Súlyos ára lehet, hogy alkuk és zsarolások terepe lett Ukrajna támogatása

Év végéig elfogy minden olyan, Ukrajnának szánt támogatás, amelyet az Egyesült Államok jóváhagyott. Ahhoz, hogy az Oroszország által megtámadott ország pénzügyi segítsége Washington részéről továbbra is fennmaradjon, az amerikai törvényhozásnak meg kellene szavaznia az erről szóló csomagot. Mindeddig azonban ez a támogatást az amerikai határvédelemmel összekötő republikánusok ellenállása miatt nem történt meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Washingtonban találkozott a kongresszus két házának vezetőivel, aztán pedig a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel, de elmozdulás nem volt az ügyben.

Ukrajna szerint csak az eddigieknél nagyobb támogatással mozdíthatók el a bemerevedett frontvonalak az orosz erőkkel szemben, de

Kijev attól tart, az idő előrehaladtával egyre több lesz a bizonytalansági tényező, amelyek megakadályozhatják, hogy Ukrajna továbbra is tervezhető, érdemi segítséget kapjon.

Ilyen a jövő novemberi elnökválasztás, amely az Ukrajna támogatását kevésbé szorgalmazó republikánusok legesélyesebb jelöltje, Donald Trump miatt jelent kockázatot, de ott vannak az újabb konfliktusok is, elsősorban Izrael gázai háborúja, de akár Venezuela újdonsült területi igénye is szomszédjával, Guyanával szemben, ami geopolitikai jelentőségénél, földrajzi fekvésénél fogva szintén elvonhatja az Egyesült Államok figyelmét Ukrajnáról.

Közben pedig az EU-ban sem ütötték még le a finanszírozás fenntartását, ráadásul arra sincs garancia, hogy az EU döntene a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről – ezek lennének a fő témák a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozón. A leghangosabban Magyarország ellenzi az eddigi segítség folytatását, bár hétfőn már a kárpátaljai magyar közösség képviselői is konstruktívabb Ukrajna-politikát kértek Orbán Viktortól.

Biden csomagja még nem ment át

„Kifutunk a pénzből, amelyből fegyvereket és felszereléseket biztosíthatunk Ukrajnának az amerikai haderő tartalékaiból… Ideje a kongresszusnak lépnie” – figyelmeztetett a múlt héten a Fehér Ház képviseletében az Egyesült Államok Igazgatási és Költségvetési Hivatalának igazgatója. Shalanda Young aggodalma nem új.

Az EU és a hét nagy fejlett gazdaság, a G7 – azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és Kanada – december eleji csúcstalálkozóján Joe Biden azt mondta, hogy „a republikánusok a kongresszusban hajlandóak megadni Putyinnak a legnagyobb ajándékot, amit csak remélhet, és feladnák globális vezető szerepünket, nemcsak Ukrajnában, hanem azon túl is. Ha Putyin elfoglalja Ukrajnát, nem fog ott megállni. A támogatásunk akadozása vagy elmaradása Ukrajnának egyértelműen Putyin pozícióját erősíti” – idézte az Egyesült Államok elnökét az Euronews.

Az elnök ezzel arra utalt, hogy a republikánus többségű képviselőház hosszas huzavona után megválasztott új házelnöke, Mike Johnson kijelentette, nem támogatja ebben a formájában azt a Biden által beterjesztett 106 milliárd dolláros nemzetbiztonsági csomagot, amelynek része lenne az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó pénzügyi és katonai felszerelésre vonatkozó segítség is. Biden csomagjából 61 milliárd dollár menne Ukrajna támogatására,

a republikánusok egy része azonban összekapcsolta a csomag sorsát a déli határ védelmének megerősítésével és az amerikai bevándorlási politikában követelt irányváltással.

A republikánusok ódzkodását felmérések is igazolják: potenciális szavazóik 65 százaléka kész Izraelt támogatni, ám ugyanezt Ukrajnával kapcsolatban csak 45 százalék vallja. A demokrata szavazók 70 százaléka Ukrajna megsegítése mellett van, Izrael támogatottsága körükben viszont alacsonyabb, mint a republikánusoknál, csak 53 százalék.

