Orbán Viktor: Magyarország azt a taktikát választotta, hogy minden birodalom temetésén részt tudjon venni, és ez a tervünk a jövőre nézve is

2023. december 1. – 07:39

Orbán Viktor: Magyarország azt a taktikát választotta, hogy minden birodalom temetésén részt tudjon venni, és ez a tervünk a jövőre nézve is
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. december 1-én – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarország nemzeti érdeke nem esik egybe Ukrajna EU-s csatlakozásával; azért van szükség a szuverenitásvédelmi intézkedésekre, hogy ne más mondja meg, hogyan éljünk; és jó gazdasági kapcsolatokra van szükség a keletiekkel is – egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában.

Ukrajna ne legyen EU-tag

Ukrajna EU-s csatlakozásának lehetőségével kapcsolatban azt mondta, hogy a magyar kormány nem vétózni készül, hanem megakadályoz döntéseket, ez filozófiai kérdés a kormányfő szerint.

Nincs egyetértés a tagállamok között – mert a magyar kormány nem járul hozzá az egyezséghez –, ezért nem jön létre olyan megállapodás, amit vétózni lehetne. „Nem szabad engedni, hogy beleszorítsanak minket egy olyan helyzetbe, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mintha mi megakadályoznánk már mások által meghozott döntéseket” – vezette le Orbán, aki szerint Magyarország nemzeti érdeke nem esik egybe Ukrajna EU-s csatlakozásával. A kormányfő úgy véli, az európai egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a témákat, amikben nincs egyetértés, napirendre se tűzzük.

„Ukrajna csatlakozásának EU-s tárgyalása ne is kezdődjön meg” – tette hozzá. A kormányfő szerint több oka van annak, amiért a magyar kormány így gondolja. Először is nincs előkészítve a folyamat, hiszen az nem előkészítés, hogy „írunk egy papírt, és azt mindenki elolvassa”, hanem arra lett volna szükség, hogy az EU-s vezetők mindenkivel tárgyaljanak, és összehangolják a különböző érdekeket – fejtette ki.

Másrészt, azért sem támogatjuk Ukrajna csatlakozását, mert az ország jelenleg háborúban áll, ezért máshogy működik a jogrendszere, nem tudni, megfelel-e azoknak a jogállamisági kritériumoknak, amiknek mindenkinek meg kell felelnie. Azt sem tudjuk, pontosan mekkora lakosságról van szó, hiszen a háború miatt nem tudni, mennyi ember él abban az országban. Nem tudjuk azt sem, mekkora Ukrajna, hiszen a területének egy részét jelenleg Oroszország foglalja el. És az sem utolsó szempont, hogy a magyar gazdák nagy részét teljesen tönkretennék az ukrán mezőgazdasági szereplők, ha beengednénk őket a belső piacra.

„Ha nem tudjuk milyen következményekkel járna Ukrajna felvétele, akkor ne is kezdjünk el tárgyalni róla” – mondta Orbán. Úgy véli, először stratégiai partnerségi megállapodásra lenne szükség Ukrajnával, amely állapot 5-10 évig is tarthat, aztán majd utána lehetne gondolkodni arról, hogyan tovább. „De a mi véleményünket soha senki nem kérdezte meg” – tette hozzá, csak „elénk löknek egy javaslatot, hogy támogassuk Ukrajna csatlakozását, hát, ez így nem megy”.

Az Európai Unió most azért szeretné módosítani a közös EU-s költségvetést, hogy több pénzt küldhessen Ukrajnának. Az EU „vagonokban küldi” a fegyvert és a pénzt Ukrajnába Orbán szerint, és ez a pénz hiányzik az európai gazdaságból, jobb lenne itt a helyzet, ha ezt a pénzt nem küldtük volna oda – vezette le a miniszterelnök. Azért küldtük ezt a pénzt, „hogy az ukrán hadsereg győzzön a frontvonalon, na de nem győz” – mondta Orbán, aki szerint „erősen kétséges, hogy ha több pénzt küldenénk, akkor győzne-e”.

Ha pénzre van szüksége Ukrajnának, akkor hozzanak létre egy államközi pénzalapot, ahova minden ország rakhat be pénzt, aki akar – Orbán ezt javasolja, ne közös EU-s pénzből fordítsunk erre. Most elfogyott az Ukrajnának szánt uniós pénz, ezért szeretné az EU vezetése módosítani a költségvetést, hogy még több pénzt küldhessenek Ukrajnának. Az EU-s költségvetést módosítani csak egyhangúlag lehetne, és ezt a módosítást a magyar kormány nem támogatja. Orbán szerint azért is van szükség a nemzeti konzultációra, hogy az emberek kifejezhessék, mit gondolnak ebben a kérdésben. Mindenki támogatására szüksége van Orbánnak, mindenkit arra biztat, hogy „szánjon pár percet a hazájára”.

