A háború kezdete óta először találkozik Szijjártó az ukrán külügyminiszterrel

Először találkozik az ukrán és a magyar miniszterelnök azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én támadást indított Ukrajna egésze ellen – a készülő találkozóról az ukrán külügyminiszter adott tájékoztatást hétfőn Brüsszelben, a keleti partnerség miniszteri találkozóján. Szijjártó Péter ez alatt a 22 hónap alatt jóval több közvetlen megbeszélést folytatott le az orosz külügyminiszterrel, ahogyan Orbán Viktornak is voltak közvetlen megbeszélései az orosz elnökkel, miközben a szomszédos Ukrajna államfőjével teljes értékű kétoldalú tárgyalások nem voltak, csak nemzetközi rendezvényeken futott össze a magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, legutóbb az argentin elnök beiktatásán.

Szijjártó és Dmitro Kuleba közvetlen megbeszélései jelzik a magyar–ukrán kapcsolatok közvetlenebbé válását, bár ez nem jelenti, hogy a Kijev szerint sokszor Kreml-pártinak érzett magyar kormány ezzel aktívabb támogatója lenne Ukrajna euroatlanti integrációjának.

„Bele sem akarok gondolni, nem is akarok beszélni arról, milyen pusztító következményekkel járna, ha az Európai Tanács nem jutna döntésre, nemcsak Ukrajnát illetően, de általában is a bővítéssel kapcsolatban” – idézte Kulebát az Unian.

„Minden döntések anyja, azaz a legfontosabb természetesen a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló döntés” – mondta az ukrán külügyminiszter.

„Ukrajna teljesítette a házi feladatát” – idézte az Unian Kulebát, aki azt reméli, hogy „az EU is elvégzi a magáét”. A házi feladat alatt a külügyminiszter a korrupció elleni küzdelem intézményesítését, törvényi megerősítését és a kisebbségi jogok rendezését érti, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően. Ez összesen négy nagyobb törvénymódosítást jelent, ebből három Kuleba szerint már megvalósult.

Ukrajna a napokban megszavazta a törvényt, amely alapján megmarad az érettségiig a magyar nyelvű oktatás – Ukrajna minden olyan kisebbségéhez hasonlóan, amelyek anyanyelve az EU hivatalos nyelve is.

Ez a kitétel tette lehetővé, hogy az ukrán nyelv erősítését célzó törekvés kizárólag az orosz nyelv befolyását csökkentse. Ez ugyanis, kis leegyszerűsítéssel, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna függetlenségének első harminc éve egy inkább oroszbarát keleti és egy nyugatbarát nyugati rész kettősségéről szólt. Igaz, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború eddigi csaknem két éve ezt inkább cáfolta, amikor kiderült, hogy az orosz anyanyelvű lakosság sem várta tárt karokkal az orosz hadsereget, noha Moszkva erre számított, és ez nagy szerepet játszott abban, hogy Oroszország villámháborús tervei nem valósultak meg.

Kuleba szerint a kisebbségi törvény nyelvhasználatot érintő részeinek módosításával Ukrajna elhárította a magyar kifogásokat Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseivel szemben. „Ukrajna megváltoztatta a törvényt, amely nemzeti kisebbségek oktatásban való nyelvhasználatáról szól, és ezt olyan módon tette, ahogyan azt Magyarország akarta. Ezt a tényt értékelni kell” – jelentette ki az ukrán külügyminiszter. „Tisztán kell játszanunk. Ha mi teljesítünk valamit, ami feltétel volt, akkor ennek a feltételnek a teljesítését erdményként rögzíteni kell és hozzá kell járulnia a további döntések meghozatalához.”

Igaz, az utóbbi időben a magyar kormányzati megnyilatkozásokban a nyelvhasználati kifogásoknál már hangsúlyosabb, hogy Ukrajna korrupt állam és nem működő demokrácia.

A nem működő demokrácia melletti érv, hogy a 2023-as parlamenti választások elmaradtak, és vélhetően ez történik a 2024-es elnökválasztással is. Más kérdés, hogy ez tulajdonképpen a törvényesség alapja, hiszen az alkotmány nem is teszi lehetővé, hogy háborús helyzetben választásokat tartsanak, ami már csak azért is érthető, mert az ország orosz erők által megszállt részein egyébként is lehetetlen lenne a szavazás, de a választás lebonyolítása az orosz tüzérség fenyegetése miatt a fronttól távolabb is nehézségekbe ütközne. A háborús körülmények alatt az sem meglepő, hogy a nyíltan Kreml-barát pártok be vannak tiltva – az egykori „Ellenzéki Blokk – Az Életért” párt alapítója, Viktor Medvedcsuk ma már Moszkvában van egy fogolycsere révén –, ami ugyanakkor azt is jelzi, hogy háborús körülmények között értelemszerűen egy választási kampány sem lenne lebonyolítható úgy, ahogyan az békeidőben elvárható lenne.

A sajtótákékoztatón a legtöbbször Magyarország neve hangzott el a kérdésekben is, az egyik a magyar kormány azon megállapításáról szólt, hogy Ukrajna az egyik legkorruptabb ország. „Ez a megállapítás alaptalan. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése is egyértelműen kimondta, hogy Ukrajna komoly lépéseket tett a korrupció elleni küzdelemben, tudjuk, honnan jön ez a narratíva” – mondta Kuleba.

Kuleba szerint ha az EU nem ad időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére – ami így is legkorábban évtizedes távlatban jelenthetne valódi tagságot – az nemcsak az ukránoknak jelentene csalódást, de jelezné azt is, hogy az EU „képtelen történelmi erejű döntéseket hozni és nem tudja betartani az ígéreteit.”

Kuleba szerint az EU bővítési folyamata nem áll meg, és Ukrajna végül tagja lesz a közösségnek, a kérdés csupán az, hogy „lesz-e, aki lassítani tudja a folyamatot” vagy gördülékenyen zajlik le az integráció. Ebben a mondatban nem említette Magyarországot, de a sajtótájékoztató egészéből egyértelmű volt, hogy az utalás rá vonatkozik. Ugyanakkor Kuleba kijelentette: „az a legfrucsább, hogy Magyarország évtizedeken át az élvonalban volt Ukrajna csatlakozásának támogatójaként. Magyarország az elsők között volt, talán elsőként, amely ratifikálta az EU-Ukrajna társulási szerződést. Magyarország nagyon segítőkész volt a vízumrendszer liberalizációjának megvalósításában. Ennél fogva a mai napig nehéz megértenünk, mi az eredetük a Magyarországról érkező radikális, kemény nyilatkozatoknak” Ukrajnával szemben. Kuleba azonban a kérdést nem válaszolta meg, közölve, hogy az ezzel kapcsolatos többi megállapítását meghagyná a magyar külügyminiszterrel való személyes beszélgetésükre.