Ezzel együtt Johnson arról is beszélt, hogy nem akarja elengedni Ukrajna kezét, és elkötelezett a támogatásának fenntartása mellett: „Nem engedhetjük meg Vlagyimir Putyin győzelmét, mert az Kína étvágyát is megnövelheti, akár még egy Tajvan elleni invázióra is bátoríthatja Pekinget” – így szól az elv, amelyet azonban egyelőre lenulláz a gyakorlat.

Ukrajna támogatásánál a republikánusoknak átláthatósági és stratégiai kifogásai is vannak, „tudni akarjuk, mi a végcél Ukrajnában.” Johnson a kedden Zelenszkijjel folytatott megbeszélése után is azt mondta, az amerikai nép Ukrajnával van, de a Fehér Háztól nem kaptak elégséges válaszokat arra nézve, hogyan nyerheti meg Kijev a háborút. Azt is mondta, hogy a prioritása a déli amerikai határ védelme, Ukrajna támogatásának kérdése pedig szerinte végső soron a Fehér Házon és a szenátuson múlik.

Több republikánus szenátor is beszélt arról a napokban, hogy alapvetően támogatja Ukrajna finanszírozását, de több forrást szeretne az amerikai határvédelemre. A bizalmi válságot jelzi, hogy a múlt héten elmaradt Zelenszkij bejelentkezése a szenátusban. A Fehér Ház jelezte, hogy Biden nyitott a jóhiszemű tárgyalásra a bevándorlási rendszerről, de szerintük néhány republikánus túszul ejtette a csomagot szélsőséges elképzeléseivel. Biden kedden kijelentette, hogy a támogatás körüli huzavona karácsonyi ajándék Putyin szemében.

Közben egyes információk szerint az Ukrajna euroatlanti integrációját leghangosabban kritizáló magyar kormány az amerikai–ukrán viszonyban is aktivizálta magát. A Guardian legalábbis arról számolt be, hogy Orbán Viktor szövetségesei zárt ajtók mögött tárgyalhattak a republikánusokkal Washingtonban, ahol szorgalmazzák az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás beszüntetését. A brit lap szerint az alkalmat ehhez a konzervatív Heritage Foundation agytröszt által szervezett, hétfőn kezdett kétnapos rendezvénye adhatta, ahová a kongresszus néhány republikánus tagja is meghívást kapott a keddi, zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokra.

Nyugati források azt mondták a BBC-nek, hogy szerintük az amerikai kormány valahogy majd megtalálja a kiutat a mostani patthelyzetből. Az elhúzódó vita azonban azt is jelentheti, hogy a törvényhozás téli szünetéig nem születik döntés a támogatást tartalmazó csomagról,

így Ukrajna a jövő évre vonatkozó amerikai segítségnyújtás garanciája nélkül vághat neki a háború harmadik évének.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője gyors döntést kért a kongresszustól, mondván, amerikai segítség nélkül nagy a kockázata annak, hogy Ukrajna vereséget szenved. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára viszont kedden bizakodott, hogy végül majd elfogadják az amerikai támogatást, valamennyi csúszást pedig önmagában nem tartana még végzetesnek. „Ha végül ajándékot kapunk karácsony előtt, akkor boldog leszek. De ha ez később történik meg, azt sem kellene tragédiaként felfogni.”

Mennyibe került eddig Ukrajna megsegítése?

Országokra lebontva eddig az Egyesült Államok ajánlotta fel messze a legtöbbet Ukrajnának, 71,4 milliárd eurót, ebből 43 milliárd katonai vonatkozású támogatás. Ennek hiánya, mint a fentebb idézett, Fehér Házból és Kijevből is érkező nyilatkozatok mutatták, gyökeresen befolyásolnák Ukrajna védekezési képességeit.

Számszerűen a legtöbb felajánlást az EU tette és a közösség egyes tagjai, kétoldalú megállapodások keretében. Az EU az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Békekeret (EPF) és a tagjelölt országok számára forrást biztosító Makroszintű Pénzügyi Támogatás (MFA) révén 97,1 milliárd euró segélyt, támogatást, hitelt ítélt meg Ukrajnának 2023 októberéig. Az EU-s intézményeken keresztül Magyarország 990 millió euróval járult hozzá Ukrajna támogatásához – viszont a 2024-től tervezett újabb 50 milliárd eurónyi EU-s támogatás a magyar fenyegetés miatt is a levegőben lóg.