Mindig belénk akartak harapni a nagy birodalmak

Az új nemzeti konzultációban szuverenitási kérdések is előkerülnek. A miniszterelnök levezette, hogy szerinte a történelemben mindig nálunk nagyobb birodalmak voltak körülöttünk, és „mi sohasem akartunk beléjük harapni, mindig ők akartak belénk harapni”. Magyarország viszont „azt a taktikát választotta, hogy minden birodalom temetésén részt tudjon venni”, és „ez a tervünk a jövőre nézve is”.

A kormányfő szerint a magyarok tudják, hogyan kell ezt a területet felépíteni, berendezni. „Nekünk nincs szükségünk arra, hogy más mondja meg nekünk, hogyan éljünk” – mondta, szerinte ez a szuverenitás legmélyebb értelme. Ha szárnyaszegettek lennénk, ha nem lenne ezeréves kultúránk, akkor lehet, hogy szükségünk lenne rá, hogy beleszóljanak az életünkbe, de erre nekünk nincs szükségünk – tette hozzá.

De Orbán szerint mindig van az országon belül is egy kör, ami arra törekszik, hogy inkább tagozódjunk be a nagyobb birodalmakba, mert akkor ezeknek az embereknek a zsebébe is megy pénz. Szerencsés időkben ezek az emberek nem tudnak közel kerülni a hatalomhoz, szerencsétlenebb időkben viszont akár még hatalomra is jutottak, „volt egy Gyurcsány-korszak azért” – fejtette ki Orbán.

A külföldiek a befolyásukat minden hozzánk hasonlóan kicsi ország felé érvényesíteni próbálják a kormányfő szerint. Most itt van például az amerikaiak törekvése, hogy „belepréseljenek minket a háborúba”. A másik, hogy „amikor választások lesznek, akkor az embereket arra próbálják befolyásolni, hogy ne nemzeti kormány legyen”. Ez a dollárbaloldal, akik amerikai meg brüsszeli pénzekből próbálnak beavatkozni a belügyeinkbe – mondta.

Ezt a törvény tiltja Magyarországon, de a magyar egy tehetséges nép, ezért megtalálja a kiskapukat, a kormányfő szerint ezt tette a dollárbaloldal is, ezért van szükség a szuverenitásvédelmi intézkedésekre, hogy az ilyen próbálkozásokat kiküszöböljük.

Minimálbér, csok plusz

Hosszú-hosszú évek óta a 2023-as volt a legveszélyesebb év: infláció, szankciók, energiaválság – sorolta a miniszterelnök. „Azért harcoltunk, hogy megvédjük, amit már elértünk.” 2024 viszont „egy reményteljes esztendő”, ahol már nem azért fogunk dolgozni, hogy rosszabb legyen, hanem, hogy jobb legyen.

A december 1-től emelkedő minimálbérről és garantált bérminimumról azt mondta a miniszterelnök, hogy nagy előnye a magyar gazdaságpolitikának, hogy nem a kormány erőlteti rá a gazdasági szereplőkre az akaratát, hanem azt szeretné, ha a munkáltatók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei állapodnának meg arról egymással, hogy mennyit emelkedjen a minimálbér. Ez megtörtént, és a kormány ezt elfogadta – mondta Orbán. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik.

Komoly eredménynek tartja azt is, hogy új otthonteremtési támogatást vezettek be, ami segíti saját lakástulajdonhoz jutni a gyereket vállaló párokat. A kormányfő szerint a 40 év alatti magyarok 75 százalékának van már saját tulajdonú ingatlana. Mindig nagy vita van arról, hogy a saját lakástulajdonhoz jutást segítse inkább a kormány, vagy valamilyen bérlakásprogram induljon, de ő határozottan a saját tulajdon mellett áll, mert az szerinte nagyobb biztonságot ad, mint egy bérlemény.

Jó gazdasági kapcsolatokra van szükség a keletiekkel is

Orbán szerint az elmúlt harminc évben Magyarország kivívta a helyét a nyugati világban, de ez már biztosított, „ezen túl vagyunk, a helyünk világos, a Nyugat része vagyunk, NATO-tagság, EU-tagság, és így tovább.”

Most már a gazdasági szempontok a döntőek, arra kell törekednünk, hogy a világ minden országával kereskedjünk, és próbáljunk haszonra szert tenni. Ezért minden olyan blokkosodás, amire most Nyugaton egyre nagyobb igény van, nekünk nem érdekünk – vezette le.

Magyarország egy tízmilliós ország. Ha százmillióan lennénk, akkor talán megengedhetnénk magunknak egy bezárkózást, „mert a gazdaságunk mérete elegendő lenne, hogy csak saját magunk is megfelelő mennyiségű jólétet tudjunk előállítani”.

De mivel tízmillióan vagyunk, ezért a termékeinket az egész világban el kell tudni adni. „A mi gazdaságunk nem a magyar gazdaság, hanem a mi gazdaságunk az egész világ.” Ehhez kapcsolatok kellenek, és a vak is látja, hogy ebben a pillanatban a legjobban prosperáló része a világnak Keleten van, ezért nekünk jó gazdasági kapcsolatokra van szükség a keletiekkel is. Ezért Orbán, mint egy „mérgezett egér”, járja a világot, „mert próbálom kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára”.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!