kipipáltatásával ezeket is letudná a kormány:

• meg kell erősíteni a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• valamint a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.
• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• valamint az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

Épp Orbán vétófenyegetésének élesedése előtt nyílna a zsák

Ha az Európai Bizottság valóban a december 13-i ülésén hagyná jóvá a horizontális feltételt, akkor még épp a másnap kezdődő uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt születne adná meg a zöld jelzést.

Az Európai Tanács december 14-15-i ülésén várhatóan többek között Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése is napirendre kerül, de Orbán Viktor pénteken ismét arra utalt, hogy ezt vétózná (azaz a kormány szerint nem vétóz, csak „megakadályoz döntéseket”).

A közös uniós költségvetést is emelnék – eredetileg részben azért, hogy abból a keleti tagjelölt kifutó támogatását meghosszabbítsák. Az Ukrajnának szánt hitelnél viszont akár kormányközi kerülőúton is megkerülhetnék a magyar fenyegetést, ahogy tavaly, a hamarosan lejáró 18 milliárd eurós programnál is elkezdték előkészíteni. Egy ilyen megoldást a magyar kormány is elfogadna, ahogy arról Orbán Viktor pénteken is beszélt (bár Magyarországot így ki lehetne hagyni, és akkor nem lenne szükség a beleegyezésére).

Korábban a költségvetési módosításnál – amely Ukrajna támogatása mellett többek között a megemelt kamatkiadások fedezetét és a „zöld” iparágak támogatását is tartalmazná – a miniszterelnök arról beszélt, hogy ehhez „egyhangúság kell. És akkor

tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.”

Bóka János viszont november közepén azt állította: egyértelműen kimondták, hogy nincs összekapcsolás az ukrán támogatással, ilyen soha nem is volt, és visszautasítja, hogy bárki összekösse a kettőt. Korábban talányosan azt mondta, hogy „dolgozniuk kell a politikai kontextuson”. Orbán Viktor maga ismerte el, hogy

a két ügy nyílt összekapcsolása az uniós jog határán billegne.