Az uniós támogatások mellett ott vannak az EU-tagok saját felajánlásai, amelyeket az Ukrajnával kötött kétoldalú megállapodások nyomán nyújtottak. Ebben az utóbbi kategóriában az EU-ból a legnagyobb támogató Németország, amely kétoldalú megállapodás alapján csaknem 21 milliárd eurónyi segítséget juttatott Ukrajnába. Második helyen itt Lengyelország áll, 4,34 milliárd euróval.

A három balti állam összesen 1,74 milliárd eurót ajánlott fel. Az EU támogatást vállaló tagjai összesen 51 milliárd eurónyi segítséget ajánlottak fel kétoldalú alapon 2022 január vége és 2023 október 31. között. (A támogatás egy minimális része tehát még az Ukrajna egészét elérő orosz támadás előttről származott.)

Az EU-n kívüli európai országok közül az Egyesült Királyság 13,27, Norvégia 7,28 milliárd eurót ajánlott fel (GDP arányosan a kétoldalú felajánlásokban a norvégoké a legmagasabb arány, 1,6 százalék), Svájc pedig 2,31 milliárdot. További 13,8 milliárd eurónyi felajánlást tett Japán, Dél-Korea és Ausztrália.

Mindez összesen 254 milliárd eurónyi segítség, hitel, támogatás és ígérvény formájában, hiszen a fent felsorolt pénzekből, csomagokból nem folyósítottak még mindent.

Az Egyesült Államok viszont nemcsak összegszerűen fontos a támogatásoknál, hanem azok koordinációjában is kulcsfontosságú szerepet tölt be. Jack Watling, a Royal United Services Institute agytröszt munkatársa szerint még ha európai oldalról minden támogatás folytatódna is, akkor sem tudnák betölteni teljesen azt a szerepet, mint az Egyesült Államok.

Moszkvának most a patthelyzet is elég

Valamennyi tehát amerikai felajánlás nélkül is jutna még 2024-ben Ukrajnának, csakhogy az nem lehet elég arra, hogy az ország orosz hadsereg által megszállt részéből bármi visszaszerezhető legyen. 2022 tavaszán és őszén ez még sikerült, de a további sikert ígérő, 2023 nyarára-őszére várt ukrán ellentámadás szárazföldön kudarcot vallott. Pontosabban a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében Ukrajna nem szaladt bele nagyobb fiaskóba, de nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz védelmi vonalak áttörését minőségi ugrás, azaz a nyugati támogatás növelése nélkül nem éri el.

Igaz, egyelőre Oroszország sem képes újabb területek elfoglalására. A jelek szerint Moszkva egyelőre ezt nem is erőlteti, helyette a mostanáig elfoglalt területek konszolidációjával van elfoglalva. Vlagyimir Putyin márciusban újraválasztatja magát – a választás kimenetele nem kérdés, így a négy év formális megszakítással, 2000 óta hatalmon lévő orosz elnök újabb hatéves mandátumot szerez. A Kreml sikerként próbálhatja eladni, hogy ha ezen a választáson már Donyeck, Luganszk, Zaporizzsja és Herszon megyék Oroszország által ellenőrzött részein élők is részt vennének. A négy ukrán megye annektálását úgy jelentette be tavaly Putyin, hogy ezek területének egy részét nem is az orosz erők ellenőrzik. A frontvonalak állását itt lehet megnézni az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein:

A fronton Moszkva most beéri az erők lassú felőrlésével, igaz, mindeddig valójában súlyos veszteséget szenvedett – a halottak és súlyos sérült katonák száma egyes számítások szerint bőven 200 ezer felett lehet, ez nagyobb, mint az Ukrajna ellen megindított orosz erők egésze 2022 februárjában –, és messze van eredeti, Ukrajnát gyors kapitulációra kényszerítő terveitől.

Kijev a háború alatt gyorsítana az integráción

Ukrajna a támogatást nemcsak a katonai szállítmányokban, segélyekben méri, hanem abban is, milyen esélyekkel haladhat euroatlanti integrációja. A NATO-tagságra eséllyel nem pályázhat – de szoros együttműködésre igen, ez már az ukrán katonák, pilóták amerikai, brit és európai kiképzésében is megnyilvánul –, viszont az EU-tagsághoz való közeledésnek megvannak az elérhető formái. A tagjelölti státuszt tavaly nyáron Ukrajna megkapta, a következő lépés a csatlakozási tárgyalások megkezdése lenne, amely téma lesz a december 14-15-i EU-csúcson.

Ezt azonban a magyar kormány ellenzi a leghangosabban – a Fidesz a parlamenttel is kimondatná szerdán határozatban, hogy Ukrajna nem áll készen az EU-s csatlakozásra –, bár nem feltétlenül egyetlenként. Igaz, a csatlakozási tárgyalások időpontjának megadása nem jelentene feltétlenül azonnali kezdést. Ehhez a tagállamoknak is el kellene fogadniuk a saját tárgyalási mandátumukat, és ezt az Európai Bizottság javaslata sem adná meg, hanem egy egy márciusi újraértékeléstől tenné függővé. A tárgyalások megindításával is hosszú évekre lenne maga a tényleges tagság.

A magyar fél mindeddig a kisebbségi törvényre hivatkozva ellenezte Ukrajna és az EU közeledését. Mire azonban Ukrajna az EU-csúcs előtt elfogadta a magyar nyelvű oktatás korábbi szabályok szerinti fenntartását – lemondva az ukrán nyelv fokozatos növeléséről a kisebbségi nyelveken tanító iskolákban –, Orbán már az ukrán korrupció szintjét, a demokrácia korlátozott kibontakozását nevezte meg fő okként. Emellett a mezőgazdasági kifogások is megjelentek, mondván, a Franciaországnál nagyobb területű Ukrajna hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági földjei az EU-ba kerülve alapvetően változtatnák meg a mezőgazdasági támogatások elosztását és rontanák le az EU jelenlevő tagországaiban élő termelők helyzetét – ezt már a gabonaexport korlátainak lebontása is megmutatta. Igaz, a csatlakozási tárgyalásokkal épp azokat a közös szabályokat kellene átvennie, amelyek a magyar kormány álláspontja szerint most versenyhátrányba hozzák az uniós termelőket az EU-n kívüli Ukrajnával szemben.

Hétfőn Nagy István agrárminiszter is beszélt az ukrán csatlakozás mezőgazdasági kockázatairól – de azt, hogy szélesebb körű érdeksérelemről van szó, jelezte, hogy a témát az EU mezőgazdasági minisztereinek találkozóján nem magyar kérésre, hanem az Ukrajnát katonai szállítmányokkal és politikailag is leghatározottabban támogató Lengyelország kérésére vették napirendre, derült ki az MTI jelentéséből.

Bár a gabonaexport miatt Lengyelország és Szlovákia is súlyos vitába keveredett Ukrajnával – még a lengyel kormány is felvetette katonai támogatásának visszavágását, ahogyan a Robert Fico által vezetett Smer győzelmét hozó parlamenti választások után Szlovákia is –, Magyarország a diplomáciai térben úgy jelenik meg, mint az egyetlen akadálya annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat.

Alkudozni mindenről lehet

Ezt talán az újabban külpolitikájában a radikális jelzőt is magára vállaló Orbán nem bánja, mivel a magyar kormánynak bőven van ütközési pontja az EU-val, amelyek miatt a kormány más ügyekben keríthet magának tárgyalási alapot az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós segély megvétózásának felvetésével vagy a csatlakozási tárgyalások kezdetének megtagadásával.

A befagyasztott EU-s források ügyében az Európai Bizottság november végén javasolta, hogy a tagállamok fogadják el a magyar helyreállítási terv módosítását, amit múlt pénteken meg is tettek. Ezzel egy 920 millió eurós, közel 380 milliárd forintnyi előleg válik jövőre elérhetővé a helyreállítási Alapból (RRF), habár ennek csak a felét lehet lehívni már év elején. A levegőben lóg viszont, hogy több lap szerint is a napokban, akár már szerdán jóváhagyhatja a magyar igazságügyi reformot az Európai Bizottság. Ez horizontális feltételként majdnem teljesen blokkolja a nagyjából 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat a 2021-2027-es költségvetésből. A Politico szerint tízmilliárd euró válhatna elérhetővé ebben az esetben.

Ahogy a magyar vétóveszély elhárítására tavaly, úgy a Financial Times szerint most is elkezdtek dolgozni egy kétoldalú B terven az 50 milliárdos támogatás esetében, ami bonyolultabb és magasabb kamatokkal járna, de ki lehet vele hagyni Magyarországot. Bóka János EU-ügyi miniszter jelezte, hogy egy ilyen, uniós költségvetésen kívüli megoldás bizonyos feltételekkel – például rövidebb időtartammal – elfogadható lehet. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója annyival pontosított a Bloombergnek, hogy maradjon az egy év, mint a hamarosan kifutó, 18 milliárd eurós programnál (az 50 milliárdos 2027-ig tartana), és a kormány megfontolná, hogy beszálljon. Az ukrán és a befagyasztott magyar támogatások ügye két külön kérdés, de ha a költségvetésből menne a pénz, akkor szerinte ezek összekapcsolódnak. Közben Bóka János épp azt jelentette ki, hogy „a magyar embereket megillető pénzek és Ukrajna támogatásának bármilyen összekapcsolása Magyarország elleni zsarolási kísérlet, amit visszautasítunk”.

Az ukrajnai támogatások mellett az EU-csatlakozás esetében nem jöttek ehhez hasonló nyilatkozatok: Orbán Viktor volt az, aki az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek írt levelében azt javasolta, hogy töröljék a december 14-15-i brüsszeli csúcstalálkozó napirendjéről Ukrajna EU-csatlakozásának témáját.

Párbeszéd az utóbbi években legmagasabb szinten lényegében nincs Ukrajna és Magyarország között. Orbánnak Zelenszkij 2019-es megválasztása óta nem volt közvetlen tárgyalása az ukrán elnökkel, miközben az orosz elnökkel több is. Zelenszkijjel csak más rendezvényeken futottak össze, legutóbb hétfőn, az új argentin elnök beiktatásán.

Külügyminiszteri szinten pedig a háború kezdete óta egészen hétfőig nem volt négyszemközti megbeszélés.

Dmitro Kuleba a hét elején Brüsszelben találkozott Szijjártó Péterrel, érdemi információ azonban nem jelent meg a tárgyalásról. Az ukrán külügyminiszter előtte azt mondta, Magyarország sokáig aktív támogatója volt Ukrajna euroatlanti integrációjának, de szerinte nehezen magyarázható változás állt be, amely, ha a központi eleme valóban a kisebbségi törvény volt, akkor mostanra okafogyottá vált annak december 8-án megszavazott módosításával. Utalt rá, de nem mondta ki, hogy a magyar kormány orosz narratívát tett magáévá, amikor korrupcióra hivatkozva tartaná távol Ukrajnát az EU-tól.

Ami Orbánnak kevés, a kárpátaljai magyarok közül sokaknak elég

Hétfőn este már a kárpátaljai magyar közösség képviselői is nyílt levélben fordultak Orbánhoz, hogy segítse Ukrajna csatlakozási folyamatát. Beszédes azonban, ki nem volt a levél aláírói között: távol maradt a Fideszhez közelállónak tekintett Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amelynek elnöke, Brenzovics László már három éve Magyarországon van, miután az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat házkutatást tartott a KMKSZ-nél és a hozzá kötődő alapítványnál. (A részben politikai feszültséggel magyarázott ügy már az orosz–ukrán háború előtt mélypontra vitte a magyar–ukrán kapcsolatokat, erről itt olvashatja akkori elemzésünket.)

Ott volt azonban a Zubánics László vezette Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a beregszászi járási tanács és a kárpátaljai megyei tanács magyar tagja is, valamint a beregszászi polgármester, Babják Zoltán, aki korábban tartózkodott attól, hogy nyíltan bírálja Orbán kárpátaljai politikáját. Így az ő aktív részvétele jelzi a leginkább, hogy az aláírók szerint ukrán részről megfelelően módosított kisebbségi törvény után a kárpátaljai magyar közösség is konstruktívabb Ukrajna-politikát várna el a magyar kormánytól.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Blikknek adott interjújában úgy kommentálta a levelet, hogy „ha valaki az elmúlt napok képeit látja, hogy történik a sorozás ma Ukrajnában, akkor semmilyen illúziója nem lehet, jobb ha egy polgármester megvédi a saját települését” – magyarán a kormány álláspontja szerint az aláírók politikai nyomás alatt cselekedtek így.